Dögei Imre (FKGP)
DÖGEI IMRE, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony.Mélyen tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Televíziónézők! Kisebbségi véleményként a következőket tudom elmondani az 1093. számú, a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényjavaslatról az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság szavazás során kisebbségben maradt tagjainak véleményeként.
(10.40)
Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága 12 igen, 5 nem szavazattal és 3 tartózkodással a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényjavaslatot az általános vitára alkalmasnak tartotta. A javaslat bizottsági vitája során a kisebbségben maradt képviselők álláspontját a következőkben összegezem:
1. A bizottsági vita során megállapítást nyert, hogy az egyházakkal való egyeztetés a kormányzati szervek részéről rendkívül nehézkes volt. A négy történelmi egyház és a zsidó felekezetek az elmúlt években írásban kérték, hogy tegyék lehetővé részvételüket a törvénytervezet előkészítésében, az azzal kapcsolatos előkészítő tárgyalásokon. Az e tárgyban a művelődésügyi miniszterhez és a miniszterelnökhöz címzett leveleikre a kulturális bizottság elnöke válaszolt, és ígéretet tett arra, hogy az egyházaknak megfelelő lehetőséget biztosítanak a véleménynyilvánításra, és javaslataik beépítésre kerülnek a törvény szövegébe. Ezzel szemben az egyházak még a törvény tervezetét sem kapták kézhez, ezért véleményeiket, javaslataikat az előterjesztés többségében nem tartalmazza.
A kisebbség egybehangzó véleménye szerint a médiatörvény megalkotása során az egyházi vélemények nem nélkülözhetők. Ugyanez vonatkozik azokra a kisebbségekre is, amelyeknek véleményét a javaslat nem vette figyelembe.
2. A bizottsági kisebbség erőteljesen hangsúlyozza, hogy a javaslatait, a javaslat benyújtását nem előzte meg hatpárti megegyezés. A javaslat szövegezése ebből következően az ellenzéki pártok véleményének teljes figyelmen kívül hagyásával készült. Az előterjesztés ennek alapján erőpolitikai torzszülött.
3. Egységes kisebbségi vélemény volt abban a tekintetben is, hogy a törvényjavaslat szövegezése jelentősen eltér a korábbi hatpárti megegyezéssel készített tervezettől, szövegezése és szerkesztése egyaránt elnagyolt, sok vonatkozásban felületes, hiányos, megalapozatlan.
A fentieket összegezve a kisebbség a javaslatot vitára alkalmatlannak ítélte, mert nem volt kellő figyelemmel az egyházak és a kisebbségek véleményeire, nem előzte meg a feltétlenül szükséges hatpárti egyeztetés, s ennek következtében az ellenzéknek nem volt módja a javaslat szövegezését befolyásolni.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a jobb oldalon.)