Molnár Péter (SZDSZ)

1995. június 26.

DR. MOLNÁR PÉTER, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Nehéz vitának nézünk elébe, ezért elöljáróban annyit szeretnék megjegyezni, hogy Zsigmond Attila sok tárgyszerű észrevételt is tartalmazó, tárgyszerű problémát fölvető hozzászólásával a magam részéről tudok mit kezdeni; viszont Fekete György olyan jelzőivel, amelyek rosszhiszeműséget például alantas szándékot feltételeznek a kormánykoalíció részéről, azt hiszem, a kormánykoalíció képviselői közül egyikünk sem tud mit kezdeni talán mondhatom ezt. Azt gondolom, ezek a jelzők Fekete György fejére hullanak vissza.Sajnos még egy további problémát is meg kell említenem, azt, hogy Fekete György viszonya a tényekhez elég sajátos. Sok szó esett már itt elefántokról; úgyhogy ha a tényeket, mondjuk, porcelán edényeknek tekintjük, akkor Fekete György a porcelánboltban alkalmatlankodó elefánthoz hasonlatos, hiszen arról beszélt hosszasan bizottsági véleményhez nem tartozó módon , hogy Horváth Ádám mit fejtett ki a kulturális bizottság ülésén. Úgy látszik, hogy kis késéssel követi az eseményeket, hiszen értesülhetett már, azt hiszem, arról, hogy a kormánykoalíció képviselői többek között a Magyar Televízió vezetőivel és érdekvédelmi szervezeteinek képviselőivel is eredményes tárgyalásokat folytattak, amelynek eredményeként a tegnapi napon ez a megállapodás született. Ha Fekete György Horváth Ádám véleményével egyetért, akkor ezzel a megállapodással ért egyet ennek örülünk.

Ezek után szeretnék rátérni az SZDSZ-frakció vezérszónoklatának elmondására.

Tisztelt Országgyűlés! Az SZDSZ a választások után kezdeményezte az új rádió-televízió-törvénytervezet haladéktalan kidolgozását, hogy az elmúlt évek vitáinak tapasztalatait összegezve a kormány a lehető legjobb törvényjavaslatot terjeszthesse a parlament elé. A törvény-előkészítés a sokfordulós szakmai és politikai egyeztetések miatt ugyan elhúzódott, de az SZDSZ így is fontos eredménynek tartja, hogy ma végre megkezdődhet a rádió-televízió-törvényjavaslat parlamenti vitája annak reményében, hogy ősszel a törvény is megszületik.

Az SZDSZ bízik abban, hogy a mostani kormánykoalíció szemben elődjével elfogadja azokat az önkorlátozó rendelkezéseket, amelyek a sajtószabadság érvényesüléséhez a rádiózás és a televíziózás terén feltétlenül szükségesek.

Tisztelt Országgyűlés! Régóta érvelek a mellett, hogy ne használjuk a lejáratódott és nem eléggé közérthető "médiatörvény" kifejezést, hanem rádió-televíziótörvényről beszéljünk. Ugyancsak kívánatos lenne az eddigieknél jóval több figyelmet fordítani a leendő törvény kulturális és gazdasági hatásaira is. A hatékonyabban működő köztelevíziók és közrádiók, valamint a nem nyereségérdekelt és kereskedelmi magán-műsorszolgál-tatók a jelenleginél sokkal szélesebb választékot nyújthatnak a közönségnek, a törvény előírásai és kedvezményei szerint sokféle kulturális műsort is kínálva a nézőknek és hallgatóknak.

(11.20)

A törvény fő nyertese egyértelműen a közönség lesz. Ugyanakkor a rádiók és a televíziók kibontakozó versenyében megélénkülő reklámpiac jó hatással lesz a gazdaság egészére. A befektetési lehetőségek gyorsítani fogják az információs húzóágazat fejlődését. A kereskedelmi műsorszolgáltatók által fizetett adókból bevételei lesznek a költségvetésnek, a frekvenciák használatának jogáért fizetendő műsorszolgáltatási díjat pedig kulturális és más közhasznú műsorok készítésének támogatására lehet fordítani. Ennek feltételeként a kultúra finanszírozásának nagyon jelentős új intézményeként létrejön a Műsorszolgáltatási Alap, amelyen keresztül a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió mellett a nem nyereségérdekelt magán-műsorszolgáltatók is támogathatóak lesznek.

Magyarország megítélését is javítani fogja, ha kiépül az a nyitott rádió- és televíziórendszer, amelyben a kulturális sokféleség az azt bemutatni hivatott közműsor-szolgáltatók és a versengő magán-műsorszolgáltatók összessége által egyaránt érvényesülhet.

A szabad véleménynyilvánítás érdekében nemcsak azt kell biztosítani, hogy mindenki választhasson a neki tetsző műsorokból, hanem azt is, hogy kulturális vagy üzleti céllal legalább elvben mindenki megjelenhessen, megszólalhasson akár a saját maga által szolgáltatott programban. A sokszínű rádió-, televíziópiac lehetővé teszi az információk és a vélemények széles körű cseréjét, a törvény pedig tartalmazni fogja a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét.

Az SZDSZ nagyon fontosnak tartja a törvényjavaslatnak azokat a rendelkezéseit, amelyek a magyar és az európai kultúra és a hazai kulturális ipar korszerű támogatását teszik lehetővé. A rádió-, televíziópiacon képződő bevételek jelentős részének kulturális célokra történő visszaforgatásával a magyarországi gyártású filmalkotások és zenei műsorszámok terén , valamint a közműsor-szolgáltatóknál és a TV2 frekvenciájának használatára jogosultságot szerző magántelevíziónál a magyarországi és európai gyártású műsorszámok arányának meghatározásával is a kultúra támogatásának új forrásai válnak elérhetővé, és az audiovizuális ipar területén dolgozó szakemberek számára is bővül a piac. A Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió költségvetési támogatásának automatizmusai egyúttal erősíteni fogják a közműsor-szolgáltatók önállóságát.

A rádiózás és televíziózás a törvény más rendelkezései által is távolabb kerül a politikától. Technikai sajátosságai és különleges, egyidejű, tömeges hatása miatt az újságoknál több szabályozás alá eső elektronikus sajtót független testületek fogják elválasztani a politikai szférától. Az SZDSZ a jogállam kiépítéséhez elengedhetetlen lépésnek tartja média és politika e szétválasztását Magyarországon, amit talán nem túlzás az állam és az egyház viszonyának egy évszázaddal ezelőtti rendezéséhez hasonlítani.

A sajtószabadság érvényesülésének az SZDSZ álláspontja szerint a törvény összes garanciájával legalábbis egyenértékű biztosítéka a verseny feltételeinek megteremtése a rádiózásban és a televíziózásban. Ehhez meg kell törni az állami monopóliumokat, de meg kell akadályozni a magánmonopóliumok létrejöttét is és nemcsak azért, mert ez felel meg az Európai Unió szabályainak, hanem elsősorban a saját magunkkal szembeni elvárások miatt, azért, mert olyan országban akarunk élni, amelyben valóban csorbítatlanul létezik a sajtó szabadsága.

Tisztelt Országgyűlés! Annak érdekében, hogy a rádió-televíziótörvény több mint hatéves vita után az ősszel végre megszülessen, mindannyiunknak engednünk kell a saját álláspontunkból, már csak azért is, mert közösen tudunk remélhetően minden fontos szempontot figyelembe venni. A parlamenti vita persze várhatóan két kérdésre fog összpontosulni: a felügyelő testületek és a privatizáció problematikájára. Hiába van a törvényjavaslatnak számos más hasonló súlyú része, a politikai szempontból legkényesebb pontok előtérbe kerülnek.

Az SZDSZ új törvényjavaslatra vonatkozó koncepciója a lehető legegyszerűbb szervezeti megoldás törvénybe foglalása lenne. Többek között Franciaországban és Lengyelországban egyetlen bizottság felügyeli a közműsor-szolgáltatók működését és a magán-műsorszolgáltatók piacát. Takarékossági megfontolásokból is ez a modell tűnik a legmegfelelőbbnek számunkra, de a vita során tudomásul vettük azt, hogy más parlamenti pártok és a szakmai szervezetek egy része szükségesnek tartja a közműsor-szolgáltatás és a magánszféra felügyeletének szétválasztását. Ez a változat létezik például Nagy-Britanniában, ott azonban egészen más történeti fejlődés vezetett ennek a modellnek a kialakulásához.

Az SZDSZ nem ért egyet a felügyelet szervezeti rendjének megkettőzésével, de a megegyezés érdekében elfogadja azt.

Korábban felvetődött az a lehetőség, hogy a Duna Televízió a törvény hatálybalépése után a határon túli magyar kisebbségek számára feltétlenül szükséges műsorszolgáltatási tevékenységét folytatva, a Magyar Televízió részeként működjön. Számos érv szólt e mellett a megoldás mellett, a működés ésszerűségének és takarékosságának szempontjai. Nem utolsósorban az ellenzék határozott kívánságára született meg az a változat, amely szerint a Duna Televízió önálló társaságként fog működni a törvény megszületését követően is.

Az Országos Rádió és Televízió Testület és a Nemzeti Közműsor-szolgáltató Közalapítvány kuratóriumának összetétele, valamint döntéshozatali eljárásaik szabályozása kellő biztosítékokat nyújt arra, hogy a televíziókat és a rádiókat egyetlen politikai erő, így a kormány se vonhassa befolyása alá. A széles körű civil részvétellel működő társadalmi panaszbizottság teszi lehetővé, hogy különösen a közműsor-szolgáltatók működése felett ne csak az Országgyűlés által választott, illetve a köztársasági elnök által a miniszterelnök ellenjegyzésével kinevezett testületek gyakoroljanak felügyeletet.

A garanciális szabályozás és a működőképesség szempontjait összeegyeztetve sikerült a korábbiaknál jobb megoldásokat kidolgozni az új törvényjavaslatban. A rádiózás és a televíziózás intézményrendszerének függetlenségét erősebben biztosítja az új törvényjavaslat, mint az előző kormánykoalíció által elfogadhatónak tartott változatok.

A privatizációként emlegetett kérdésben a TV2 által jelenleg használt frekvenciakészlet magánhasználatba adásával kapcsolatban pedig olyan különleges előírásokat tartalmaz a törvényjavaslat, amelyek biztosítani fogják, hogy ne kevesebb, hanem több műsor, köztük számos kulturális műsorszám juthasson majd el a nézőkhöz a televíziós műsorszolgáltatás új rendszerében.

A Magyar Televízió második programjának sugárzására használt frekvenciakészlet igénybevételére jogosultságot szerző országos magántelevízió műsorára csaknem a köztelevíziókkal azonos kvóták vonatkoznak. A TV2, illetve a Danubius Rádió frekvenciájának használatára lehetőséget kapó pályázók e kedvező műsorszolgáltatási jogosultságok elnyeréséért a frekvenciahasználat első három évére szóló, egy összegben megállapított térítést fognak fizetni, amelynek 50 százaléka a Műsorszolgáltatási Alapot, 50 százaléka pedig a Hírközlési Alapot fogja megilleti.

A Hírközlési Alap ebből származó bevételét az Országos Rádió és Televízió Testület véleményének figyelembevételével a műsorszórás fejlesztésére kell majd fordítani. Így lehetővé válhat egy harmadik országos televíziós frekvencia használatához szükséges műsorszóróhálózat-fejlesztés. Az úgynevezett privatizáció tehát nemcsak a komoly közterheket vállaló nyertes pályázók számára lesz előnyös, hanem elő fogja segíteni az egész műsorszolgáltatási, műsorterjesztési rendszer bővítését és minőségének javítását.

(11.30)

Tisztelt Országgyűlés! A leendő rádió-televíziótörvény kulturális, gazdasági, belpolitikai és külpolitikai hatása miatt különösen nagy a tétje a most vitatni kezdett törvényjavaslatnak. Ez a tét eddig sokszor eredményezte azt, hogy a különböző álláspontok képviselői nem találtak közös nevezőt. Most a törvényalkotás végső fázisában mégis látok esélyt, megfelelő kompromisszumkészség esetén, a törvény közös elfogadására. A parlamenti vita során közösen kellene végiggondolnunk, hogy milyen módosító javaslatok lehetnek még szükségesek a rádiós és televíziós szakma számára is legmegfelelőbb törvény megalkotásához.

A kormánykoalíció képviselői a törvényjavaslat benyújtását követő hetekben már tárgyalásokat folytattak a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió képviselőivel, valamint más szakmai szervezetekkel. A Magyar Televízió vezetőivel és három érdekvédelmi szervezetének képviselőivel éppen tegnap megegyezés is született a Magyar Televízió átalakulását segítő, leendő piaci helyzetét erősítő módosító javaslatokról. A benyújtott javaslathoz képest az egyik legfontosabb változtatás, amit Jánosi György kezdeményezett az aláírt megállapodáshoz nem vezető, de mégsem teljesen eredménytelen márciusi hatpárti tárgyalások során, hogy a Magyar Televízió jogosult lesz egy műholdas csatorna igénybevételére, második programjának a kábelhálózatok fejlődésével egyre több nézőhöz eljutó terjesztésére.

További javaslatokban is közös vélemény alakult ki a kormánykoalíció és a Magyar Televízió képviselői között. A kormánykoalíció továbbra is szeretné elősegíteni azt is, hogy a szakma képviselői megvitathassák egymással eltérő álláspontjaikat, hiszen sokszor szakmán belül zajló viták okoznak még feszültségeket a törvényjavaslattal kapcsolatban. Így a parlamenti vitában várhatóan felmerülő egyéb módosításokkal bizonyosan lehetővé válik, hogy a közműsor-szolgáltatók, valamint a nonprofit és kereskedelmi alapon működő magán-műsorszolgáltatók versenyével nyitott rádió-, televíziórendszer jöjjön létre Magyarországon mindannyiunk hasznára és örömére. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)