Keleti György (MSZP)

1995. június 29.

KELETI GYÖRGY honvédelmi miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Egy rendkívül fontos határozathozatalhoz érkezett az Országgyűlés, amelynek a lényege, hogy döntsünk a jövőbeni hadseregről, döntsünk arról, hogy az ország védelme az elkövetkezendő esztendőkben hogyan fog alakulni, hogyan fogjuk teljesíteni azt az eltökélt szándékunkat, amelyet a kormányprogram úgy fogalmazott meg, s ezt a parlament is elfogadta, hogy a NATO-hoz történő csatlakozásunk előkészítése és lehetőség szerinti végrehajtása is megtörténhessen.Nagyon nehéz helyzetben vagyok, mert itt egy zárt ülés összefoglalására kellene hogy sor kerüljön, bár szívem szerint újból felolvasnám a miniszteri expozét, hiszen az az ötvennégy perc, ami akkor elhangzott, csak nagyon kevés képviselőtársamnak adott lehetőséget a megismerésére, hiszen, gondolom, nem árulok el titkot, alig voltunk a parlament üléstermében.

Mivel azonban ez az ötvennégy perc elég hosszú, ezért engedjék meg, hogy egy másik dokumentumból idézzek ez nem hangzott el, tehát nem a zárt ülésről van szó. "A Magyar Honvédség jelenlegi szervezete, méretei és csapatainak békeelhelyezése még mindig a korábbi koalíciós hadászati elveken alapulnak, támadó struktúrája lényegében megmaradt.

A rendszerváltozás óta lezajlott, a korábbi tervek átgondolatlan módosításainak szellemében keresztülvitt reformok az új követelményeket, elveket és lehetőségeket a legkevésbé sem tükrözik, nem is tükrözhetik, hiszen azok nem kerültek kidolgozásra és elfogadásra." Nem folytatom ez a Fidesz honvédelmi alapelveiből való idézet, amelyik nagyon világosan mutatja, hogy a Fidesz is egyetért a hadsereg átalakításával. S ha még egyet idézhetek Orbán Viktor úr szavaiból, akkor az így szól: "Orbán Viktor pártelnök megjegyezte, a jelenlegi százezer fős hadsereg helyett elegendő lenne hatvanezres létszámú, ám jobban felszerelt hadsereg." Orbán Viktor úrnak tökéletesen igaza van, a kormány is ezt az elgondolást terjesztette elő , ezt az elgondolást létszámcsökkentésre azon a hatpárti egyeztetésen, ami tulajdonképpen már tavaly decemberben megkezdődött, amikor is a haderő-átalakítás koncepciójáról szóltunk, majd azt követően februárban is, ahol a honvédelmi bizottságon belül nem fogalmazódott meg különösebb ellenérzés e reform koncepciójával kapcsolatosan.

Rendkívül sajnálatos, hogy az elmúlt napokban, amikor kiderült, hogy a hatpárti tárgyalás nem folytatódhat, hiszen először az MDF, azt követően pedig a többi ellenzéki pártok is felálltak az asztaltól, akkor több olyan sajtómegnyilatkozás is nyilvánosságra került, amely ezzel a kérdéssel foglalkozik.

Engedjék meg, hogy ezek közül is idézzek. Az egyik ilyen sajtómegnyilatkozás a Nap TV műsorában, amely Csapody Miklós MDF-es képviselő úrra hivatkozik, így szól: "Csapody szerint a kabinetnek öt fontos kérdésre kellett volna választ adnia:

1. Milyen globális és regionális veszélyforrások léteznek?

2. Hosszú távon milyen lesz a magyar hadsereg?

3. Az átalakítás mennyibe kerül?

4. Fennmarad-e a hadkötelezettség?

5. Mekkora lesz a létszám?"

Engedjék meg képviselőtársaim, hogy azt mondjam erre válaszként, hogy mindegyik kérdésre válaszolt a honvédelmi miniszter expozéja, mindegyik kérdésre választ akartunk adni a hatpárti tárgyalások során, sajnos erre nem volt módunk és lehetőségünk.

Ugyanakkor a sajtóban többször is megjelent az ellenzéknek az az állítása, mely szerint a létszámcsökkentést és az átalakítást azért nehezményezik és ellenzik, mert véleményük szerint a Magyar Köztársaság védelmi képessége az átalakítás során jelentős mértékben sérül, vagyis az ország biztonsága kerülhet veszélybe.

Azt kell hogy mondjam erre válaszképpen, hogy ez nem egy megalapozott, hanem valótlan állítás, és szeretném rögtön megcáfolni.

A légvédelmi csapatok és a légierő tekintetében, amely gondolom, valamennyien elfogadják a legérzékenyebb terület, hiszen a legváratlanabb támadást az ország ellen ilyen módon lehet végrehajtani, nem kerül sor szervezeti változásra, csak minimális mértékben az ellátórendszerek tekintetében, ahol az ellátás javulása lesz az egyik következménye.

(12.00)

Sőt, a kormány felhatalmazásával nemzetközi tender kerül kiírásra még ebben az esztendőben, ami arra vonatkozik, hogy a légtérellenőrzésre és légtérirányításra szolgáló lokátorok cseréjére kerüljön sor, mert a jelenlegi korszerűtlen rendszer egyrészt nagyon nagy létszámigényű, másrészt pedig igen költségigényes, vagyis a kormány erre tekintettel a haderőreform keretén belül egy jelentős haditechnikai korszerűsítést akar végrehajtani.

Végül a légierő tekintetében szintén megmaradnak azok a képességeink, amik vannak, sőt, ha megengedik, ismételten szeretnék egy korrekciót tenni, még növekednek is, mert a MIG-29-es repülőgépek részére szükséges karbantartási és fenntartási készletek, amelyeknek az értéke mintegy 3-4 milliárd forint, az előző kormányzati ciklus alatt nem kerültek beszerzésre, most ez a kormány, s a kormány megbízásából a Honvédelmi Minisztérium tárgyalásokat folytat az orosz féllel, hogy az adósságtartozás fejében ezek a készletek bekerüljenek az országba.

Továbbmennék: míg az előző kormányzati ciklusban a MIG-29-es repülőgépek üzemanyagköltsége sem lett tervezve, ennek a kormányzatnak az időszakában ezek a költségek is tervezésre kerültek, ami szintén azt mutatja, hogy a légierő képessége a légtér oltalmazásában, a légtér védelmében emelkedni fog.

Sokan azt mondják, hogy túlzott létszámcsökkentésre kerül sor a szárazföldi csapatoknál, és ez a rossz állapotban lévő haditechnikai eszközök nagy mennyiségével párhuzamosan vagy párosulva nem teszi lehetővé az ország védelmi képességének a biztosítását. Engedjék meg, hogy itt is megpróbáljam meggyőzni önöket, ha már a hatpárti tárgyaláson nem sikerült, mert nem vettek részt rajta, hogy a kormány szintén az ország védelmi képességeinek megőrzése érdekében, elsősorban arra gondol, hogy a szárazföldi csapatoknál hajtsunk végre haditechnikai korszerűsítést, ebben, illetve a jövő esztendőben, az orosz adósság fejében. Ezért a mostani, az orosz féllel folytatott tárgyalások eredményeképpen a Magyar Honvédség 240 millió, a Határőrség pedig 80 millió dollár értékű fegyverzettechnikai anyagot fog beszállítani, az erre vonatkozó előzetes megállapodások megtörténtek. A szárazföldi csapatok képességeinek megőrzésére a Magyar Honvédség várhatóan ebben az évben 32, a következő évben pedig mintegy 300 db korszerű BTR-80 típusú páncélos szállító harcjárművet fog kapni, amelyek a korábbi, 25 év körüli magyar gyártmányú páncélos szállító harcjárművek helyére kerülnek, ami azt mutatja, hogy a honvédség harcértéke jelentős mértékben növekedni fog. Ugyanakkor ebből az összegből a Határőrség 68 db korszerű páncélos szállító harcjárművet vásárol a 25 határvadász százada részére, és ha önök figyelmesen elolvassák a honvédelmi törvényt, akkor világossá válhat, hogy minősített időszakban a Határőrség a Magyar Honvédség alárendeltségébe kerül, vagyis ott is a szárazföldi csapatok harckészültségét és harcértékét fogja erősíteni.

Végezetül engedjék meg, hogy szóljak arról, hogy a módosító javaslatok, amelyek a haderőreformmal kapcsolatosan bekerültek, és amelyekről itt a tisztelt Ház az elkövetkező percekben szavazni fog, nem csupán a kormánykoalíció javaslatai, hanem a kormánykoalíció javaslatai között megfogalmazásra kerültek az ellenzéktől korábban megfogalmazódott javaslatok is.

Így Póda Jenő úrnak a javaslata, amely mindenekelőtt a civil kontrollra irányul, és ennek értelmében a honvédelmi bizottság félévenként, a parlament pedig évenként fog kapni tájékoztatást a haderőreformról, amiről én azt gondolom, hogy rendkívül fontos, hogy ez megtörténjék, annál is inkább, mert a közvéleményt valóban tájékoztatni kell, hogy a haderőreform hogy áll, az ország védelmi képességei milyen módon alakulnak.

Ezért én előre szeretném bejelenteni, hogy a kormány ezeket a tájékoztatásokat a legnagyobb nyilvánosság mellett akarja elvégezni. Ebben a kérdésben nem fogunk többet kérni zárt ülést, mert úgy gondoljuk, hogy az állampolgároknak ismerniük kell, hogy mire fordítják a pénzüket, a katonai költségvetés átláthatóságával kapcsolatos követelmények pedig szintén ezt igénylik, hogy mindenki ismerje, hogy milyen felhasználás történik.

Befejezésül szeretném kifejezni sajnálatomat az ellenzék magatartása miatt. Ez nem egy konstruktív ellenzéki magatartás volt, hanem egy elzárkózó, a kompromisszumok megkötését, így a konszenzus elérését is meghiúsító magatartás, amely véleményem szerint ebben a rendkívül fontos kérdésben, amely egy nemzeti ügy, a honvédelem kérdése, nem lett volna helyes. De mivel így alakult, ismételten kijelentem, a kormánykoalíció két pártjának leghatározottabb szándéka: akár csak a kormánykoalíció két pártja révén elfogadni a határozatot, mert megítélésünk szerint a határozat elodázása a hadsereg harcértékének rovására, a hivatásos katonák bizonytalanságának fokozódására vezethet, ami úgy gondolom, senkinek sem érdeke.

Szeretném megköszönni az ellenzéknek a megszakításukig kifejtett munkáját, és szeretném megköszönni azt, hogy elősegítették, hogy ma zárószavazásra kerülhessen sor. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)