Kovács Kálmán (KDNP)

1995. szeptember 4.

DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP): Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az úgynevezett kiscsomagnak csúfolt, de önálló törvényjavaslatról tárgyalunk.Tegnap a szakképzési törvény kapcsán javasoltam, jobb lenne, ha az oktatást érintő törvényeket egységes egészként kezelnénk. Csendesen kifogásoltam akkor a szakképzési és a közoktatási törvény vonatkozásában is indokolt együtt-tárgyalást azért, mert a közoktatást egységes egésznek tekintem.

(17.50)

Különösen indokolt viszont az, hogy a közoktatási törvény tervezett módosításából ne emeljünk ki semmit, hanem legalább a közoktatási törvényt egységes egészként módosítsuk. Tudomásom szerint a kormány október végén vagy november elején kívánja a közoktatási törvényt módosítani. A közoktatási törvény átfogó módosítása: 99 ponton 26 érdemi, alapvető változtatás igényével.

Mindezek után azt kell hogy mondjam, hogy vicclapba illik az a módszer, ahogy kiemelünk a közoktatási törvény tervezett 99 módosításából kettőt, és ezt a kettőt egy önálló törvényjavaslatként hadd tegyem hozzá, mert itt van, hogy T/1206. számú törvényjavaslat, önálló törvényjavaslatként nyújtja be a kormányzat akkor, amikor másfél hónap múlva a teljes módosítás sorra kerülne. Arról nem is beszélve, hogy hadd hozzak párhuzamot arról: a délelőtt folyamán a felsőoktatási fejlesztési országgyűlési határozatról beszéltünk, hogy a felsőoktatás fejlesztésére, teljes fejlesztésére a kormány nem tart szükségesnek törvényt, megelégszik egy országgyűlési határozattal, viszont két átmeneti szabályozó kérdésről, mert hiszen itt van a törvény címében, hogy egyes átmeneti szabályozás, két cikk módosítása történik.

Szeretnék még két dolgot megemlíteni, ami nagyon fontos. Az előző kormányzatok egyértelműen betartották azt az alapelvet, hogy a közoktatásban nem illik és szakmailag mindenképpen hibás év közben módosítást végrehajtani, vagy ha év közben hajtunk végre módosítást, azt mindig a következő év szeptemberétől szükséges bevezetni. Tehát még csak az az indok sem igaz, amit felvetnek a nemzeti alaptanterv változtatásával kapcsolatosan, hiszen a nemzeti alaptantervet '97-től kívánja a kormányzat bevezetni. Tehát ennek, hogy másfél hónappal előbbre hozzuk, semmi indoka nincs.

A másik a tankerületi oktatási központok megszüntetésének kérdésköre. Az pedig azért nem indokolt, mert a tervezett pénzügyi megtakarítás egyáltalán nem várható ettől, hiszen a program ezt nem is tartalmazza, a funkciókat, illetve a pénzeket átadja más intézménynek. Tehát itt nincs megtakarításról szó.

Mindezek után hadd szóljak néhány szót a tankerületi oktatásügyi központokról. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy mint minden alkalommal, amikor erről szóltam, legyen az bizottság, legyen az parlamenti plenáris ülés, most is várhatom azt, hogy meg fogom kapni, hogy én a dél-magyarországi tankerületi oktatásügyi központ igazgatója vagyok. Ennek állok elébe, nyilván válaszolni is fogok rá. De én nem a tankerületi oktatásügyi központokért emelek szót, hanem a szakmai ellenőrzésért. Ugyanis szeretném ezt a kormányzatnak a figyelmébe ajánlani, hogy sehol a világon nem működik olyan közoktatási rendszer, amelyben nincsen szakmai ellenőrzés. Ez egy nagyon-nagyon fontos dolog. És azt hiszem, hogy ez lesz az egyetlen olyan helyzet, ahol a szakmai ellenőrzés meg fog szűnni, ha ezt a törvényjavaslatot elfogadjuk. Hogy mire alapozom mindezt, azt rövidesen meg is magyarázom.

Azt még szeretném hozzátenni, hogy nem egyértelműen a tankerületek megmentése érdekében szólok, mert a későbbiek folyamán más alternatívákat is föl fogok vetni, amelyek bizonyos mértékben egybevágnak az MSZP elképzeléseivel.

Csak még egy dolgot elöljáróban, hogy tudomásom szerint az MSZP programjában szerepelt a földművelési hivatalok megszüntetése. Amikor a kormány hatalomra került, akkor az MSZP földművelési minisztere végigjárta ezeket a földművelési hivatalokat, és rádöbbent arra, hogy egy rendszert nem lehet működtetni anélkül, hogy ne legyen benne valamilyen középszintű szerv, amely segíti a miniszter irányító tanügyigazgatási munkáját. Igen, de a földművelési miniszter vett annyi fáradságot, hogy meglátogatta a tankerületeket, a miniszter úr viszont nem fogadta a tankerületek igazgatóit, annak ellenére, hogy tudomásom szerint ilyen irányú levelet kapott még a múlt évben a tankerületek igazgatóitól, hogy beszámolhassanak arról, milyen feladatokat látnak el.

A későbbiek folyamán szeretném azt felsorolni, hogy az 1993-as törvényben egy egységes egészről, egy rendszerről van szó, amelyből ha kitörlünk bizonyos részeket, akkor nagyon nagy hibát követünk el. Ugyanis a feladatok sorát tartalmazza ez a törvény.

Ezzel az új törvénymódosítással a feladatok eltűnnek, és mindaddig nem lesznek feladatok, amíg az oktatási törvény teljes módosítása, tehát a nagy csomag meg nem születik.

Komoly feladatok voltak felsorolva a törvényben. A feladatokat viszont tudomásom szerint eddig senki nem kérdőjelezte meg. A kormány sem. Örülünk, hogy a kormány elismeri, hogy vannak feladatai a közoktatás irányításában.

Még egy dolgot hadd mondjak el ezzel kapcsolatosan, hogy úgy tűnik, korábban a művelődési kormányzatnál is voltak olyan hangok, amelyek, ha átfestve is a cégtáblát és alkalmazkodva a kormányprogramhoz, meg kívánták tartani a tankerületi oktatási központokat. Ez volt az a bizonyos tervezet, amelyben "kék"-ek szerepeltek. Bizonyára emlékszik a miniszter úr rá, a közoktatási értékelési és ellenőrzési központokról van szó. Később azután politikai okokból ez a tervezet is megszűnt, és csak a jelenlegi módosítás szerepel.

A jelenlegi törvénytervezet két feladatot nevesít, most nem tudom, hogy hány, de a meglévő tíz-tizenöt feladatból, amit a '93-as törvény mond. Itt is az érettségi szövegrész csak azért került bele, ezt hadd jegyezzem meg, hogy a törvénytelenségeket, amelyeket interpellációban magam is kifogásoltam, és amelyeket elkövettek, utólag legitimizálják. A szakemberek véleménye szerint az idei érettségi nem volt törvényes, és ezt nem én, az ellenzéki képviselő mondom, hanem nagyon sokan szakemberek mondják, hogy nem volt törvényes, és bízom benne, hogy nem kell ebben is pár hónap múlva azt mondanom egy alkotmánybírósági döntés után, amit a délelőtt folyamán mondtam a felsőoktatási törvénytelenségek feltárásával kapcsolatosan. Mert igaz, hogy eddig az Alkotmánybíróság csak egyetlen esetben adott nekem igazat, de azért biztos vagyok abban, hogy független szakértők minden egyes interpellációmat, illetve minden egyes kifogásomat, amelyet a törvénytelenségek vonatkozásában fölvetettem, jogosnak találnának.

Ennek alapján még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy az érettségi körül problémák voltak, ez a lebonyolításban is látszott. A tankerületeket egyébként egy éven keresztül itt is látszik az, hogy politikai indokokról van szó a művelődési kormányzat tudatosan nem foglalkoztatta, ez viszont felesleges pazarlás. Csak olyankor vette elő, amikor nem tudott mást elővenni. Például a múlt évi pótérettségik vonatkozásában szeretném a parlament számára elmondani, hogy minden probléma nélkül lebonyolították a pótérettségit a tankerületek; vagy akkor, amikor a nemzetiségi ügyben kellett felmérést végezni, nagyon komoly adathalmazt biztosítottak a minisztérium számára; vagy a legutóbbit hadd említsem meg, amikor a régióban lévő változtatások, iskolamegszüntetések, -bezárások, pedagóguselbocsátások kapcsán kért a minisztérium információt nemcsak a tankerületektől, hanem a ped-intézetektől is. Nem tudom, hogy hány ped-intézet adott be információt, de azt tudom, hogy például a szegedi tankerület két nap alatt 19 oldalas jelentésben minden településre vonatkozólag beadta az információit, és megbízható, pontos információkat. Csak ennyit a tankerületek hozzá nem értéséről.

Ezek után nem is kívánok ezzel tovább foglalkozni, hanem továbblépek a következő részre.

(18.00)

Ennek a törvénynek van egy olyan olvasata számomra, amelyben éppen a feladatok előbb említett csökkentése miatt csökkentik a feladatokat, csökkentik a kormányzati szerepvállalást, a kormány gyakorlatilag kivonul a közoktatásból, tovább terheli az önkormányzatokat, hiszen a feladatok szétosztása három részre történik. Az egyik: az Országos Közoktatási Intézet. Itt, a képviselőtársaim által nem ismert anyagban az áll, hogy 48 státust biztosítanak az Országos Közoktatási Intézetnek ellenőrzési csoportja megerősítésére. Aki ismeri az intézetet, nagyon jól tudja, hogy jellegében egészen más intézményről van szó: egy tudományos intézményről, amely nem valószínű, hogy el tudja látni azokat a regionális feladatokat, amelyekre a magyar közoktatásban mindenképpen szükség van. A második: a megyei pedagógiai intézetek; a harmadik: a megyei hivatalok.

A leosztott státusok vonatkozásában Dobos Krisztina azt mondta, hogy egy jut. Én olyan információt kaptam, hogy megyénként két státust fognak biztosítani természetesen a két státus sem alkalmas arra, hogy a feladatokat elvégezzék.

Szeretnék utalni az önkormányzati törvényre, felhívni a belügyi államtitkár úr figyelmét is: az önkormányzati törvény előírja, hogy további feladatokat az önkormányzatoknak csak úgy szabad adni, hogyha az anyagi forrásokat is mellérendelik. Tekinthetjük azt a két státust az anyagi források mellérendelésének, de azt hiszem, hogy rendes körülmények között senki nem mondja komolyan, hogy az anyagi forrásokat mellérendelték. Gyakorlatilag tehát ez a fajta átalakítás mindenképpen törvénytelen.

Nézzük a következő részt: a nemzeti alaptantervet. A nemzeti alaptantervvel kapcsolatban számtalan csúsztatás tapasztalható. Szeretném elmondani, hogy jelenleg léteznek a nemzeti alaptanterv érvényes alapelvei. Ezeket még a Boross-kormány adta ki. Nem szabad elfelejteni, mert ez még a mai napig érvényben van.

Szeretnék arra is figyelmeztetni, hogy a kormányprogram szerint ellentétben MSZP-s képviselőtársam idézetével, mert ő egyetlen szót kifelejtett a nemzeti alaptanterv alapelveit a parlament hagyja jóvá. Ez a pontos megfogalmazás.

Nem szabad elfelejteni, hogy a kettő nem azonos. Az alapelvekkel ugyanis az történik, hogy a kormányzat az értékeket óhajtja kiiktatni az oktatásból, azokat az értékeket, amelyek a kétezer éves európai, illetve ezeréves magyar fejlődés alapján megtalálhatók. Ezen értékek nélkül nem lehet megfelelő közoktatás-irányításról, nem lehet megfelelő alaptantervről beszélni.

A jelenlegi koncepcióban az szerepel, hogy alapelvekre nincs szükség. Annak ellenére, hogy a kerettanterveket is meg kívánja szüntetni szintén a szakemberek véleményére hivatkozom, tantervelmélettel foglalkozó szakemberek véleményére , a jelenlegi tervezet egy nagy, komplex kerettanterv. Ezt kívánja kiadni a kormányzat, miközben meg kívánja szüntetni a kerettantervek rendszerét.

Mindenképpen azt javaslom a kormányzatnak: gondolja meg azt, hogy az oktatás irányítása és a helyes végzés szempontjából szükség van arra, hogy legyenek alapelvek, legyen követelményrendszer, és legyenek olyan kerettantervek, amelyek alapján az iskolák tudnak dolgozni.

Természetesen a mai rendszerben is benne szerepel az, hogy bármely pedagógus kollektívának, vagy bárkinek a pedagógusok közül, aki kerettantervet akar készíteni, erre megvan a lehetősége. Ez most más néven: "helyi tanterv" néven jelenik meg.

A következő kérdés a nyolc évfolyammal működő általános iskolára vonatkozik. Egyáltalán nem vagyok nyugodt ennek a passzusnak a bevételével, bár mi is fontosnak tartjuk, hogy legyen meg a lehetőség arra, hogy ne hatosztályos elemik legyenek. Azt hiszem, a parlamentben én már bíráltam azt a koncepciót, amit nemcsak én értelmeztem így, hanem a vidéki iskolák többsége is. Szeged környékén voltak is ilyen tervezetek és elképzelések, hogy megszüntetik a nyolcosztályos iskolákat és hatosztályos elemiket hoznak létre.

Hadd utaljak arra is, hogy jelen pillanatban is nyolcszáznál több településen más adatok szerint ezernél több településen nincsen nyolcosztályos iskola. Félő, hogy ennek a passzusnak a hatására a települések úgy fognak reagálni, hogy azt a négy osztályt, azt az alsó tagozatot is meg fogják szüntetni, ami jelen pillanatban még létezik, és ezzel a kistelepülések óriási hátrányt fognak szenvedni.

Mindezek figyelembevételével összefoglalva az elmondottakat a KDNP nem tudja támogatni ezt a törvényjavaslatot: elhamarkodottnak, meggondolatlannak és szakmailag elhibázottnak tekinti, hogy amikor másfél hónap múlva sorra kerül a közoktatási törvénytervezet nagy, átfogó változtatása, abból politikai okokból kiemelünk két dolgot, és azt példás sietséggel áthajszoljuk a parlamenten, egyes pontjaival megszegve azt, ami a közoktatási törvényhozásban alapszabály, hogy soha nem szabad olyan törvényt hozni, ami év közben fejti ki hatását, tehát mindig a következő évre kell hogy vonatkozzék. Ennek figyelembevételével a parlament még egyszer hangsúlyozom: politikai okokból végrehajt.

Tökéletesen egyetértek azzal, hogy ha már a kormányzat, utalva ennek a kérdésnek a pontjaira, azt a pontot sem tudja teljesíteni, ami a kormányprogramban még egyszer hangsúlyozom benne van, hogy a nemzeti alaptanterv alapelveit a parlamenttel kívánja elfogadtatni, akkor legalább egyetlen ponton teljesítse a kormányprogramot.

Még egyszer hangsúlyozom: az alternatívák között megvan erre a lehetőség. A köztársasági megbízotti hivatalok megszüntetése után a Belügyminisztérium megyei hivatalokat hozott létre. Amennyiben a kormányzat úgy érzi, hogy mindenképpen meg kell szüntetni a tankerületi oktatási központokat, akkor szükség lenne egy regionális szintű szervezetre.

A magyar településviszonyoknak és a magyar viszonyoknak legmegfelelőbb az lenne, hogyha megyei szintű hivatalokat hozna létre.

Hogy miért nem tudom támogatni azt az alternatívát, ami szintén elhangzott, hogy a pedagógiai intézetek vegyék át ezeket a feladatokat vagy a megyei önkormányzatok? Azért nem, mert ez szintén az önkormányzati törvény teljes módosítását igényelné, hiszen az önkormányzati törvény értelmében minden egyes önkormányzat egyenlő: egyenlő a legkisebb falu önkormányzata a megyei jogú város önkormányzatával, és egyenlő a megyei önkormányzattal. Tehát nem engedélyez alá-fölérendeltséget, márpedig a törvényben ennek a lehetősége is felrémlik.

Mindezek figyelembevételével még egyszer hangsúlyozom, hogy a KDNP nem fogja ezt a törvényjavaslatot megszavazni, és javaslom képviselőtársaimnak, hogy szintén ne szavazzák meg ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a jobb oldalról.)