Torgyán József (FKGP)

1995. szeptember 4.

DR. TORGYÁN JÓZSEF, a Független Kisgazdapárt vezérszónoka: Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Asszony! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy Vastagh Pál miniszter úr expozéjában, majd a szabaddemokrata Szabó Miklós vezérszónoklatában történt hivatkozás, miszerint ez a törvénytervezet nem fog különösebb izgalmakat kiváltani, úgy igaz, hogy utalni kell arra: a nemzeti jelképek használata nemcsak a történelmünkben váltott ki óriási indulatokat, hanem itt a Házon belül is. Hiszen emlékeztethetnék mindenkit arra, hogy az 1990 júniusában lezajlott parlamenti vita milyen elementáris indulatokat szabadított fel. Elég, ha csak arra utalok, hogy az MSZP-oldalon például magától szavazni kezdett egy gép. Ez is hatalmas indulatokat váltott ki, mert később éppen ez akadályozta meg, hogy a címerünk abban az értelemben, ahogy az később végül is elfogadásra került, nemzeti jelképünkké válhasson, hiszen igen éles viták folytak afölött, vajon a Kossuth-címernek vagy a szent koronának kell-e a mi nemzeti jelképünkben feltüntetésre kerülnie.Hiszen a címerrel kapcsolatban számos olyan támadás indult korábban a nemzeti jelképeink ellen, ahol arra hivatkoztak, hogy a szomszédaink kifogásolják azt, hogy a négy folyóra és a hármashalomra való utalás tulajdonképpen az ország határaira történő utalás, noha mindenki tudja, hogy ez az Árpád-kori emlékeinkből ránk maradt rész amint az jelenleg is látható az elnök asszony mögött, ezt bárki megtekintheti. Tehát úgy gondolom, nem feltétlenül állja meg a helyét az a megállapítás, hogy nem fog izgalmakat kiváltani a mi nemzeti jelképünk pontos meghatározása.

Én már azzal indítanék a Független Kisgazdapárt nevében, hogy noha az úgynevezett kiscímer végül is természetesen valamennyiünk számára elfogadható, de utalnék arra, hogy hiányos ez az előterjesztés, mert a szentkorona-tanra még csak utalás sem történik, holott a mi megítélésünk szerint a szent korona és a szentkorona-tan mindenképpen összetartozó fogalmak. A szent koronára, mint a nemzeti szimbólumra támaszkodó, az egész világon egyedülálló olyan jogi megoldásra is lehet hivatkozni a szentkorona-tan kapcsán, amelyet a Független Kisgazdapárt most az alkotmányozás kapcsán az új alkotmányba is be kíván építeni. Itt felhívnám a figyelmet arra, hogy azért kellene ennek a jogi fogalomnak a mi nemzeti jelképeink kiegészítéseként megjelennie a jogrendünkben, mert egy egyedülállóan gyönyörű magyar megoldást tartalmaz, ahol a korona mint jogi fogalom, önálló életet kezdett, és csodálatos lehetőségekhez juttatott minket a történelem folyamán.

Hogy milyen indulatokat vált ki a nemzeti jelkép? Elég, ha arra utalok, hogy '56-ban kivágták a zászlóból a címert, és úgy mentették meg a szovjet csapatoktól, illetőleg az őket támogató egyéb erőktől. De nyilvánvalóan az egyéb nemzeti jelképekre is igaz, mint például a zászló. Emlékeztetnék mindenkit Dugovics Tituszra, aki inkább az életét áldozta, semmint hogy az idegen kézbe kerüljön, vagy más zászlót tűzzenek ki a mi várunkra.

Azt hiszem, hogy az indulatokhoz tartozik az is, ami remélhetőleg soha többet nem fog visszajönni a mi történelmünkbe, amikor a Szabad Demokraták Szövetségének korábbi elnöke utalt arra, hogy neki az egész címer annyi, mint amikor egy pajzsra svájcisapkát húznak.

Tehát úgy gondolom, látni kell, hogy ez igenis óriási indulatokat kiváltó témakör. Elég, ha arra utalok, hogy a Hölgyfutárban megjelent nemzetgyalázó jelképek is milyen mélyen sértették valamennyiünk lelkületét.

De legyen szabad arra utalnom, hogy nemcsak a szentkorona-tan kirekesztése miatt nem teljes ez az előterjesztés, hanem úgy gondolom, a zászló kérdésében kifejezetten megalapozatlan az előterjesztés. Tudniillik a beterjesztés címként a zászlót jelöli meg mint szóhasználatot. Ugyanakkor a cím mellett, amely vastagon jelenik meg akként, hogy "A zászló", már az 5. § azzal kezdi, hogy "nemzeti ünnepeken a Magyar Köztársaság lobogóját", utána zárójel, "továbbiakban lobogó", és akkor folytatja tovább. De a 6. § már "zászló" kifejezést használ, és utána azt mondja, hogy "továbbiakban zászló". Ezt követően tulajdonképpen hol "lobogó", hol "zászló" kifejezést használ, de nem mondja meg, hogy miért van ez a kettősség, különbözőség.

Ez jogszabályi előterjesztés esetén megengedhetetlen. Van némi utalás, de ez nem elégséges. Úgy gondoljuk, hogy ennek a kettősségnek az ekként való megjelenítése a törvényben rendkívüli módon zavarólag hathat. A kisgazda frakció most vizsgálja annak a szükségességét, hogy be kell-e terjeszteni módosító indítványt ebben a kérdésben vagy nem.

Legyen szabad külön utalnom arra, hogy az Alkotmánybíróság a mi megállapításunk szerint is nagyon bölcsen járt el, amikor rámutatott arra, hogy a magánszemélyeket nem lehet kirekeszteni a nemzeti jelképeink használatából, hiszen sokan olyan módon kötődnek a nemzeti jelképekhez, amely egyben a magyarság próbaköveinek is tekinthető.

(10.40)

Ezért mi is hasonlóképpen az előttünk korábban szólt Szabad képviselőtársunkhoz úgy gondoljuk: sajnálatos, hogy nem augusztus 20-áig hoztuk meg ezt a törvényt, hiszen az Alkotmánybíróság egyértelműen a mi Szent István királyunkra való utalásként kívánta meghatározni az augusztus 20-ai időpontot.

Azt hiszem, a Háznak a jövőben arra is fel kellene figyelnie, hogy az ilyen jelentős előterjesztéseknél ne fordulhasson elő olyan késedelem, amely tulajdonképpen már a nemzeti jelképek bizonyos fajta sérelmét jelenti a határidők be nem tartása miatt.

Nagyon fontosnak tartanám, hogy a mi törvényünkben külön szerepeljen legalább indokolásként , mit kell érteni a kis pajzson belül látható nyolc vörös, illetőleg ezüst, piros és fehér csíkon, meg a hármashalmon a nyitott ötágú koronából kinövő pátriárkakereszten vagy talpas kereszten. Ez nem eléggé ismert a magyar társadalom előtt, és ha már erről a fontos kérdéskörről törvényt alkotunk, akkor bizony nekünk nemzeti büszkeségünkből is fakadóan éppen a honfoglalás 1100 éves évfordulója táján kellene feltétlenül legalább megjelenítenünk az ezzel kapcsolatos nézetrendszerünket, hogy az mindenki számára világos és félreérthetetlen legyen.

Úgy gondolom, ezen kérdések pótlásával az előterjesztés mégis csak egy hiányt pótló olyan előterjesztés... (Az elnök csengetéssel jelzi az idő leteltét.)..., amely feltétlenül elfogadandó, hiszen már alkotmányos késedelemben vagyunk. Ennek következtében mi is köszönjük az előterjesztést, azt megszavazzuk. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)