Bretter Zoltán (SZDSZ)
BRETTER ZOLTÁN, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság már 1995. május 4-én megtárgyalta a felsőoktatás fejlesztésére vonatkozó országgyűlési határozati javaslatot. Hosszú vitát lényegében egyetlenegy kérdésről folytatott: vajon a felsőoktatás fejlesztését törvénybe kell-e iktatni, avagy megfelelő az országgyűlési határozati javaslat is?Meg kell hogy mondjam, nem volt igazán elválasztóvonal a kormánypártok képviselői és az ellenzék képviselői között abban, ami a vágyainkat illeti. Tehát mindannyian azt szerettük volna, és ez a bizottsági vitában egyértelműen kiderült, hogy ha lehet: felsőoktatási fejlesztési törvényt alkotni. Ezzel szemben viszont és ezt tudomásul kellett vennünk tény az, hogy az 1987-es X. jogalkotásról szóló törvény tartalmazza mindazt, amit a miniszter úr is az előbb mondott, vagyis azt, hogy hosszú távú célokat nem lehet megfogalmazni törvényszövegben, hiszen olyan irányelvek kijelöléséről, olyan vágyakról, sok esetben óhajokról van szó, amelyeket meg kell fogalmazni, de amelyek normaszövegbe nem iktathatóak.
(11.20)
Ez okozta a legnagyobb problémát, és még egyszer hangsúlyozom, hogy nem volt igazán ellentét ellenzék és kormánypárt között e tekintetben, mármint hogy mit szeretnénk.
Azt hiszem, annak a megítélésében sem volt ellentét a bizottsági vitában, hogy mi az, amire jó és mi az, amire nem jó az országgyűlési határozat.
Ahogy az imént is mondtam, az országgyűlési határozat jó arra, hogy fejlesztési célokat megfogalmazzon, és nyilvánvalóan nem jó arra, hogy például normaszövegként szerepeljen, hiszen maga nem normaszöveg. Éppen ezért a bizottság többsége úgy ítélte meg, hogy a határozati javaslat természetesen akkor válik teljessé, hogyha a felsőoktatási törvény módosításának csomagja, ehhez kapcsolódóan a közalkalmazotti törvény módosítása, ehhez kapcsolódóan számos egyéb rendelet, kormányhatározat és minisztériumi határozat megszületik. Így válik teljessé a felsőoktatás fejlesztésére vonatkozó jogi anyag, amely tartalmaz úgymond határozatot amit most terjesztett elénk a kormány és a minisztérium és tartalmaz egyéb, különböző szintű jogszabályokat. Tehát van, amire jó, van, amire nem jó.
Hadd idézzem Orosz István képviselőtársam, a bizottság elnökének a véleményét, aki úgy fogalmazott a bizottsági vitában, hogy kezeljük érdemén ezt az országgyűlési határozatot. Ha mi ezt úgy kezeljük, akkor ennek tud súlya lenni, ha nem figyelünk, akkor egyáltalán nem.
Ebből az alapállásból kiindulva és a bizonytalanságainkat eloszlatandó kérte meg az oktatási bizottság az alkotmány- és igazságügyi bizottság véleményét abban a kérdésben, hogy vajon a kormány elkövetett-e mulasztásos törvénysértést akkor, amikor nem felsőoktatás-fejlesztési törvényt, hanem "csupán" országgyűlési határozatot terjeszt a parlament elé.
Az alkotmányügyi bizottságnak a véleményét szeretném itt akkor ismertetni, amit megküldött az oktatási bizottságnak és amely eldöntő volt abban, hogy hogyan is szavaz az oktatási bizottság a kérdésben, hogy megfelelő-e a határozattervezet vagy pedig törvényt kell alkotni. Idézem: "A bizottság úgy ítélte meg, hogy nem követett el a kormány mulasztásos törvénysértést azzal, hogy a felsőoktatás fejlesztésére vonatkozó elképzeléseit országgyűlési határozati formában nyújtotta be. A bizottság az Igazságügyi Minisztérium álláspontjával egyezően foglalt állást abban a kérdésben, hogy a tárgykör törvényben nem rendezhető, hiszen túlnyomórészt nem kötelező magatartásszabályok, hanem általános érvényű célok, irányok, megoldási javaslatok megfogalmazásáról van szó. A határozati formában történő szabályozás megfelel a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényben elnézést az előbb X-et mondtam foglaltaknak, mely szerint az általános program jellegű célokat ilyen formában kell szabályozni.
Néhány kérdéskör kétségtelenül normatív szabályozást igényel, ez azonban egyrészt a jogszabályok módosításával, másrészt a létrehozandó jogintézményekről szóló új szabályozással megoldható."
E véleménynek megfelelően, illetve a tények és a jogi tények előtt fejet hajtva szavazott aztán az oktatási bizottság, és azt a döntést hozta 11 igen, 4 nem és 1 tartózkodás mellett , hogy az országgyűlési határozattervezet általános vitára alkalmas. Köszönöm. (Taps.)