Bretter Zoltán (SZDSZ)
BRETTER ZOLTÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Pokorni Zoltán képviselőtársam, aki megszólított azon a ponton, hogy hol is van közöttünk a legnagyobb vita, hogy vajon kell-e még görgetni a szakmapolitikai kérdéseket néhány éven vagy évtizedeken keresztül magunk előtt, vagy pedig valahol le kell ezeket zárni. Csak egyetlenegy dologra szeretném emlékeztetni képviselőtársamat, hogy éppen a diákok fogalmazták meg a tandíj kapcsán azt, hogy ők akkor fedezték fel, hogy a tandíj kérdésében van keresni valójuk, amikor az volt a benyomásuk, hogy a politika visszavonul, hogy a politika nem kíván eldönteni kérdéseket, akkor hát megőrizhetők bizonyos pozíciók.Emlékeztetném arra is képviselőtársamat, aki felemlítette a Fidesz-programot, amely, ha jól értettem, akkor az országgyűlési határozattal összhangban van, hogy éppen a Fidesz programja tartalmazta azt a kijelentést, hogy nem a tandíjnak az összegszerűsége a lényeges, hanem az a lényeges, hogy részint hozzájárulást kér a képzési költségekhez és nem akarom elmondani az ezzel kapcsolatos egész érvet , részint pedig jelezni kívánja azt, hogy a képzés pénzbe kerül, és ezt az állampolgárok felé és a szolgáltatást igénybe vevők felé is kívánja jelezni: ez a tandíj. Nem feltétlenül az a kérdés, hogy ez mekkora összeg, hanem az, hogy ne legyen feltétlenül természetes az, hogy az ember valamit megkap, hanem ezért ezt szolgáltatásként veszi igénybe, s ennek a jelzése tulajdonképpen a tandíj.
Tehát arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a politikának és a szakmapolitikának akkor van veszteni valója, ha nem beszél világosan bizonyos kérdésekről, ha ezeket a kérdéseket elkerüli és szőnyeg alá söpri. Az országgyűlési határozat nem ezt teszi, és ezért üdvözlöm én, hogy ez megszületik. (Taps a bal oldalon.)