Szabó Iván (MDF)
DR. SZABÓ IVÁN (MDF): Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Azt hiszem, minden magyar állampolgár és a teremben ülő valamennyi képviselő is egyetért azzal, hogy a feketegazdaság ellen kemény küzdelmet kell folytatni. Ennek a küzdelemnek van azonban egy olyan zónája, amelyikkel már nehéz egyetérteni, nevezetesen, amikor egyes, feketegazdasággal is sújtott ágazatokban a feketegazdaságot úgy akarjuk felszámolni, hogy az egész ágazatot felszámoljuk. Biztos közte lesz a fekete is, de nem vagyok benne biztos, hogy ez a célravezető módszer.Miért mondom mindezeket?
Az 1995. évi LVIII. törvényt a jövedéki törvény módosításáról a szünet előtt fogadta el a Ház. Ennek nem volt igazán komoly hatékonyságvizsgálata. A bekövetkező anomáliáról röviden szeretném a tisztelt Házat tájékoztatni.
Az országban jelenleg 380-400 kis kapacitású sörfőzdéket üzemeltető vállalkozás működik. Ezek az üzemek 1000-1200 egyéni és társas vállalkozó, 3500-4000 családtag, valamint legalább ugyanennyi alkalmazott megélhetését biztosítják.
A vállalkozások 85-90 százaléka 25-50 százalék mértékben banki hitel segítségével valósult meg. A beruházások összege 5 és 15 millió forint között változott, és ezt zömében közép- és hosszú lejáratú hitelek formájában a bankok biztosították mint fedezetet.
A jövedéki törvény megjelent módosítása minimum 5 millió forint biztosítékot ír elő, amelyet kétféleképpen lehet teljesíteni: per- és tehermentes ingatlan biztosításával vagy bankgarancia formájában.
A jövedéki biztosítékot minden jövedéki üzem tulajdonosának idén szeptember 30-áig kell benyújtania a vámhivatalhoz. Amennyiben ezt nem tudja megtenni, '95. december 31-ével automatikusan megszűnik a jövedéki engedélye, és ezáltal az üzemek bezárhatnak. Ez lehetetlen állapotot hozott létre ebben a körben.
A hitelnyújtó bankok két-háromszoros fedezetként a vállalkozások teljes vagyonára bejegyezték a jelzálogot, és mivel a hitelek törlesztése zömében csak most kezdődik, így újabb 5-10 milliós fedezet ellenében hajlandók csak bankgaranciát vállalni. A másik oldalon pedig a már jelzáloggal terhelt ingatlanokra nyilvánvalóan nem fogad el biztosítékként semmit a vám- és pénzügyőrség, tehát nem adják ki az új jövedéki engedélyt. Miután pedig a sörfőző berendezés másra nem használható, a sörüzem profilt nem válthat, így bezárhat, és a vállalkozás csődöt jelenthet.
Gyakorlatilag az történik, hogy az állam törvényi úton netán szándékosan csődbe juttatja ezeket a vállalkozásokat.
Szeretnék utalni arra, hogy az ellenzéki képviselők közül egyetlenegy sem volt, aki ezt megszavazta volna. Csak néhány mondattal szeretnék utalni arra, amit ebben az ügyben az akkori vitában már többen elmondtak, nevezetesen azt, hogy ez a törvény megfelelő előkészítés nélkül került ide. Amellett diszkriminatív is, hiszen például a szeszfőzdékre csak 1 millió forint letét kell, holott a szeszfőzdék beruházásai öt-tízszeresen kisebbek, mint egy sörfőzdéé. Tetejébe a sörfőzde ellenőrizhető, hiszen a tartályokban 12-24 napig kell érlelni az italt, ezzel szemben a szeszfőzdékből azonnal szállítható, ha túlvannak a folyamaton.
Ennek figyelembevételével meg kell állapítanunk azt is, hogy rendkívül diszkriminatív törvénnyel találjuk magunkat szemben. Ennek következményei azt jelentik, hogy egyrészt a forgalom tényleges adatai alapján megállapítható, hogy az 5 millió forintos letét ennél a 400 serfőzdénél körülbelül az egyébként fogyasztásiadó-tartalomként befizetendő illeték két-három évi teljes összegére terjed ki ez hihetetlenül nagy megelőlegezés , másrészt pedig világos, hogy tönkremenetelük nem jó a költségvetésnek. Nem jó, mert elveszti a kenyerét körülbelül 10 ezer vállalkozó és családtagja, körülbelül 5 ezer munkavállaló, aki után majd nyugdíjjárulékot ha nyugdíjazni lehet , illetve munkanélküli-járadékot kell majd fizetni. És kétségtelen tény, hogy a leértékelődő vagyon következtében csak a bankok ráfizetnek több milliárd olyan hitelt, aminek a visszafizetése illuzórikussá vált. Egyetlenegy kör van, hölgyeim és uraim, amelyik nyer: mégpedig azok a nagy serfőzdék, amelyek kapacitástöbbletükkel le tudják fedni ezt a kapacitást de ezek a serfőzdék nagyjából már külföldi tulajdonban vannak. Ezért helyesen mutatott tehát rá Varga Mihály a törvény vitájában, hogy ez a fajta szabályozás csak a multiknak és ezeknek az érdekeit szolgálja.
Kezdeményezni fogjuk a jövedéki törvény módosítását. Nem hiszem, hogy ez a parlament beleértve szocialista képviselőtársaimat is érdekelt lehet abban, hogy a magyar kis- és középvállalkozókat, ezek alkalmazottait tönkretegyük, kizárólag a multinacionális cégek monopóliumának biztosítása érdekében. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)