Kuncze Gábor (SZDSZ)

1995. szeptember 11.

KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban így van, a bizottság több mint száz ügyet nézett meg, és ezek közül 43 ügy részletes vizsgálatát végezte el. Ezekből egyrészt olyan tanulságokat vont le, amelyek a jövőben hasznosíthatóak.Ezek közül néhányat felsorolnék. Szigorú iratkezelési rend megteremtése, mert ilyen korábban sem az ÁVÜ-nél, sem az ÁV Rt.-nél nem volt.

A belső szabályzatokat a tulajdonosnak kell jóváhagynia. Korábban ez az ügyvezető joga volt. Ennek volt köszönhető, hogy túl sűrűn, ellentmondásokat teremtve és aktuális érdemek, érdekek szerint változtatgatták.

A döntéshozók felelősségét személyre szólóan kell most már szabályozni. Korábban jogilag értelmezhetetlen testületi felelősség érvényesült.

A vagyon értékesítése egy évnél nem régebbi értékelés alapján végezhető csak. Korábban könyv szerinti értéken értékesítettek, vagy ezt vizsgálták, függetlenül attól, hogy a könyv szerinti érték megállapítása egyáltalán mikor történt.

A szerződésekben a hazai jogot kell kikötni. Korábban a magyar fél számára előnytelenül a külföldi állam jogát tekintette esetenként irányadónak az értékesítést végző.

A pályázók esélyegyenlőségét a pályáztatási elbírálás során jogszabályok alapján kell biztosítani. Korábban előfordult, hogy bizonyos pályázók nem kaptak tájékoztatót, értesítést.

A bizottság vizsgálatai alapján, azon túlmenően, hogy az általam imént felsoroltakat beépítettük a privatizációt szabályozó törvénybe, az ÁPV Rt. működési szabályzatába, amit a kormány hagy jóvá, illetve belső szabályzataiba, többféle eljárást is kezdeményezett. Hat ügyben kérte a legfőbb ügyész helyettesének állásfoglalását. A Legfőbb Ügyészség az iratokat feljelentésnek tekintette, ezek zömében jelenleg is folyik a nyomozás. Különböző polgári jogi eljárásokat, APEH-vizsgálatokat kezdeményezett, és munkajogi felelősségre vonásokra is sor került.

Az eljárások még most is folyamatban vannak. Befejezett tény azonban például az Autóker esete, amelynek során a vállalat részvényei újra magyar tulajdonba kerültek, a büntetőeljárás pedig azóta is folyamatban van.

Ami a két konkrét kérdést illeti, az egyik az iratkezelési szabályok hiányával kapcsolatos problémák felvetése, aminek az a következménye, hogy bizonyos esetekben nem követhető nyomon a döntéshozatal folyamata, így noha felmerülnek gyanúra okot adó körülmények a folyamat elbírálása során, való igaz az a megállapítás, hogy ezek nem bizonyító erejűek, ilyen értelemben tehát nem értékelhetőek.

Az iratkezelési szabályzat hiánya azonban nem azonos a számviteli fegyelem megsértésével, amit a képviselő úr kifogásol, hiszen mind a Btk.-ra, mind a számviteli törvényre való hivatkozás ebben a körben mozog, hiszen, ha a számviteli fegyelem megsértése bűncselekmény elkövetése lett volna bizonyítható, akkor természetesen a megfelelő eljárásokat elvégeztük volna.

Ami a második kérdést, a személyi felelősségre vonást illeti, minden esetben történt személyi felelősségre vonás vagy munkajogi felelősségre vonás abban az esetben, ha ez bizonyítható volt. Ezek az eljárások jelenleg is folyamatban vannak. Természetesen ha ennek során valamelyik régi vezető volt érintett, akkor őellene folyik ez az eljárás, ezek nyilvánosságra hozatalától azonban továbbra is eltekintünk, éppen az illetők személyiségi jogának védelme érdekében.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)