Homoki János (FKGP)
DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A belügyminiszter úr volt a privatizációs visszaéléseket vizsgáló kormánybizottság vezetője. A bizottság lezárta munkáját, eredménytelenül, és a megtartott sajtótájékoztatón az alábbiak hangzottak el: "Bizottságunk nem nyomozott, nem hallgatott meg senkit, kizárólag a tényfeltárásra szorítkoztunk. Olyan ügyletet, ahol kimutatható lenne a korrupció, nem talált."Ugyanakkor az előző állítást megcáfolva beszámoltak arról, hogy a privatizáció tisztán nem művelhető. Felvetődik, hogy mi szükség volt a bizottságra, ha semmilyen konkrét megállapítása nem volt?
Összesen hat esetben kezdeményezett eljárást. A bizottság előtt 35 feltűnően problémás ügy szerepelt, melyekben a rossz gazdasági döntések, a politikai nyomás és a haveri részrehajlás keveredik. Az ÁVÜ pártsemlegessége 1992-ben szűnt meg. A visszaélések két módon történtek: amikor a kormány részéről nyomást gyakoroltak az ÁVÜ vezetésére, vagy az igazgatótanács egyes tagjaira, vagy amikor az ÁVÜ akkori vezetőit a régi elvtársi, baráti kapcsolatok befolyásolták a döntésekben, két azonos ajánlat közül a régi kapcsolatét terjesztették az igazgatótanács elé. 8-9 ezer üzlethelyiség 60 százalékát így privatizálták.
A kormánybizottság nem tudott vizsgálni, mivel eltűntek a dokumentumok. Súlyos vagyonvesztések következtek be. Az Első Pesti Telefontársaság, a Matáv, a Nikex-székház, a Tokaji Borkombinát stb. esetében. Súlyos visszásságok jellemezték a Duna Intercontinental, a Pharmatrade, a Csepeli Szerszámgépgyár, a Tungsram, az Autóker és a teljes növényolajipar privatizációját. A külföldiek is hitelből vásároltak, vagyis úgy vittek, mintha hoztak volna.
Ezek után kérdezem: 1. A bizottság miért nem vette figyelembe az ÁVÜ volt igazgatója, Rajcsányi Péter 35 cégre vonatkozó összeállítását?
2.a) Miért nem teljesítették törvényes kötelezettségüket, amikor tapasztalták, hogy eltüntették vagy nem őrizték meg a privatizáció dokumentumait, mely a Btk. 289. szakasza szerint bűncselekmény, például a Nikexügyben?
b) Nem készítettek vagyonértékelést, illetve különböző időpontokban többet is készítettek.
3. A Caola esetében miért nem fellebbezték meg az ügyészség nyomozást megtagadó határozatát?
4. Ahol a dokumentumok eltűntek, miért nem kérték be azokat az új tulajdonosoktól?
5. Miért nem ellenőrizték a pénzforgalom bonyolítását a bankoknál, vagy az ÁVÜ könyvelésében?
6. Ellenőrizték-e, hogy a privatizált vagyon értékesítési ára mennyiben tért el a valódi értékétől?
Tisztelettel várom a miniszter úr válaszát. (Taps a jobb oldalon. Közbeszólások a jobb oldalon: Helyes! Bravó, Homoki! Bravó!)