Kuncze Gábor (SZDSZ)
KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Én díjazom az ön áldozatos küzdelmét az előző kormány megbuktatása érdekében, (Derültség a bal oldalon.) és ott folytatnám, ahol a hárommal ezelőtti kérdésnél abbahagytuk. Ott akkor odáig sikerült eljutnom, hogy szemben az ön állításával, egyrészt hasznos volt a bizottság tevékenysége, mert nagyon sok, a jövőre nézve hasznosítható megállapítást tett, másrészt különböző ügyekben különböző kezdeményezéseket tett, amelyek vizsgálata jelenleg is folyamatban van. Ezért most ezekre nem térnék ki, noha ezek között olyan ügy is volt, amelyet most ön ismét hiányként említett meg a későbbiek során. Ezért a válaszomat majd írásban is el fogom önhöz juttatni.Ami a konkrét kérdéseket illeti: a Rajcsányi Péter-féle listát figyelembe véve hat ügyet vizsgáltunk meg részletesen, a többi ügy esetében a részletes vizsgálatra okot adó körülményt nem lehetett megállapítani.
Ön ismét a Btk. számviteli fegyelem megsértése bűncselekményre hivatkozott, ennek kapcsán előbb említettem már az iratkezelési szabályzat hiányát, illetve azt, hogy a két ügy egymást nem fedi. Az említett ügyben egyébként a feljelentés megtörtént. Bűncselekményre utaló körülmény esetén megkeresést nyújtottunk be a legfőbb ügyész helyetteséhez, aki saját hatáskörben intézkedett az eljárásról. Ennek során hat ügyben történt feljelentés-kiegészítés, majd nyomozás-elrendelés, illetve két esetben történt megtagadás.
A Caola esetében a nyomozást megtagadó határozat ellen valóban nem nyújtottunk be fellebbezést. Ez ugyanis nem lehetséges. Ezért aztán panaszt nyújtottunk be, mert az a megfelelő eljárás. Ezt a legfőbb ügyész elutasította. Az új tulajdonosoktól iratbekérési joga e bizottságnak nem volt, hiszen nem volt nyomozó hatóság, erre ugyanis törvényi lehetősége nem volt, nincsen. Pénzforgalmi vizsgálatot csak törvényi felhatalmazás alapján végezhetnek erre törvényben kijelölt szervezetek. E bizottság kormányhatározatban kapta a felhatalmazást tevékenységére, törvénysértésre nem vállalkozhatott. Abban az esetben, ha ilyen jellegű vizsgálat volt szükséges, akkor a megfelelő, erre felhatalmazást, törvényben felhatalmazást kapott szerv felé intézkedett.
Ami a valódi érték megállapítására vonatkozik, erre objektív mérce nincsen. A vagyonértékeléshez képest a kereslet-kínálat aktuális helyzete alakítja ki az árat. Ellenőrző vagyonértékelés természetesen utólag is végezhető, ennek költségeit, mely cégenként több tízmilliós nagyságrendű is lehet, sem az ÁPV Rt., sem a kormány nem finanszírozhatta, annál is inkább, mert eredménye általában kétséges lehet. Kétséges azért, mert a Legfelsőbb Bíróság szerint a privatizációban kialakult ár piaci árnak tekintendő, és az így megkötött szerződések utólag nem támadhatóak meg.
Felhívom képviselő úr figyelmét, hogy időközben megalakult az a parlamenti vizsgáló bizottság, amely a privatizációs ügyeket hívatott vizsgálni, amelynek tevékenységét tapasztalataival képviselő úr a jövőben remélhetőleg segíteni fogja. Köszönöm a figyelmüket. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a bal oldalon.)