Dobos Krisztina (MDF)

1995. szeptember 11.

DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): Elnök Úr! Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Azt hiszem, ilyen izgalmas délután után azért mégis egy-két dologra térjünk rá, és elsősorban a szakképzés kérdésére.Nagyon örültem, amikor elolvastam a múlt heti jegyzőkönyvet. Akkor Horn Gábor képviselőtársam elmondta, hogy mennyire támogatta az SZDSZ a szakképzési törvényt, hiszen ez egy kerettörvény-jellegű, szemben a közoktatási törvénnyel.

Azért mégis megdöbbentőnek tartom, hogy a támogatás nem fejeződött ki a szavazatokban, hiszen a '93-as szavazatok idején a szabaddemokraták nem szavazták meg ezt a törvényt, vagyis többségében nem szavazták meg. Visszafelé úgy látszik, megszépítette az idő.

Engedjék meg, hogy rátérjek egy-két kérdésre a szakképzéssel kapcsolatosan. Az első kérdés a struktúra kérdése. Milyen struktúrában kívánjuk a szakképzést, és ezt a szakképzési törvény, illetve a fejlesztési koncepció tartalmazza.

Nagyon jó, hogy a szakmunkás-képzés mellett, tehát a szakközépiskolák és a szakmunkásképzők mellett megjelent a speciális szakiskola, hiszen ez az intézménytípus azokkal a gyerekekkel foglalkozik, akik nem tudnak teljes értékű szakmát szerezni, illetve akiknek valamilyen magatartási vagy tanulási zavaraik vannak és természetesen azokkal a fogyatékos gyerekekkel, akik mindig is valamilyen részszakma képzésére voltak alkalmasak.

Nagyon jó, hogy a szakképzési törvény épít a közoktatási rendszerre, vagyis a 16. életévet megelőzően nem kíván szakmai képzést biztosítani. De itt jelen pillanatban akkor mégis fel kell hívni a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy miközben a szakképzés a 16. életévben kezdődik el, aközben a pár óra múlva vagy pár perc múlva nem tudom pontosan tárgyalandó közoktatási törvényben a struktúra megőrzése miatt a nyolcosztályos általános iskolákat kívánják megőrizni.

Nem tudom pontosan, és azt hiszem, sokan nem tudjuk, mi történik a 15. és a 16. életévükben, mi történik a 9. és a 10. osztályban, vagyis a 9. és a 10. osztályt hol fogja teljesíteni a gyerekeknek egy jelentős része. Mert úgy gondolom, mindannyian egyetértünk abban, nem lehet azt feltételezni, hogy rövid időn belül a gyermekek vagy a fiatalok 80-90 százaléka érettségit adó intézménytípusba fog kerülni.

Ennek következtében a gyerekek jelentős része, mondjuk azt, hogy jelen pillanatban 40-42 százaléka, az elkövetkezendő időben 30-35 százaléka nyilván a szakképzésben vesz részt.

Ezeknek a gyerekeknek a szakképző-intézményekben kell akkor a továbbiakban biztosítani a 9. és a 10. osztálynak megfelelő tanítást. Ez a forma is lehetséges. Nem kizárt, és különösen az átmeneti időben nem kizárt. De hosszú távon úgy gondolom nem ez lenne a célszerű forma, hanem össze kellene hangolni a közoktatási rendszer NAT-ra vonatkozó részét, illetve a szakképzési részét, s ez jelen pillanatban semmiféle összehangoltságot nem mutat.

A struktúra másik része, ami számomra legalább ilyen fontos, a postsecondary képzés. Délelőtt már említést tettem arról, hogy valójában jelen pillanatban csak a felsőoktatás az, amely a postsecondary képzéssel foglalkozik, holott valójában úgy gondoljuk, hogy ez legalább annyira a közoktatás része.

Egyre nagyobb számban lesznek olyan diákok, akik szakmai képesítésüket az érettségi után fogják megszerezni. Ez a forma a magyar oktatási rendszerben viszonylag új forma, de nem lenne jó és nagyon kevéssé tartanánk támogatandónak azt, hogy csak a felsőoktatási intézmények foglalkozzanak a postsecondary képzéssel.

Valószínűnek tartom, hogy egyre több szakközépiskola és egyre több szakmunkásképző is felkészül arra a lehetőségre, hogy érettségizett diákokat fogadjon be és ennek megfelelően szakmát biztosítson. Ha ez a képzés nem jelenik meg a közoktatási rendszerben, akár a közoktatási törvényben, akár a szakképzési törvényben, akkor egyértelműen csak a felsőoktatáshoz fog tartozni.

Délelőtt már elmondtam, hogy miért nem tekintjük ezt csak a felsőoktatáshoz tartozó szerves résznek. Ezért célszerűnek tartjuk, és módosító javaslatot is benyújtunk, hogy a postsecondary képzés a szakképzés részeként jelenjék meg, és ne kizárólagosan a felsőoktatásnál, aminek egy veszélyére szeretném felhívni a figyelmet: ha beszámítják a felsőoktatásba felvett hallgatói létszámba azokat az érettségizett fiatalokat, akik szakmára kerülnek be egy főiskolára vagy egy egyetemre, akkor ezzel látszólagosan növeljük a felsőoktatásban levő hallgatók létszámát, de valójában nem tesszük azt.

A másik lényeges pontja a módosításnak a gazdasági kamarákról szóló módosítás. Azt kell mondjam, ez az eredeti tervben szerepelt, tehát teljes mértékben támogatandó, hogy a gazdasági kamarák szerepet kapjanak a szakmai képzésben. Sőt, tulajdonképpen egy pozitív példára szeretném felhívni a figyelmet. Hiszen számos szakközépiskolában és szakmunkásképzőben az iskolaszékbe már az elmúlt időszakban is beválasztották azokat a gazdasági szakembereket, akik segítették, hogy kialakítsák az új struktúrát, és segítettek abban, hogy a fiatalok olyan szakmai képesítést szerezzenek, amely a munkaerőpiac kihívásainak sokkal jobban megfelel.

Úgy gondolom, a törvényi szabályozásban nem is szükségeltetik több, mint ami jelen pillanatban ebben a törvénymódosításban szerepel. Azonban a gazdasági kamaráknak a feltételrendszerében szeretném, ha továbbra is ha úgy tetszik tevékenyen részt venne az oktatási lobby. Itt elsősorban a szakképzési lobbyra gondolok. Hiszen itt azért nemcsak egy gazdasági érdek szerepel, nemcsak az szerepel, hogy a munkaerőpiac kihívásainak meg kell tudni felelni, hanem az is szerepel, hogy fiatalokat akár 16 év feletti, de még mindig 18 év alatti vagy 19, 20 éves fiatalokat nevelnek. Ezért szeretnénk azt mondani, hogy a nevelés kérdése itt nem merülhet ki abban, hogy a szakmai képesítés csak a munkaerőpiac igényeinek feleljen meg.

Amiben kétségeink vannak és problémát látunk, az az ingyenesség kérdése. Úgy hiszem, teljesen egyetértett a Ház mindegyik oldala abban, hogy az első szakma megszerzése ingyenes. Ez természetesen szerepel a szakképzési törvényben is, szerepel a közoktatási törvényben is. Mégis mindannyian tudjuk, és az elmúlt időszakban tapasztaltuk, hogy számos helyen az ingyenességet vagy rejtetten, vagy néha nem teljesen rejtetten nem lehetett biztosítani.

Célszerűnek és fontosnak tartjuk, hogy az ingyenesség és a gyakorlóhelyek ingyenessége is valamiféle ellenőrzöttebb formában kerüljön napvilágra, vagy ha úgy tetszik, legyen mindenki számára elérhető. Úgy hiszem ugyanis, hogy azok a választott szakmák vagy azok a jelen pillanatban kuriózum-szakmák, ahol az ingyenesség tényét megsértik tehát a gyakorlati helyen való dolgozásnál, a tanulói jogviszony mellett még pénzt is fogadnak el , úgy gondolom, ez nem tesz jót a szakképzésnek, és rendkívüli veszélyeket rejt magában gondolok a korrupcióra, az adóeltagadásra stb. stb.

(18.30)

Nagyon jónak ítéljük, hogy szemben a közoktatási törvénnyel itt, a szakképzési törvényben a szülő szerepét hangsúlyozzák. Méghozzá azért tartjuk fontosnak, mert úgy gondoljuk, hogy senki nem vonhatja meg, senki nem csorbíthatja a szülői felelősséget. Miközben a közoktatási törvény valahányadik változatában a szülői jogok jelentős mértékű csorbítása jelenik meg, aközben a szülői felügyeleti jogok szerződésben való biztosítása nagyon határozottan megjelenik a szakképzési törvényben, és úgy gondolom, hogy ez különösen fontos mindannyiunk számára.

Az utolsó kérdés, amire szeretnék utalni, az a szakmai felügyelet kérdése. Jónak ítélem, hogy határozottan definiálja a törvény a szakmai felügyeletet talán azt is mondhatnám, hogy példaként. Hiszen miközben a közoktatási területen a szakmai felügyelet teljes felbontása jelenik meg, aközben a szakképzési törvényben a szakmai felügyelet határozottan részben az iskola, részben pedig a szakma tekintetében definiálódik.

A minisztérium ezzel kvázi kinyilvánítja, hogy ezért a területért nemcsak látszólagosan vagy azért vállalja a felelősséget, hogy az iskoláiban szakmai képzés folyik, hanem azért is vállalja a felelősséget, hogy kijelöli a felügyelő szervet. Ez részben megjelenik a kamarában, részben a minisztériumban, és ezzel a felügyeleti rendszerrel a minőséget lehet biztosítani.

Összességében képviselőtársam már a múlt alkalommal elmondta, hogy a szakképzési törvény módosításának jelentős részét támogatni tudja a Magyar Demokrata Fórum. Egypár helyen módosító indítvánnyal pontosítani kívánjuk, de úgy gondoljuk, hogy ez a szakképzési törvény a korszerű szakképzésnek biztosít lehetőséget, és a szakképzési törvény módosításával fokozatosan megteremtődik a lehetőség a duális szakképzésre.

Köszönöm. (Taps.)