Tóth István (MDF)
TÓTH ISTVÁN (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat kapcsán elsősorban a tankerületi oktatási központok bezárási szándékának okát, körülményeit szeretném körüljárni. A törvényjavaslatnak vannak olyan egyértelmű elemei, melyek előzetes politikai döntés alapján teszik szükségessé a közoktatási törvény módosítását. A kormányprogramban szerepel az a kitétel, hogy meg kell szüntetni a tankerületi oktatási központokat. Nos, a kormányprogramnak ezt a pontját nem tudja kezelni a törvénytervezet. Feltehetően azért nem képes kezelni a tervezet a tankerületek megszüntetésének ügyét, mert nem tette fel azt a kérdést az anyag készítője, hogy miért kell megszüntetni a közoktatás ezen intézményét.
Feltehetjük a kérdéseket. Azért, mert különböző vizsgálatok során kiderült, hogy nincs rájuk szükség? Rosszul szabályozták a központok működését? Nem képesek ellátni feladataikat? Vagy egyszerűen politikai okokból?
(19.00)
Sajnos a válasz kézenfekvő: az utóbbiról van szó, vagyis politikai okokból. (Horn Gábor: A létrehozás is politikai okokból történt!) Akkor is igaz ez, ha a szabályozás valóban rossz, ha a rossz szabályozás miatt nem tudtak a tankerületi központok működni.
Vizsgáljuk meg állításom igazságát úgy, hogy újabb kérdéseket teszünk fel! Milyen szerepük van, lenne, kellett volna lenniük a közoktatás és ezen belül a közoktatás-irányítás rendszerében e központoknak? Melyek azok a feladatok, amelyeket el kellett volna látniuk, és amelyeket el is láttak? Ezen feladatok szükségesek-e? Ha igen, áttelepíthetők-e más rendszerhez? Szükséges-e, hogy a minisztériumnak legyen egy középszintű szerve, amely független az önkormányzatoktól?
Ezen kérdések megfogalmazása, a kérdésekre adott válaszok alapján egyértelmű, hogy a miniszter törvényben megfogalmazott feladatai ellátása érdekében szükséges egy középszintű szerv, amely részt vesz döntései előkészítésében. Szükséges egy olyan szervezet, amely az információt gyűjti, minden irányban közvetíti, ellenőrzi az önkormányzatok feladatellátását, egyáltalán: egy olyan szervezet, amely biztosítja a döntéshozó számára a rendszer működésének pozitívumait, negatívumait.
Ez a szervezet nem lehet önkormányzati intézmény, ezen feladatokat nem lehet az önkormányzatokra bízni, mert ellenérdekeltség van, mert miniszteri feladat ellátásáról van szó, mert sérti az önkormányzatiság egyik legfőbb elvét, tudniillik az önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony.
A fentiekből az is következik, hogy az ellenőrzés, a visszacsatolás, a megbízható információáramlás miatt igen nagy a döntés kockázata, és azért is veszélyes, mert a gyermekek látják kárát. A törvényi szabályozás során annak is világosnak kell lenni, hogy a közoktatás három elemét nem szabad összekeverni. Nevezetesen: a nevelési-oktatási intézmények mint feladatot konkrétan ellátók jogait és kötelességeit; a nevelést, oktatást segítő pedagógiai infrastruktúrát; valamint a feladat ellátását garantáló önkormányzati és központi kötelességeket és jogosítványokat. Jelen esetben az utóbbi kérdés egyik részéről van szó, a központi irányítás döntést előkészítő, információt közvetítő, a visszacsatolást biztosító eleméről. És ez a feladatcsomag csak a központi irányítás rendszerén belül oldható meg, nem adható ki "albérletbe" a megyei önkormányzatnak, különösen nem önkormányzati intézménynek; középszinten értelmezhető, nagy biztonsággal oldható meg.
Tévedés azt hangsúlyozni, hogy nincs szükség a közoktatásban ellenőrzésre. Az ellenőrzés sérti az intézmények önállóságát mondják. Nem sérti, hanem elősegíti, kiteljesíti. Az önkormányzatok képesek az ellenőrzés funkcióját ellátni mondják. Jelenleg nem képesek. És mi van azokkal a feladatokkal, amelyekért az oktatási kormányzat a felelős? A tankerületek feladatait átvehetik a megyei önkormányzatok és a pedagógiai intézetek mondják. Nem vehetik át, mert törvénytelen, mert érdek-összeütközés lehet, mert olyan nincs a törvényben, hogy "pedagógiai intézet". Csak olyan van, hogy pedagógiai szakmai szolgáltatás.
A tankerületi központoknál levő feladatok elláthatók megbízás alapján állítják újfent. Nem láthatók el, mert nincs garanciája az egzaktságnak, a pontosságnak, a teljeskörűségnek, és lényegesen többről van szó, mint az oktatásügyi központok feladatairól.
Az ténynek tűnik, hogy a tankerületi oktatási központokat meg kívánják szüntetni. De az is tény, hogy vannak feladatok, amelyeket el kell valahol látni, amelyeket valahová telepíteni kell, vagy marad a minisztériumnál, vagy középszinten egy más szervezetnél.
Mi lehet tehát a megoldás? A törvénytervezetben leírtak számunkra semmiképpen sem. Helyette próbálunk valamifajta javaslattal előállni.
1. Nem kell szabályozni. Mindezek a feladatok központosítva maradnak a minisztériumban, illetve a minisztérium szakmai szervezeteinél, intézményeinél.
2. Be kell illeszteni a feladatcsomagot egy másik rendszerbe, a magyar közigazgatás rendszerébe, vagy úgy, hogy a közigazgatási hivatal feladata legyen, vagy hogy a földművelésügyihez, a munkaügyihez, a pénzügyihez, a közlekedésihez stb.-hez hasonló dekoncentrált szervezet jöjjön létre. Lehetne a neve megyei közoktatási hivatal. Ez a megoldás lehet célszerű, szakmai szempontból megalapozott, annak is az a része, hogy más tárcához hasonló dekoncentrált intézménye legyen a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak is. Azért legyen ilyen szervezete, mert csak így lehet a szakma érdekében, a gyermekek érdekét szolgálva a feladatokat ellátni.
Ehhez gyakorlatilag a feltételek biztosítottak a tankerületi oktatási központok személyi és tárgyi bázisával; személyi és gazdasági alapok további bővítése nem szükséges, csak kedves kormánypárti képviselőim egy jó jogszabály kellene. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)