Akar László
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A devizáról szóló törvényjavaslattal ennek a törvényhozási ciklusnak az egyik legjelentősebb gazdasági törvénye kerül most az Országgyűlés elé. Magyarországon sajnos generációk voltak kénytelenek együtt élni a kötött devizagazdálkodás különböző formáival. Tulajdonképpen 1931 óta folyamatosan korlátozások érvényesültek az állampolgárok és a vállalkozások számára egyaránt. Mindannyian emlékszünk a '60-as évek első, mai szemmel igen szerény liberalizációs lépéseinek hatására, a lakossági valutakeret intézményének bevezetésére, majd az új gazdasági mechanizmus részeként az "akinek forintja van, annak devizája is van" elv meghirdetésére és csak felemás érvényesítésére.A fennálló lényeges kötöttségek sajnos kicsit másodosztályúvá fokozták le a hazai valutát, sőt, sokszor úgy tűnt, másodosztályú állam polgárává fokozták le a külföldön járó magyar turistát is.
(16.10)
Az elmúlt közel egy évtizedben lényegesen előrehaladt a piacgazdaság kiépülése és a gazdaság egészének liberalizálása. A stabilizációs program első eredményeit, a bekövetkezett tendenciaváltást is figyelembe véve a kormány megítélése szerint eljött annak az ideje, hogy új törvénykezéssel a konvertibilitás elérésében a nemzetközi mértéket alapul véve előrelépjünk. A még fennmaradt korlátozásokat kiiktatva, illetve szűkítve el kívánjuk érni, hogy Magyarország a folyó devizaműveletek, vagyis döntően az áruk, szolgáltatások vásárlásával kapcsolatos bevételek és kiadások tekintetében megfeleljen az IMF-alapokmányban rögzített, nemzetközileg elismert konvertibilitás ismérveinek. Emellett a tőkeműveletek, vagyis a beruházások tulajdonrész- és ingatlanvásárlások, pénzügyi megtakarítások tekintetében is olyan további liberalizációs lépéseket indítványozunk, amelyekkel együtt Magyarország devizaszabályozása teljesíti az OECD, a világ legfejlettebb 25 országát tömörítő gazdasági szervezet tagságához megkívánt fejlettségi fokot.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat elfogadása esetén megteremti a folyó devizaműveleteknél a forint kovertibilitását, s ezzel alapvető változásokat eredményez a lakossági és vállalati devizaszabályozás területén. A javaslat kidolgozása során a nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve azt az elvet alkalmaztuk, hogy minden, bizonyíthatóan folyó műveleti jogcímen lehetővé kell tenni a szabad devizavásárlást.
A belföldi vállalkozások és szervezetek korlátozásmentesen juthatnak devizához a tevékenységükkel kapcsolatosan külföldiek részére teljesítendő fizetésekre. Idetartoznak többek között a külkereskedelemmel, a személyszállítással, az árufuvarozással, a művészközvetítéssel és egyéb nemzetközi gazdasági tevékenységgel kapcsolatos fizetések.
A változás látszólag nem jelentős lépés, hiszen a legnagyobb összegű fizetésekkel járó külkereskedelem már eddig is liberalizált volt. A vállalkozások számára ugyanakkor mégis nagyon fontos, mivel a mindennapi tevékenységükhöz kapcsolódó pénzügyi tranzakciók egy részének végrehajtására eddig gyakran csak kellemetlen, időt és pénzt rabló engedélyezési procedúra után kerülhetett sor. Természetesen a külföldiek számára biztosított hasonló célú átváltási lehetőség is szerves része a szabályozásnak.
A belföldi magánszemélyek esetén a törvényjavaslat minőségi változást jelent az eddig alkalmazott szabályozáshoz képest. Tekintettel arra, hogy ez mindenkit nagyon közelről érint, engedjék meg, hogy néhány szóban kitérjek a szabályok ismertetésére.
Minden olyan folyó fizetési műveletnél, amelynél a devizavásárlás vagy -átutalás jogcímét és a jogcím folyó fizetések körébe tartozó jellegét dokumentálni lehet, a liberalizáció teljessé válik. Más megfogalmazásban: most megvalósul és nemcsak a vállalatok esetében, hanem az állampolgárok számára is, hogy akinek forintja van, annak devizája is van, ha a pénzt a folyó műveletek körébe tartozó célokra kívánja elkölteni. Ebből következően a turizmussal összefüggő kiadásokra a forint szabadon átválthatóvá válik.
A lakosság bel- és külföldi utazási irodáknál egyaránt korlátlanul vásárolhat forint ellenében utazási szolgáltatásokat. A külföldön tartózkodás során, ha valakinek elfogy a pénze a felmerült többletköltségek fedezésére, mondjuk a szálloda vagy egy ottani utazási irodától megrendelésre kerülő kirándulás kifizetésére belföldi forintszámlája terhére devizát utaltathat át a külföldi idegenforgalmi szolgáltatást nyújtóhoz. Új, lényeges eleme ennek a szabályozásnak, hogy magyar bankoknál bankkártyát kérő személyek külföldön szabadon vásárolhatnak, illetve költhetnek a forintszámlájuk terhére is devizát, valutát.
Szintén a lakosság számára jelent érezhető könnyebbséget majd az, hogy például szabadon lehet átutalni devizát külföldi tanulmányi és gyógykezelési költségek fedezésére. Az engedéllyel megvásárolt külföldi ingatlan fenntartási költségeit is lehet majd itthon vásárolt devizával kiegyenlíteni.
Mindezek alapján a változatlanul fennmaradó, úgynevezett turistakeret szerepe is megváltozik. A turistautak során valószínűleg inkább csak a készpénzkiadások fedezetét fogja szolgálni, ami megfelel a nemzetközi tendenciáknak, hiszen a világ pénzforgalma amúgy is a kártyákkal, illetve átutalással történő fizetések formájába tolódik el.
Tisztelt Ház! A tőkeműveletek területén jelenleg még nem lehet megvalósítani a liberalizáció olyan magas fokát, mint amilyet az előzőekben ismertettem. A nemzetközi tapasztalat is azt mutatja, hogy a tőkeműveletek liberalizálása csak lassabban, illetve részlegesen követi a folyó műveletekre vonatkozó konvertibilitás megteremtését.
A tőkeműveleteken belül csak a hosszú távú, illetve a közvetlen befektetéseket követően célszerű a teljes műveleti körre vonatkozó liberalizálás napirendre tűzése. A rövid távú spekulációs tőkemozgások ugyanis jelentős, kiszámíthatatlan hatást gyakorolhatnak az ország gazdaságára. A javasolt változtatásokkal elsősorban a közvetlen külföldi vállalatalapításokat kívánjuk elősegíteni, mert ez olyan tartós integrációs kapcsolatot jelent a külfölddel, amely egyben hozzájárul a magyar külkereskedelem fejlődéséhez.
A javaslat a tőkebehozatalra és a tőkekivitelre vonatkozó szabályokat közelíti egymáshoz. A külföldiek magyarországi befektetései már több éve engedélymentesen történnek, s ez természetesen fennmarad. A belföldiek külföldi vállalati befektetései sem lesznek engedélykötelesek a jövőben, amennyiben a befektetések a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelnek. Ilyen feltétel például az, hogy a teljes részesedésszerzés mértékének meg kell haladnia a valódi befolyásolási lehetőséget biztosító tíz százalékot, és abból az országból, amelyikben a befektetés megvalósul, a hozam és a tőke szabadon átutalható legyen Magyarországra. Mindezzel a valódi üzleti kapcsolatokat szolgáló befektetéseket és nem a hazai megtakarítások külföldi tőzsdére való áramlását kívánjuk elősegíteni.
A törvényjavaslat nem zárja ki azonban azt sem, hogy az említettől eltérő feltételek esetén a devizahatóság engedélyezhesse a vállalatalapítást vagy részesedésszerzést. Hangsúlyozni szeretném, hogy ugyanúgy, mint eddig, változatlanul biztosítjuk azt, hogy a külföldi befektetők magyarországi befektetéseikből származó nyereségeiket és a befektetés értékesítése, felszámolása esetén a tőkét külföldre szabadon átutalhassák.
A magyar vállalatok érdekeit szolgálja az is, hogy az egy évnél hosszabb lejáratú külföldi hitel felvételéhez nem lesz szükség devizahatósági engedélyre. Ez minden bizonnyal egyszerűsíti az ilyen üzleti akciók megvalósítását. A belföldiek a jövőben szabadon nyújthatnak külföldön lévő érdekeltségeiknek öt évnél hosszabb lejáratú hitelt. A külkereskedelmi forgalom ösztönzése érdekében ugyancsak szabaddá javasoljuk tenni az áruforgalomhoz kapcsolódó, úgynevezett halasztott fizetéseket, vagyis amikor az áru ellenértékét a vevő csak később fizeti meg. A külföldieknek történő egyéb hitelnyújtás azonban továbbra is engedélyhez lesz kötve.
Az értékpapírokat illetően csak olyan jellegű liberalizálást tartalmaz a javaslat, amely megvéd a forró pénzmozgástól. Így megengednénk a külföldiek számára, hogy a belföldön kibocsátott, forintra szóló hosszú lejáratú papírokat megvegyék, azok hozamát vagy eladás esetén ellenértékét konvertibilis devizára átváltsák.
Továbbra is egyedi engedélyhez kötnénk minden más, értékpapírokkal kapcsolatos olyan ügyletet, amely spekulációs devizamozgásra ad lehetőséget.
A törvénytervezet a belföldiek külföldi ingatlanszerzését a jelenlegi helyzethez hasonlóan korlátozza. Megszűnik azonban a külföldiek belföldi ingatlanszerzésének devizahatósági engedélyezése. Ennek szabaddá tétele vagy korlátozása ugyanis nem devizagazdálkodási kérdés, indokoltságát nem a devizabeáramlás oldaláról kell megítélni. A javaslat csak azt írja elő, hogy belföldi ingatlan vásárlásakor a külföldinek konvertibilis devizában kell az ellenértéket megfizetnie.
Az ingatlanszerzés feltételeit a termőföldről szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogalkotás szabályozza. A törvényjavaslat jellegével kapcsolatban szeretném még kiemelni, hogy a korábbi korlátozó rendelkezésekkel szemben a mindent szabad, amit a törvény kifejezetten nem tilt elvére épül. A szemlélet változását mutatja, hogy a korábbi szabályozásban általánosan érvényes, a megszerzett devizavételre felajánlási kötelezettség helyett hazahozatali kötelezettség lép. A belföldieknek konvertibilis devizában megszerzett jövedelmeiket így haza kell utalniuk. Természetesen továbbra is fenn kívánjuk tartani úgy a vállalati, mint a lakossági devizaszámla intézményét, és így a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a hazautalt összegek minimális kivételekkel konverzió nélkül a devizaszámlákra kerülhessenek.
A magánszemélyek esetében ez kiegészül azzal, hogy a jövőben a jelenlegi szabályozástól eltérően bármilyen összegű konvertibilis valutát tarthatnak otthon. A nemzetközileg gyakori szokásokhoz igazodóan viszont a készpénz kivitelét bizonyos értékhatár felett kiviteli engedélyhez kívánjuk kötni.
A törvény által megszabott szűk körben a devizahatóság bizonyos fokú ellenőrzési lehetőségét fenn kell tartani.
(16.20)
A devizahatósági jogkört jelenleg több hatóság látja el, a törvényjavaslat elfogadása esetén ezt a funkciót egyedül a Magyar Nemzeti Bank fogja gyakorolni. Az ellenőrzés alapját azok az okmányok képezik, amelyeket a devizavásárláshoz be kell mutatni.
Tisztelt Ház! Mint ahogy azt már a bevezetőben is említettem, egy hatvannégy éve fennálló kötött devizaszabályozási rendszert, és a még 1974-ből származó toldozott-foldozott hatályos törvényerejű rendeletet szeretnénk jogilag végérvényesen leváltani az önök előtt lévő törvényjavaslattal. Úgy gondoljuk, hogy a törvényjavaslat elfogadása a piacgazdaság feltételrendszerének kiépítésében mérföldkő lesz, és közelebb viszi Magyarországot az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz.
Az előrelépés mértékét jól jelzi, hogy a benyújtott törvényjavaslatot a Nemzetközi Valuta Alap kész elfogadni az alapokmánya úgynevezett 8. cikkelye szerinti konvertibilitás megvalósításaként. Mindez lehetővé teszi azt, hogy nemzetközi gazdasági kapcsolatainkat még inkább a fejlett országok által elfogadott normáknak megfelelően alakíthassuk.
Külön szeretném kiemelni, hogy ezen új szabályozás jelentős könnyebbséget nyújt nem vitatom, az egyéni anyagi lehetőségektől függő mértékben az egyes embereknek is a külfölddel való kapcsolatokban. Hatásai túlmutatnak a gazdasági összefüggéseken, és a magyar állam polgárainak nemzetközi megítélését is minden bizonnyal lényegesen javítja majd.
Kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot az indokolásában foglaltak és az általam elmondottak alapján fogadja el.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)