Sándorffy Ottó (FKGP)
SÁNDORFFY OTTÓ, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A Független Kisgazdapárt fontosnak tartja a biztosítóintézetek és a biztosítási tevékenység törvényi szabályozását. A kormány által beterjesztett törvényjavaslatot országgyűlési vitára alkalmasnak tartja, s jó alapnak arra, hogy számos módosítással ugyan végül is megszülessen a téma törvényi szintű szabályozása. Engedjék meg, hogy ne vegyem sorra azt, amivel egyetértünk, hanem csak azokra a pontokra koncentráljak, ahol a Független Kisgazdapárt a törvényjavaslat módosítását kívánja.
Ezen területek legfontosabbika a biztosító ügyfelének érdekvédelme, a fogyasztóvédelem. A törvényjavaslat preambulumában első helyen kerül említésre a biztosítottak érdekeinek védelme. A törvényhozó szívét öröm tölti el: lám, a kormány is szívén viseli az egyszerű emberek millióinak érdekeit, megvédeni igyekszik őket a gazdasági erőfölényben lévő üzleti biztosítóktól, azok packázásaitól. A kormány tagjai is hallottak számtalan történetet késedelmes kártérítési fizetésről, kárbecslők pimasz, lekezelő viselkedéséről, biztosítók ellen indított perekről, miután az ügyfél jogos kártérítési igényét elutasították.
(11.50)
Az ő fülükbe is eljutott, hogy vannak biztosítók, ahol egyfajta nyomás nehezedik a munkatársakra a nagyobb kárigények helyből történő elutasítására.
Természetesen mindezzel nem azt akarom mondani, hogy az üzleti biztosítóknak nem kell megküzdeni a biztosítási csalókkal, akik valójában nem a biztosítót, hanem a kockázatközösséget igyekeznek kifosztani. De azt állítom, hogy a biztosítók nagyon gyakran egyfajta "lefárasztásos" taktikát alkalmaznak a kárt szenvedett ügyfeleikkel szemben.
Nézzük, mit ért a törvényjavaslat a biztosítottak érdekvédelmén! A 103. § (1) bekezdésének a) pontja a felügyelet feladatává teszi, no nem a biztosítottak érdekeinek védelmét, hanem azt, hogy elősegítse a biztosítottak érdekeinek megóvását. Az érdekeinek védelme és ennek elősegítése közötti különbség nem stilisztikai, hanem lényegi. A felügyelet tehát nem megvédi a biztosítottak érdekeit, hanem csak elősegíti. Ez önmagában dicséretes és fontos, de pestiesen szólva nem az igazi. Keressük tehát tovább a törvényjavaslatban az érdekvédőt!
A 121. § (1) bekezdésében bukkanunk rá legközelebb erre vagy valami hasonlóra. Eszerint a felügyelet a biztosítási szerződésekben érintettektől a hozzá beérkezett írásos bejelentéseket köteles az érintett biztosítókhoz érdemi ügyintézésre továbbítani.
Mi lehet az írásos bejelentés? Talán egy ügyfél panasza a biztosítókra? S mit tesz a felügyelet? Az érintett biztosítóhoz érdemi ügyintézésre továbbítja. Mit köteles tenni a biztosító ugyanezen paragrafus (2) bekezdése szerint? 30 napon belül érdemben kivizsgálja, mind az ügyfelet, mind a felügyeletet tájékoztatja.
Kérem, gondolják csak el! Adott egy üzleti biztosító, annak adott egy ügyfele. A két fél között vita támad, az ügyfél úgy érzi, hogy méltatlanul, igazságtalanul bántak vele. Igazságát keresve fordul a felügyelethez. S mit tesz a felügyelet? Továbbítja a panaszt a biztosítóhoz. A kör bezárult.
Ami ezután a törvényjavaslatban szerepel, az már kabaréba illő. Ugyanezen paragrafus (4) bekezdése szerint ugyanis a felügyelet a panaszos ügyben a biztosítóktól hozzá visszaérkezett tájékoztatást gondosan tanulmányozza; amennyiben a tájékoztatás alapján a felügyelet az e törvényben foglaltaktól vagy a biztosítási feltételektől való rendszeres és súlyos eltérést tapasztal, jogosult bizonyos intézkedésekre. Ha tehát a biztosító a konkrét eset kapcsán feljelenti magát a felügyeletnél, a felügyelet például bírságolhat. De kérem az igen tisztelt államtitkár urat, hogy ne becsülje le ilyen mértékben az üzleti biztosítók munkatársainak szellemi képességét. Aligha fogják önmagukat feljelenteni de ha még meg is teszik, akkor sem görbülhet hajuk szála sem! Az említett bekezdés ugyanis azt mondja ki, hogy a felügyelet akkor jogos intézkedésre, ha rendszeres és súlyos eltéréseket tapasztal az e törvényben foglaltaktól vagy a biztosítási feltételektől márpedig az ügyfél panasza mindig konkrét és sosem rendszeres.
A felügyelethez forduló ügyfél tehát még azt sem tudja elérni, hogy mint a 123. § (1) bekezdésének a) pontja fogalmaz a felügyelet határidő kitűzésével határozatban kötelezze a biztosítót az e törvényben, a biztosításra vonatkozó más jogszabályokban, továbbá a felügyeleti engedélyben meghatározott feltételeknek való megfelelésre. Megismétlem kissé vulgárisabban: a törvényjavaslat szerint az ügyfél jogos panasza arra sem lehet indokolt, hogy a felügyelet a törvény betartására kötelezze a biztosítót.
A biztosítottak érdekvédelméről én mindössze ennyit találtam; talán az igen tisztelt államtitkár úr majd rámutat arra, ami a figyelmemet elkerülte. De arra kérem, ne azzal érveljen, hogy az ügyfelek érdekvédelmét elsősorban a szolvenciakontroll jelenti, vagy az, hogy az üzleti biztosítót az állam különös gonddal vigyázza, s ezzel mintegy garantálja a biztosítók érdekvédelmét. Ez engem nem győz meg!
E felfogás szerint a pénzügyminiszter úr elégedett lehet magával: lám, milyen jól megoldottuk a biztosítottak érdekvédelmét! Egyetlen biztosító ellen sem indul felszámolási eljárás, sőt még olyan sem volt, amely ennek közelébe került volna. Csakhogy a civilizált országokban nem ezt nevezik a biztosítottak, a fogyasztók érdekvédelmének! A gépjármű-biztosítást, lakásbiztosítást vagy életbiztosítást kötő állampolgárokat nem az érdekli, hogy esetleg kárukat a biztosító egyáltalán ki tudja fizetni, mert kérem, ezt természetesen magától értetődőnek tekintik. Ha ez egyáltalán felmerülne, a polgárok nem kötnének biztosítást. Az állampolgárok olcsó, könnyen elérhető biztosításokat kívánnak, s ha káruk keletkezik vagy a biztosítók szóhasználatával bekövetkezik a káresemény akkor gyors, méltányos, igazságos ügyintézést kívánnak.
Amit a Független Kisgazdapárt a törvényjavaslat egyik legnagyobb gyengeségének tart, az a fogyasztói érdekvédelem előbbiekben bemutatott teljes hiánya. Ezért javasoljuk, hogy kerüljön be a törvénybe egy új intézmény, amely a magyar jogban már hagyománnyal, bár rövid hagyománnyal rendelkezik, ez pedig a biztosítási ombudsman. A nemrég elfogadott lengyel biztosítási törvénybe is bekerült ez az intézmény. Úgy gondolom, hogy az ombudsman, a biztosítottak érdekeit védő országgyűlési biztos a felügyelet költségén működhetne, s hozzá jutna el minden, a biztosításra, a biztosítókra vonatkozó panasz. Az ombudsman e panaszokat kivizsgálná, jogi segítséget nyújtana a bírósághoz fordulóknak, nyilvántartaná és elemezné a biztosítással kapcsolatos peres ügyeket, és ezek tapasztalatait ajánlások formájában a szükséges jogi szabályozások, változtatások ürügyén a pénzügyminiszter úrnak továbbítaná.
Szeretném világossá tenni, hogy javaslatom nem biztosítóellenes, sőt nagyon szeretném, ha az üzleti biztosítók támogatnák e gondolatot. Mert az ombudsman nemcsak a jogos igazságukat kereső polgároknak adna segítséget, de a jogtalan igényüket érvényesíteni kívánók ellen is fellépne, mert az utóbbi esetben nemcsak arról van szó, hogy az ügyfél áll szemben a biztosítóval, hanem a jogtalan igényt érvényesíteni kívánó ügyfél a kockázatközösséggel.
A piaci versenyben csak akkor szabad hinni, ha a polgároknak megvan a szabadsága, hogy tájékozódjanak a piacon, de ezt a tájékozódást támogatni kell. A biztosítási termékek könnyen elérhető nyilvánossága az, ami segítené a választást, ami valóra váltaná az egyébként csak lózungszerű kijelentést: piaci verseny van.
Kinek legyen feladata a biztosítási termékek nyilvánosságát, összemérhetőségét biztosítani? Ez fogós kérdés. Németországban volt módom belelapozni a Warrentest Alapítvány biztosítási termékeiről szóló kiadványba, ahol a lakásbiztosítástól a gépjármű-biztosításon át a különböző élet-, nyugdíj-, balesetbiztosításokig hosszú táblázatokba voltak foglalva a biztosítótársaságok ajánlatai.
(12.00)
A legkedvezőbb és a legelőnytelenebb ajánlat közt 25 százalék differencia volt. Németországban ha egy polgár biztosítani akar, akkor előbb megnézi ezeket a táblázatokat és a saját magára szabottat kiválasztja belőle.
A második nagy, átgondolásra váró terület a módozat-engedélyezés. Egyet tudunk érteni azzal, hogy a módozatok zömének terjesztése a törvény életbelépésétől kezdve nem lesz engedélyköteles. Az engedélykötelezettség '99. január 1-től végképp megszűnik. Mondhatjuk, hogy döntsön a piaci verseny.
De egy dolgot meg szeretnék jegyezni: azoknál a biztosításoknál, amelyek bizonyos adókedvezményt élveznek, igenis joga és kötelessége legyen a parlamentnek beleszólni, illetve a felügyeletnek, hogy kinek adják ki. Azt hiszem, nagyon sok felesleges vitának és félreértésnek vennénk elejét.
Nem szorosan a tárgyhoz tartozik, de az adókedvezményekhez kapcsolódik a preambulum szerint e törvény többek között a befektethető alapok bővítése érdekében: nem hiszem, hogy a befektethető alapok bővítése szerepet játsszon, hogy egyáltalán szempont kell a biztosítási törvény megalkotásakor. Sőt kijelentem: ez szempontként is csak huszadrangú lehet.
A biztosítóintézetek tevékenységének súlypontjában a kockázati közösség megszervezése kell legyen, amihez képest befektetési tevékenységük háttérbe szorul, mint egy szükséges rossz. Ha már az ügyfelek díjat fizetnek, mégse álljon betétszámlán. Mert amire ez a passzus vonatkozik, tudjuk mindannyian jól, az élet- és nyugdíjbiztosításoknak járó adókedvezmény. Az adókedvezmény azoknak jár, akik valójában nem is biztosítást, hanem egy takarékkönyvet vásárolnak. Vagyis olyan tevékenységre jár adókedvezmény a biztosítóknak, ami nem is, illetve csak elhanyagolható mértékben biztosítás, a szó klasszikus értelmében sokkal inkább pénzintézeti tevékenység. Egyszerű takarékbetétkönyv-váltás. Bár ennek a takarékkönyvnek van néhány specialitása.
Meggondolandónak tartom, hogy adókedvezmény olyan biztosításoknak járjon inkább, amelyek bizonyos szociálpolitikai funkciókat látnak el. Például szülők tartós betegsége, megrokkanása, halála esetén nyújtanak szolgáltatást. Ezt a polgárok társadalombiztosítástól egyre kevésbé remélhetik, s ez ténylegesen biztosítási tevékenység lenne, ami megérdemelné az adókedvezményt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az FKGP padsoraiban.)