Ecsődi László (MSZP)
ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! A Magyar Honvédség helyzetével, fejlesztésével és lehetséges feladataival a közelmúltban már többször is foglalkoztunk. Átalakítására, korszerűbbé és ütőképesebbé tételére vonatkozóan pedig mint azt az államtitkár úr előterjesztésében felsorolta már határozatot is hoztunk. Az erre vonatkozó 88/1995. számú határozat meghozatalakor a tisztelt Ház figyelembe vette az ország biztonsági helyzetét, a lehetséges veszélyeket és gazdasági teherbíró képességét. Ezek alapján írta elő a honvédség átalakítására vonatkozó legfontosabb követelményeket és feladatokat, beleértve a Magyar Honvédség létszámának és szervezeti számának csökkentését is.
(12.30)
A határozat előírja, hogy a honvédség létszáma 1998 végére nem lehet több hatvanezer főnél. Egyidejűleg meghatározza az egyes állománykategóriák arányait is e létszámkereten belül. Előírja a határozat azt is, hogy a haderő csökkentését már ebben az évben meg kell kezdeni.
A kormány által a Magyar Honvédség 1995. és 1996. évi létszámának meghatározására beterjesztett határozat az általunk meghatározott követelményeknek megfelelően éppen erre irányul. Felmerülhet az a kérdés ismerve a nemzetközi helyzetet, a határaink mentén kialakult feszültséget és háborús viszonyokat, valamint a jövő évi költségvetés tervezésének állapotát , hogy most kell-e döntenünk az adott kérdésben. Véleményem szerint igen, és ennek több oka és indoka is van.
A Magyar Honvédség 1995. év végi részletes bontású létszámának meghatározása azért szükséges, mert a szervezeti és létszámcsökkentő intézkedéseket már 1995-ben meg kell kezdeni, mint ahogy azt az említett 88/1995. számú határozat 7. pontja előírja. Az 1996. év végi létszámot pedig azért kell meghatározni, hogy annak elérése érdekében a jövő évre tervezett létszámcsökkentéseket már 1996 elejétől kezdődően folyamatosan meg lehessen valósítani. A szervezetek átalakítása és a létszám változtatása a honvédségnél szervezési időszakok keretében történik. Ahhoz, hogy az 1996-os első szervezési időszak amely februárban kezdődik kellő megalapozottsággal tervezhető legyen, már most szükség van az országgyűlési határozatra.
Mindannyian tudjuk, hogy a Magyar Honvédség jelenlegi struktúrájában és felszereltségében nem teljes mértékben felel meg a honvédelmi alapelvekben és a honvédelmi törvényben megfogalmazott követelményeknek. Az elmúlt években megkezdett átalakítások során a gazdálkodás rendszere gyakorlatilag változatlan maradt. A katonai szervezetek szétaprózódtak, reagáló- és életképességük a szükségesnél alacsonyabb. Ugyanakkor a honvédség működéséhez egyre nagyobb költségvetési támogatásra lenne szükség. Figyelembe véve az ország gazdasági helyzetét, teljesen nyilvánvaló, hogy a jelenlegi létszám és struktúra tovább nem finanszírozható.
Az előttünk fekvő országgyűlési határozat tervezete éppen azt szolgálja, hogy a létszám csökkentésével egyidejűleg oldjuk a költségvetési feszültségeket és jobban igazodjunk a demográfiai helyzethez. A számításba vett összetétel elősegíti a jelenlegi kedvezőtlen állományarányok korrigálását, a hivatásos jelleg erősítését, de ezen túlmenően ez egy nagyon fontos lépés az önkéntes és sorozott haderőrendszerre való áttérés előkészítése érdekében is.
A Magyar Köztársaság biztonságát elsősorban a szomszédságunkban előforduló konfliktusok átterjedése veszélyeztetheti. Számolnunk kell azzal, hogy az ott folyó konfliktusokban részt vevő erők kisebb létszámú katonai vagy félkatonai egységei megsérthetik hazánk határait. Ennek oka lehet: provokációs szándék, menekülés vagy egyszerű véletlen is. Ugyanakkor, ha a helyzetet reálisan akarjuk értékelni, nem kell arra számítanunk, hogy bármelyik fél hazánk ellen szervezett katonai erővel támadást indít, vagy országunkat be akarná vonni a jelenleg folyó konfliktusba. Ez akkor is érvényes és reális, ha természetesen tudomásul vesszük azt a tényt is, hogy elvileg a háborúk lehetőségét ma még nem lehet teljesen kizárni, hiszen ennek anyagi alapjai, a hadseregek, a fegyverek tömege még minden európai országban megvannak.
Arra, hogy a reálisan számba vehető fegyveres konfliktusokra megfelelően reagáljunk, a Magyar Köztársaság fegyveres erői, a honvédség, a határőrség képesek és megfelelően felkészültek. Az ehhez szükséges képességek az átszervezés időszakában is fennmaradnak. Ezért a jelenlegi katonapolitikai helyzet véleményem szerint nem indokolja, hogy emiatt a honvédség korszerűsítési folyamatát megszakítsuk, elodázzuk vagy megállítsuk, mert ennek végrehajtása ad csak lehetőséget a későbbi, esetleg a jelenleginél is súlyosabb helyzet kezelésére.
Az átalakítás során a Magyar Honvédség folyamatosan olyan erők birtokában marad, amely garantálja hazánk biztonságát, képes a kialakult helyzet hatékony megoldására, így a fejlesztés és a korszerűsítés benne a létszám és létszámok aránya is folytatható.
Az elmondottak alapján javasolom a beterjesztett határozati javaslat megtárgyalását és elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)