Kuncze Gábor (SZDSZ)

1995. szeptember 18.

KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Ön valóban egy nagyon fontos, sokakat foglalkoztató és nehéz kérdést vetett fel az imént. Ugye, arról van szó, hogy az önkormányzatok különböző csatornákon rendelkeznek forrásokkal, amelyeket a kötelező feladataik ellátására kell fordítani, illetve az ezen felüli forrásaikat pedig általuk önként vállalt feladatok megoldására használhatják fel. Most maradjunk egy pillanatra annál az esetnél, hogy a község vagy település területén van iskola. Abban az esetben, ha a rendelkezésére álló források igazolt módon nem teszik lehetővé számára a kötelező feladatok finanszírozását, fordulhat önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatásáért, amelyre a költségvetés 1995-ben is biztosította a megfelelő keretet és amellyel sajnos egyre több önkormányzat kényszerül élni.

Abban az esetben, ha az önkormányzat nem rendelkezik iskolával és ezért egy másik község területére kell vinni a gyermekeket, akkor meg kell egyezniük ezeknek az önkormányzatoknak az iskola működtetési kiadásaihoz történő hozzájárulásban. Ennek legcélszerűbb kerete a társulási forma megalakítása, mert ez teszi lehetővé, hogy az az önkormányzat, amely területéről a gyerekek járnak ebbe az iskolába, megfelelő kontrollt gyakorolhasson a költségek alakulása fölött. Ugyanakkor azonban ez a módszer, mármint a társulás megkötése egyúttal kötelezettségvállalást is jelent a részéről a tekintetben, hogy ezeknek a költségeknek a megfizetéséhez hozzá fog járulni. Abban az esetben, ha ez együtt még mindig nem elegendő a megfelelően igazolt költségek fenntartásához, akkor megint csak mindkét önkormányzat kevés forrása lévén támogatásért fordulhat.

Így tehát a rendszer működőképes, a probléma akkor van, ha az önkormányzatok nem fizetnek egymásnak, ami helytelen, hiszen mindegyik azért van, hogy a településen élők, így többek között a gyermekek érdekeinek megfelelően is eljárjon. (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Ön említette, hogy ez a kérdés is megegyezéssel megoldódott. Én azt gondolom, hogy az 1996-os költségvetés tárgyalása során az egész kérdésre vissza kell térni akkor, amikor az önkormányzatok támogatásáról, illetve az oktatási normatívákról tárgyalunk.

Elnézést, és köszönöm szépen a türelmet. (Taps a bal oldalon.)