Surján László (KDNP)
DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Kicsit kénytelen leszek átfogalmazni a miniszter úr számára föltett interpellációs kérdést, a lényeg azonban nem változik.Szeptember 12-én egy napirend előtti vita zajlott le, amelyben Csépe Béla képviselőtársunk követendő példaként említette meg Eötvös József és Klebelsberg Kunó nevét. Az államtitkár úr a kormány részéről szólalt meg a vitában és elhatárolta magát Klebelsberg Kunótól, összefüggésbe hozva őt a levente mozgalommal. A levente mozgalom megítélése nem tartozik jelen interpellációnk tárgyába, az azonban egyértelmű számunkra, hogy a magyar közoktatásért és kultúráért felelős minisztérium második embere nem teljesen ismerte vagy ismeri a minisztériuma múltját. Ez önmagában nem tragédia, a veszteség azt hiszem az államtitkár úré. De a veszteség szélesebb körű is lehet, hiszen, ha nem ismerjük a példát, az elődök példáját, akkor nem is tudunk fölnőni hozzá.
A történelem az élet tanítómestere, ez a XX. század történelmére is igaz. A pártpolitikai csatározásoktól mentes, a mainál nehezebb gazdasági körülmények között dolgozó kultuszminiszter olyan fejlődés megindítója volt, munkáját olyan emberséggel végezte, hogy emléke ma is él. Nekem módomban volt emléktáblát is avatni Szegeden a tiszteletére, példának választani őt annak megtiszteltetés, akinek a politika megadta a lehetőséget, hogy nyomdokába lépjen.
Államtitkár úr, megváltoztatott kérdésem arra vonatkozik, megtárgyalta-e ön ezt a kérdést a miniszter úrral, egyeztetett kormányzati álláspontot képviselt-e vagy csak a vita hevében elhangzott megjegyzésről volt szó? Köszönöm figyelmüket és kérem válaszát. (Taps a jobb oldalon.)