Szabó Zoltán (MSZP)

1995. szeptember 18.

DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak! Ezt az interpellációt az előzőtől eltérően nem köszönöm meg. Nem köszönöm meg azért, mert úgy gondolom, hogy e Ház falai között az elmúlt 15 hónapban ellentétben az azt megelőző négy év gyakorlatával , sok vitát folytattunk az árakról, a bérekről, a lakáskérdésről, a munkanélküliségről, a kultúra finanszírozásáról vagy oktatási koncepcióról, de nem folytattunk vitát történelmi, köztük kultúrtörténeti korszakok és személyiségek megítéléséről. (Taps az SZDSZ soraiban.) Azt gondolom, nem vagyok egyedül, aki ezt a tényt az 1994-ben megválasztott parlament tevékenysége egyik pozitívumának tekinti.Töprengtem azon, hogy próbáljam-e ironikusra vagy humorosra fogni a válaszomat, miszerint állampolgárok tucatjai árasztanak el levéllel, hogy ugyan, folytassunk már egy jó kis parázs vitát Nagy Lajos nápolyi hadjáratáról, vagy hogy az MSZP-frakció javasolja, kezdeményezzen politikai vitanapot mondjuk az 1122-es wormsi konkordátumról. Nem tettem, mert úgy gondolom, hogy az ország jelenlegi helyzetében inkább szomorú az, hogy ilyen kérdésekkel kell ez előtt a szerintem nem alkalmas fórum előtt foglalkozni. (Zaj.) Ha a Házszabály erre lehetőséget biztosítana, azt mondanám, meghívom képviselő urakat egy kávéra a minisztériumba, és tetszésük szerinti időt beszélgessünk el Klebelsberg Kunóról. (Közbeszólások: A tárgyra! Válaszoljon!) Válaszolok.

Természetesen tisztában vagyok a minisztérium múltjával, tisztában vagyok az elődök tevékenységével, talán önök előtt is ismeretes, 1848-tól kezdve ennek a minisztériumnak, illetőleg jogelődeinek 63 minisztere és népbiztosa volt. (Közbeszólások: Népbiztos! Derültség. Zaj.) Ezek között voltak jelentősek és kevésbé jelentősek, voltak kreatív államférfiak, megbízható, becsületes bürokraták és voltak eszelős tömeggyilkosok. (Zaj.) Volt miniszter Eötvös Loránd báró, volt miniszter Csáky Albin gróf, de állt a minisztérium élén Rajnis Ferenc és Szálasi Ferenc is. (Közbeszólás: Meg a Lukács is!) A múlt, a minisztérium múltja is sokszínű, és beszélni róla, úgy gondolom, csak a konkrétumok, a konkrét tevékenységek szintjén érdemes. (Zaj.) Egy miniszter vagy kultúrpolitika konkrét értékelését célszerű a tudósokra és a tudománytörténészekre bízni. (Közbeszólások: Válasz?! Válaszoljon!) A kérdésre válaszolok, tisztelt képviselőtársaim, a kérdés arra vonatkozott, ismerem-e a minisztérium múltját. Ismerem.

Ami Klebelsberg Kunót illeti: mindenkitől elnézést kérek, aki netán a múlt heti néhány szavas megjegyzésemet úgy értette, hogy elmarasztaltam volna bármiben is Klebelsberg grófot. Nem vonatkozik az elnézéskérés tisztelt képviselő urakra, akiknek módjukban állt volna megnézni az Országgyűlés naplóját és felfedezni, hogy nem tettem ilyet. (Zaj.) Azt már feltételezni sem mertem, hogy képviselő urak ezt megtették, csak nem hagyták a tisztánlátásukat a tényektől elhomályosítani. (Zaj.)

Nem határoltam el magam Klebelsberg gróftól, semmilyen vonatkozásban nem beszéltem róla negatív hangnemben. Azt azonban állítottam, hogy általam is elismerésre méltónak, pontosabban nagyszerűnek minősített tette egy adott történelmi lehetőség kihasználása volt, azé, hogy a trianoni békeszerződés Magyarország fegyverkezését korlátok közé szorította, miközben Magyarország politikai vezetése határrevízióban és regionális középhatalmi ambíciókban gondolkodott. (Dr. Jeszenszky Géza: Nem ismered a történelmet! Közbeszólások: Válaszoljon! Zaj.) Ebben a helyzetben adódott lehetőség arra, hogy miközben a legfelső politikai vezetés úgy vélte, a közoktatást részben szintén a katonai kiképzés színterévé lehet tenni, egy erre alkalmas ember ezt kihasználva valóban nagyszerű iskolafejlesztési programot vihessen végbe. Ez nem von le Klebelsberg Kunó tetteinek értékéből, ugyanakkor világossá teszi, hogy a mai Művelődési és Közoktatási Minisztérium nem haladhat az ő nyomdokain, tekintettel arra, hogy ma Magyarországnak nincs olyan kormánya, amelyik ilyen nemzetvesztő politikában gondolkodna, még akkor sem, ha a Független Kisgazdapárt vezére minden napirend előtti hozzászólásában... (Erős zaj az ellenzék soraiban. Dr. Homoki János: Elnök asszony, figyelmeztesse!) ...ezzel vádolja. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Zaj. Taps a kormánypártok soraiban.)