Keleti György (MSZP)
KELETI GYÖRGY honvédelmi miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Országgyűlés ez év június 30-án határozatot hozott a Magyar Honvédség hosszú, valamint középtávú átalakításának irányairól és létszámáról, amelyben többek között meghatározta, hogy az átalakításnak ki kell terjednie a hadsereg életének minden területére, így többek között a haditechnikai eszközök cseréjére és korszerűsítésére is.Az Országgyűlés ezen nagy jelentőségű határozatát követően a kormány most újabb két határozati javaslatot terjeszt a tisztelt Ház elé. Mindkettő a Magyar Köztársaság honvédelmi alapelveiben meghatározott prioritásoknak megfelelően a Magyar Köztársaság légvédelme hatékonyságának fejlesztését szolgálja. A Magyar Honvédség általános, ezen belül technikai eszközparkjának helyzete a tisztelt Ház előtt ismert. Tudott, hogy a Magyar Köztársaság légvédelme valamennyi elemét és egész rendszerét tekintve korszerűtlen, hatékonysága alacsony, fenntartása és működtetése gazdaságtalan, melynek oka a szükséges technikai fejlesztési programok évek óta húzódó halasztása, a fenntartási és felújítási költségek reálértékének folyamatos csökkenése.
A fejlesztések beindítását sürgeti, és egyben halaszthatatlanná teszi, hogy a légvédelmi csapatoknál rendszeresített egyes technikai eszközök kivonása üzemidejük lejárta miatt már 1996-ban megkezdődik, illetve az azt követő években egyre fokozódó ütemben folytatódik, és a kényszerfolyamat megfelelő fejlesztés nélkül a teljes légvédelmi rendszer feladatmegoldó képességét, ezen keresztül a Magyar Köztársaság biztonságát veszélyezteti.
A Magyar Honvédség légvédelmi csapatai fejlesztésének hosszú távú célkitűzését a Magyar Köztársaság légtere szuverenitását alapokmányokban meghatározott szinten garantálni és a nemzetközi kötelezettségeinket hatékonyan teljesíteni képes, a NATO légvédelmi rendszeréhez csatlakoztatható, gazdaságosan fenntartható és üzemeltethető, hatékony légvédelmi rendszer kialakítása és szinten tartása képezi.
Rövid távon legsürgetőbb feladat egy korszerű rádiólokációs, felderítő, információs és vezetési rendszer kiépítésének megkezdése, valamint a légvédelem földközeli és kismagasságú oltalmazóképességének megőrzése, és ennek megfelelő, korszerű technikai eszközök közöttük lokátorok, vezetéstechnikai eszközök, híradó-berendezések, közeli hatótávolságú légvédelmi rakétakomplexumok beszerzése, illetve a rendszerbe állításukhoz szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése.
A légvédelmi rakéta- és tüzérkomplexumok 1996-ban megkezdődő kényszerű kivonása a tervszerű fejlesztés elmaradása esetén azt eredményezhetné, hogy a légvédelmi rendszer oltalmazóképessége éppen a legkritikusabb, a földközeli és kismagasságú tartományokban annyira lecsökken, hogy az egész légvédelmi rendszer alaprendeltetése szerinti oltalmazási feladatainak megoldására képtelenné válna.
A számvetések szerint a beszerzendő mennyiség az első ütemben 1996-tól kezdődően 15 légvédelmi szakaszt, a második ütemben, 2000-2005 között további, de legfeljebb 30 légvédelmi szakasz felszereléséhez szükséges eszközrendszer, amelynek beszerzési összege összesen mintegy 30-32 milliárd forint.
(17.30)
A második ütemben beszerzendő eszközmennyiség csak a haderő középtávú átalakítása során szerzett tapasztalatok birtokában határozható meg, ezért célszerű annak felső határát megszabni.
A légvédelmi rádiólokációs felderítő, információs és vezetési rendszer fejlesztését annak kritikus helyzete mellett az is indokolttá teszi, hogy a Partnerség a békéért kezdeményezés keretében az Amerikai Egyesült Államok a visegrádi négyek számára javaslatot tett egy regionális légtér-szuverenitási és légtérforgalmi irányítási rendszer létrehozására. Az amerikai javaslat biztonságpolitikai alapelveinkkel, az Országgyűlés határozataival, illetve a Magyar Honvédség technikai fejlesztésére vonatkozó elgondolásainkkal minden tekintetben összhangban áll. Elfogadása esetén Magyarország 6,25 millió USA-dollár segélyre számíthat és korszerű légvédelmi vezetési rendszer birtokába juthat.
A Magyar Honvédség légvédelmi rádiólokációs felderítő, információs és vezetési rendszerének korszerűsítése egy, a jelenlegi rendszerre alapozott, úgynevezett alap- vagy békerendszer több ütemben történő kiépítését igényli, amelyet 1998-ig célszerű megvalósítani, tekintettel arra, hogy ez ideig a radarok 40 százaléka a rendszerből kivonásra kerül. Létrehozásának prognosztizált összköltsége mintegy 20 milliárd forint. Ezért az ország pénzügyi lehetőségeiből adódóan a kormány azt javasolja, hogy megvalósítására célszerűen 2000-ig, szükségszerűen 2005-ig kerüljön sor.
Az új eszközökből álló alaprendszer kiépítése azt eredményezi, hogy a rendszer harcászati-technikai elemzőinek minőségileg magasabb szintje mellett az elavult, elöregedett technikai eszközpark mintegy 40 százaléka kiváltható, az ott szolgálatot teljesítők 60 százalékkal, az igénybe vett objektumok száma pedig 50 százalékkal csökkenthető.
Tisztelt Országgyűlés! A határozati javaslatokban megadott adatok a világpiaci árakon alapuló, becsült értékek, részletes és pontos költségek csak a kiírásra kerülő tenderek értékelése után határozhatók meg. Eddigi információink alapján lehetőség látszik a beszerzéseknek egy halasztott fizetési konstrukcióban történő megvalósítására. Ez azt jelenti, hogy a fizetést két-három éves fizetési moratórium után hosszabb, mintegy nyolc-tizenkét év futamidő alatt kellene teljesíteni.
A két haditechnikai fejlesztési program becsült összkihatása 1994-es árszinten számolva mintegy 5052 milliárd forintot tesz ki. A halasztott fizetési konstrukció lehetőségeiből adódóan a költségvetést 1996-ban a programok indítását szolgáló mintegy 2 milliárd forint és 1998-99-től kezdődően tíz-tizenkét éven keresztül 4,2-4,5 milliárd viszonylagos többletkiadás terheli évente.
Számításaink azt támasztják alá, hogy a rádiólokációs felderítő, információs és vezetési rendszer korszerűsítése az objektumok, a technikai eszközök, az üzemeltető és kiszolgáló állomány nagyszámú csökkentése révén már rövid időn belül jelentős megtakarítást eredményez, és a korszerűsítésre fordítandó összegek, valamint az új rendszer fenntartási költségei 1992-től nem érik el az 1995. évi költségszintet.
A légvédelmi rakétafejlesztési program során megtakarítás nem érhető el. Ebből adódóan a két haditechnikai fejlesztési projekt összköltségvetési vonzata 1997-től 2005-ig, évenkénti csökkenő mértékben, mintegy 2,8-1,6 milliárd forint közötti összeget tesz ki.
A beszerzésekre az államháztartási, valamint a közbeszerzési törvényekkel összhangban, az Országgyűlés honvédelmi bizottságával előzetesen egyeztetett nemzetközi tenderek kerülnek kiírásra, és a programköltségvetésen, valamint a honvédelmi bizottság folyamatos kontrollján keresztül biztosított a tisztelt Ház tájékoztatása és ellenőrzése.
Tekintettel arra, hogy a honvédelemről szóló 1993. évi törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja szerint az Országgyűlés állapítja meg a fegyveres erők fejlesztésének főbb haditechnikai eszközeit és az éves költségvetési törvényben biztosítja az ehhez szükséges anyagi forrásokat, az amerikai kormányjavaslat elfogadásához, valamint a jelzett fejlesztések megkezdéséhez a tisztelt Ház egyetértése és határozata szükséges.
A fentiek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, tárgyalja meg és fogadja el a légvédelem földközeli és kismagasságú oltalmazó képessége megőrzésének feladataira, valamint a légvédelem rádiólokációs felderítő, információs és vezetési rendszere fejlesztésére vonatkozó határozati javaslatokat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)