Bauer Tamás (SZDSZ)

1995. szeptember 18.

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Kónya Imre felszólalásában említést tett arról, hogy Kis János aki nem képviselő, ezért nincs jelen és én cikkben elemeztük az alkotmánybíróság döntését, ez helytálló állítás. Az a nézet, amelyet nekem tulajdonított, nem helytálló, hiszen olyasmit az a cikk, amelyet az alkotmánybíróság döntéséről írtam, nem tartalmazott.

Az a cikk, amelyet írtam, azzal foglalkozott, hogy a gazdasági és politikai rendszerváltás egy olyan tanulási folyamat, amelyben mind az előző ciklus kormánya, mind a jelenlegi kormány a maga döntéseiben, járatlan utakon haladva, akár a politikai rendszerváltásban, akár a gazdasági átalakításban, olyan döntéseket hozott, amelyeket az Alkotmánybíróság utólag alkotmányellenesnek minősített.

Ez a tanulási folyamat így volt az előző időszakban is. Az a kormány sem akart alkotmányellenesen dönteni, hanem ezt utólag derítette ki az Alkotmánybíróság. Ez a kormány sem akart alkotmányellenesen dönteni, hanem ezt utólag állapította meg az Alkotmánybíróság.

Cikkem továbbá egy olyan állítást tartalmazott, hogy elemezve az előző, júniusi alkotmánybírósági döntés szövegét, rámutatott ennek a szövegnek egy szerintem fennálló belső ellentmondására. Az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy kellő átmeneti idő nélkül is lehet alkotmányos a juttatások megvonása, ha erre kellő súlyú indok van, és nem elemezte sem a döntés indokolása, sem pedig Kónya Imre cikke azt, hogy ez a kellő súlyú indok az adott pillanatban fennáll-e. Én erre az összefüggésre voltam bátor rámutatni.

Nem támadtam, hanem elemeztem az Alkotmánybíróság döntését. Tessék megnézni: Németországban az úgynevezett feszületdöntés körül politikusok széles köre milyen élesen támadja az ottani alkotmánybíróságot. Ez is része a demokráciának. Miközben természetesen tiszteletben tartja az alkotmánybíróság döntését.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.)