Lamperth Mónika (MSZP)
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A napirend előtti hozzászólás kapcsán kialakult kétperces reagálásokból azért az kiderült, hogy ha a kormány vagy a kormánypárti képviselők kritikáját tűzi tolla hegyére vagy veszi szájára frakcióvezető úr, akkor konkrétumokkal is tud szolgálni. Tehát engem ez azzal a reménnyel tölt el, hogy amikor saját elgondolásaikat és konkrét javaslataikat akarja kifejteni, elnök úr tehetsége lehetővé teszi, hogy két percben vagy akár öt percben is erre mód legyen.
Most pedig a konkrét reagálásra. Szeretnék itt egy félreértést eloszlatni. A stabilizációs program, amelyről most szó volt, olybá tűnt itt, a Ház előtt, minthogyha ezt egy az egyben az Alkotmánybíróság döntése ellehetetlenítette volna, s az a cél, amelyet a stabilizációs program kitűzött maga elé, nem akarna megvalósulni, illetve a kormány, a kormánypárti frakció ezt az alkotmánnyal szembe menetelve szeretnék megtenni. Szó nincs erről.
A kormány a stabilizációs program benyújtásakor azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a gazdaság helyzetében egy olyan áttörést, egy olyan változást indítson el, amelynek tudjuk és ennek persze nem örülünk, vannak nagyon keserű pirulái is; de amely reményt keltő és reményt nyújt ahhoz, hogy valamikor, néhány év múlva ez az ország olyan gazdasági helyzetbe kerüljön, olyan gazdasági pályára álljon rá, amely a növekedést biztosítja.
A stabilizációs program rendelkezéseinek nyolcvan százaléka ezen az úton haladva a megvalósítást szolgálja. Körülbelül húsz százaléka az, amelyet az Alkotmánybíróság döntése érint. Azt gondolom, egy felelősséggel bíró kormányzat ennek az ellentételezésén gondolkodik, ez nem lehet kivetnivaló az ellenzék számára sem.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)