Pokorni Zoltán (Fidesz)
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Mielőtt felszólalásom témájára rátérnék, csak emlékeztetem a tisztelt Házat, illetve az előttem szóló képviselőtársamat, hogy én még emlékszem arra az időre, kisiskolás voltam, amikor Brezsnyev látogatásakor számtalan őrs és raj vette fel a nagy szovjet vezető nevét...(Derültség, taps a bal oldalon.).., valamennyien a szívünkben őrizzük ezt.De a Fidesz frakció nem ezért kért szót. Valamennyien tudják, hogy itt a Ház előtt diákok demonstrálnak, diákok tüntetnek a tandíj véleményük szerint rossz, szakszerűtlen bevezetése miatt.
A sajtóban megjelent cikkekkel kapcsolatban szükségesnek tartom a magam nevében leszögezni: meggyőződésem, hogy a diákok, a hallgatói önkormányzatok vezetői felelősen járnak el, nem lázas szavú hőzöngők, akik csak a maguk sikereit kovácsolják.
Szeretném leszögezni, hogy véleményem szerint, információim szerint egyetlenegy politikai párt sem áll a hátuk mögött, nem váltak, nem válhattak politikai pártok szócsövévé.
Szeretném leszögezni, hogy azok a diákok, akik itt tüntetnek a parlament előtt, nem a tandíjat mint eszközt utasítják el, hanem annak az alkalmazási módját, bevezetését, s ezt a magam részéről messzemenően támogatom.
Azt gondolom, hogy közel egy év után, amikor a kormánypártok, a minisztérium és a tárca is 8-10 különböző álláspontot fogalmazott meg az eltelt időszakban, bizony beérett az ezen a területen tanúsított felelőtlen, szakszerűtlen, rossz politizálás "gyümölcse." Magukra vessenek, uraim! Magukra vessenek! Ez a hallgatói kör, az ellenzéki pártok elfogadták, hogy legyen a magyar felsőoktatásban a tandíj az egyik szabályozási eszköz jól megfontoltan egy bizonyos cél érdekében, de ez a cél nem a pénz beszedése. És ezt tudják azok a pártok is, amelyek emlékeznek a két vagy egy évvel ezelőtt kimondott szavaikra és tudják a hallgatók is.
A most önök által elrendelt, rosszul elrendelt tandíj bizony nem szolgál jó célt, pusztán a pénzbehajtást és ez az, amit joggal utasítanak vissza a diákok és meggyőződésem szerint joggal utasít vissza a közvélemény egésze. A tandíj egy érzékeny eszköz, egy szerszám, ami használható jó cél érdekében is, de rossz módon is. Félek, hogy ez a kormányzat ezzel a mostani rendeletével végképp eljátszotta annak az esélyét, hogy Magyarországon bármikor normális körülmények között újból tandíjról, mint szabályozási eszközről lehessen beszélni.
Az a tapasztalatunk, úgy látjuk, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, annak az üggyel megbízott helyettes államtitkára nem képes ezt a konfliktust kezelni, felesleges indulatokat szító módon kezelte ezt az ügyet, ezért magának a kormánynak, mint testületnek vagy adott esetben a kormányfőnek kell közbelépnie.
A hallgatók is ezt igénylik, ha úgy tetszik, tolmácsolom itt a Házban a kormánypárti többségnek, a kormány tagjainak is a hallgatók kérését: kezdődjenek még a mai napon tárgyalások, magasabb szinten, nagyobb szakértelemmel, mint ahogyan eddig folytak, mert félő, hogy az eddig vitt tárgyalási technikák nem vezetnek eredményre és szégyenszemre valamennyien tanúi leszünk annak, hogy hetekig itt demonstrálnak a hallgatók éjszaka, nappal, amikor csak erre téved bármelyik képviselő.
(15.40)
Köszönöm a figyelmüket. Egyetlenegy megjegyzésem van még: a tandíj ügye nem a diákok kérdése. Nem az ő dolguk egyedül, hogy fölemeljék a szavukat a tandíj bevezetése ellen. Legalább annyira tartozik valamennyi országgyűlési képviselőre, vagy ha úgy tetszik, valamennyi állampolgárra. Mert itt is, ebben a kérdésben is az dől el, hogy milyen ország lesz az ezredforduló Magyarországa, milyen értelmisége lesz: egy szűk, dinasztizált elit vagy egy valóban mobilis, új magyar társadalom jön létre a következő évtizedekben.
A mi felelősségünk a tandíj kérdése, és nem lehet csak a hallgatókra utalni ezeknek a tárgyalásoknak a folytatását. De ez egy másik kérdés... (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi az idő leteltét.).., holnap lesz erre mód, amikor a felsőoktatás fejlesztésével kapcsolatban itt, ebben a teremben is majd eszmét cserélünk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)