Veres János (MSZP)
DR. VERES JÁNOS, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Elnök Asszony! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Úgy gondolom, régen várt törvény került most az Országgyűlés elé, és egyáltalán nem túlzott az előterjesztő Akar László államtitkár úr, amikor e törvényhozási időszak egyik legjelentősebb gazdasági törvényének nevezte a devizatörvényt. Okkal fogalmazott így, hiszen e javaslat elfogadásával zárhatjuk le a Magyarországon több mint hatvan éve érvényesülő kötött devizagazdálkodás időszakát. E hosszú időszak alatt generációk alkalmazkodtak többé-kevésbé jogkövető magatartással ezekhez a szabályokhoz. A jelenleg hatályos devizaszabályozás a kötött devizagazdálkodást rögzítő, több mint húsz éve elfogadott 1974. évi 1. számú törvényerejű rendeleten alapul. Az alaprendelet azóta sokszor módosult. A legfontosabb változás a külkereskedelem liberalizálásával párhuzamosan bevezetett külkereskedelmi célú szabad devizavásárlás volt. Azonban ez sem változtatta meg alapvetően a devizagazdálkodás kötött jellegét. Mára a gazdasági környezet alapjaiban változott meg, és a jelenlegi devizaszabályozás a piaci viszonyok továbbfejlődését is akadályozza.
Az elmúlt évtizedben a piacgazdaság feltételrendszerének kiépülése érdekében tett lépések szükségessé tették az új tartalmú devizaszabályozást is. A mai szabályozás jó néhány olyan kötöttséget tartalmaz, amelyek egyfelől indokolatlanul korlátozzák a vállalkozások és a lakosság devizához jutási lehetőségeit, másfelől azonban viszonylag egyszerűen kijátszhatók. Az elmúlt évek módosításai következtében a szabályozás nehezen áttekinthetővé, és néhol ellentmondásossá vált.
Mindezek alapján a változtatás szükségességét már évekkel ezelőtt felismerték, és a devizatörvénynek is sok változata készült el 1990-től napjainkig.
(16.30)
A most beterjesztett változatnak különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy a szóbeli indoklásban elhangzottak szerint a benyújtott törvényjavaslatot a Nemzetközi Valutaalap kész elfogadni az alapokmánya úgynevezett 8. cikkelye szerinti konvertibilitás megvalósításaként.
A forint folyó devizaműveletek tekintetében szabad átválthatóságának megteremtése pedig alapot jelenthet devizaszabályozási oldalról az OECD-hez, a világ legfejlettebb 25 országát tömörítő gazdasági szervezethez történő csatlakozáshoz. E csatlakozás fontos lépcsőfok Magyarország számára az Európai Unióhoz vezető úton.
Tisztelt Ház! E fontos célok megvalósítása érdekében, valamint azért, mert racionális, életszerű megközelítéseket és a még megmaradó korlátozások fokozatos liberalizálásának lehetőségét is magában foglaló megoldásokat tartalmaz, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében támogatom a benyújtott törvényjavaslatot. Úgy vélem, a javaslat figyelembe veszi az ország nemzetközi kapcsolatokban, együttműködésekben betöltött szerepét és a lakosság szélesedő külföldi kapcsolatait is.
Egyetértünk azzal a szándékkal, mely a folyó fizetési műveleteknél szabad átválthatóságot, konvertibilitást biztosít mind a lakosság, mind a vállalkozások számára. A már eddig is liberalizált külkereskedelmi fizetéseken túl a vállalkozások személyszállítási és árufuvarozási kifizetéseik esetében mentesülnek majd az engedélyezési procedúrától.
Külön ki kell térnem a lakossági folyó fizetési műveletek szabaddá tételének következményeire. A javaslat elfogadása esetén a lakosság korlátlanul vásárolhat utazási szolgáltatásokat forint ellenében itthon és külföldön egyaránt. Ezt követően engedélyezés nélkül lehet fizetni külföldi gyógykezelést és tanulmányokat, nemzetközi szervezetek tagdíját is Magyarországról.
Sajátos új lehetőséget teremt meg a 20. § (3) bekezdése, mely szerint a természetes személy a külföldi tartózkodásának ideje alatt az ott felmerülő idegenforgalmi szolgáltatások költségeinek fedezésére bankszámlája terhére külföldről adott megbízással vagy megbízottja útján is vásárolhat forintért devizát és azt külföldre átutalhatja. Sajátos a lehetőség azért, mert idejében kell jól felmérni külföldön anyagi erőnket, hogy a felmerült többletköltség fedezete időben megérkezzen, és ne csak a szálloda elhagyásakor derüljön ki, hogy a minibárból elfogyasztottak vagy az otthoni telefonok kifizethetetlenek a nálunk lévő pénzből.
Persze az ilyen kényelmetlenséget is elkerülhetjük, ha élünk a javaslat által lehetővé tett másik lehetőséggel és forint alapú bankkártya felhasználásával rendezzük számlánkat a szállodában. E forint alapú bankkártyák külföldön történő fizetésre való felhasználásának utólagos devizahatóság-ellenőrzés melletti engedélyezése talán a legfontosabb új eleme a lakosság számára a javaslatnak. Gondolom, elég sok polémiát is fog kiváltani ez a szabályozási elem. Én most csak két összefüggésről szólok.
Az egyik szerint: én úgy vélem, e megoldás segíti, hogy forintszámlán gyarapodjanak a megtakarítások, hisz a kártya külföldi használata révén lényegében így akár konvertibilisnak is tekinthető forintmegtakarítást tesz lehetővé a szabályozás. Megfelelő kamatmértékek mellett ez egy jelentős, új megtakarítási formává is válhat a jövőben.
A másik összefüggésről: ha lehetséges a forint alapú kártyák használata, akkor szükséges-e még fenntartani a valutakeret intézményét tehető fel a kérdés. Én csak két körülményt kívánok megemlíteni e kérdéskörben.
Egyrészt ma nálunk nem igazán széles körű a bankkártya használata, ezért célszerűtlen lenne a kizárólagos bankkártyahasználat előírása azok számára is, akik itthon sem használják nap mint nap. Másrészt az egyetlen, elszámolási kötelezettség nélküli lakossági valutakeret esetleges megszüntetése az új devizatörvény kapcsán szinte elkerülhetetlenné tenné azt a látszatot, hogy kevesebb lehetősége van a magánszemélyeknek a továbbiakban külföldi költségeik fedezésére valutához jutni.
Ezek miatt úgy gondolom, nem hátrányos, sőt inkább előnyös a kétféle rendszer együttes fenntartása a liberalizálás egy következő szintjéig. Addig a szintig, amikor a tőkeműveletek a mainál szélesebb körben válnak szabaddá, hisz akkor e célra is korlátozás nélkül vásárolható lesz valuta a magánszemélyeknek. E mondattal egyet is értettem az előterjesztők logikájával, mely szerint a tőkeműveleteken belül csak a hosszú távú és a közvetlen befektetéseket célszerű ma liberalizálni, és a rövid távú, spekulációs tőkemozgásokat ma még korlátozni szükséges az ország gazdaságára gyakorolt kiszámíthatatlan hatásuk miatt.
A folyamatosságot és a biztonságot szolgálja, hogy a külföldiek magyarországi befektetéseinek engedélymentessége fennmarad. Ugyanakkor az előző években bekövetkezett és a jövőben remélt változásokat is szolgálja, hogy a belföldiek külföldi vállalati befektetései nem lesznek engedélykötelesek a jövőben, ha a befektetések a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelnek. Mindezek jól szolgálják a valódi üzleti kapcsolatokat jelentő befektetéseket és korlátozzák a hazai megtakarítások spekulatív célú külföldre áramlását csakúgy, mint a külföldiek spekulatív célú devizamozgását Magyarország irányába.
Lényeges módosulás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy míg korábban általánosan érvényes a megszerzett deviza vételre felajánlási kötelezettsége volt, a javaslatban hazahozatali kötelezettség szerepel. Így összhang teremtődik a gyakorlattal, mely mára már mind korábban a lakosságnak, mind tavasztól a vállalkozásoknak lehetővé tette a devizaszámla intézményét, és a devizabevételek belföldön gyarapíthatják a pénzintézeteknél vezetett számlák állományát.
A természetes személy devizaszámlájára vonatkozó 54. § (2) bekezdése ugyanakkor elég sajátosan szabályozza a forintra történő átváltási kötelezettséget abban az esetben, ha korábban lakossági devizaszámláról finanszírozta valaki befektetését a közvetlen vállalkozásban. Úgy vélem, e kérdéskör megérdemel a parlamenti vita során némi pontosítást.
Áttekinthetőbb helyzetet eredményez az a változtatás, hogy a devizahatósági jogkört a törvényjavaslat elfogadása esetén egy hivatal, a Magyar Nemzeti Bank fogja gyakorolni.
Egyetértünk azzal, hogy a javaslat a külföldiek belföldi ingatlanszerzésének csak azt a körülményét szabályozza, hogy belföldi ingatlan vásárlásakor a külföldinek konvertibilis devizában kell az ellenértéket megfizetnie. Az ingatlanszerzés feltételeit pedig a termőföldről szóló törvény tartalmazza.
Tisztelt Országgyűlés! Az eddigiekből is kitűnik, hogy a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja egyetért a beterjesztett devizatörvény logikájával, megközelítési módjaival, és néhány megfogalmazásbeli pontosítást követően reményeink szerint 1996. januártól az új devizatörvény fogja szabályozni Magyarországon az ezzel foglalkozó gazdasági lépéseit.
Fontosnak tartjuk a törvény elfogadását, hogy ezzel a kialakult piacgazdasági működésnek megfelelő szabályok érvényesüljenek a devizagazdálkodásban, hogy tágabb tere nyíljon a vállalkozásoknak, hogy más minőség teremtődjön ezzel a lakosság számára a külföldi utazások finanszírozására. Reméljük, e törvény elfogadása után a Nemzetközi Valutaalap alapokmányának 8. cikkelye szerint konvertibilisnak fogja elismerni a forintot, s ezzel a korábban részletezett gazdasági hatásokon túlmenően közelebb kerülünk az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz is. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)