Hajdú János (MSZP)
HAJDÚ JÁNOS, az európai integrációs ügyek bizottságának előadója: Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Az európai integrációs bizottság megbízott azzal, hogy a tisztelt Házzal közöljem: a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találja a törvényjavaslatot. E mellett, ezzel együtt és ezt kiegészítendő szeretnék beszámolni arról, hogy bizottságunk, amely feladatából következőleg elsősorban, de nemcsak kizárólag a jogharmonizációs szempontokat elemezte tehát azt firtatta, hogy ez a vámtörvény milyen mértékben felel vagy felelhet majd meg az Európai Unióhoz való csatlakozásunk követelményeinek , ezeknek a vizsgálata mellett más gazdaságpolitikai szempontokra is próbáltunk összpontosítani.Szeretném a tisztelt Háznak jelenteni, hogy e munkánk végzése közben kiváló felkészültségű vámszakemberekre és gazdasági szakemberekre támaszkodhattunk mint tanácsadókra és mint szakértőkre. Úgyhogy a mi nézőpontunkból ennek a törvényjavaslatnak a minősítése kedvezőbb, mint ahogy azt az előttem szólt igen tisztelt képviselő asszony a maga nézőpontjából elmondhatónak tartotta.
Az európai integrációs bizottság mindazonáltal gondolkodik és dolgozik azon, hogy a törvényjavaslatot ugyancsak néhány módosító indítvánnyal próbálja úgy fogalmaznék gazdaságpolitikai instrumentáriumként jobbá tenni. Egy vámtörvény alapjában véve természetesen és érthetően és itt, Magyarországon most kiváltképp fiskális szemléletű, de miután egy törvény nem egy napra és nem egy évre készül ez pedig, alapos munka lévén, nyilván hosszú éveken keresztül el fog bennünket kísérni , szeretnénk, hogyha gazdaságpolitikai instrumentáriumként is jól működtethető törvény lenne.
Ezzel összfüggésben szeretném felhívni a figyelmüket, hölgyeim és uraim, hogy az Európai Unió vámjoga alapvetően eljárási szabályok gyűjteménye, a mi vámtörvényünknek azonban tartalmazni kell anyagi szabályozókat is, éspedig azért, mert ez egy autonóm vámtörvény tekintettel arra, hogy Magyarország még nem tagja az Európai Uniónak. És, noha nekünk mint bizottságnak, az a feladatunk, hogy előmozdítsuk a csatlakozást, és mindent megtegyünk azért, hogy minél előbb csatlakozhassunk, illő törődnünk azzal is, hogy mi lesz addig. És ez a "mi lesz addig?" mai ismereteink szerint néhány évig is eltarthat, kevésbé szerencsés esetben esetleg még egy évtizedig is.
Éppen ezért szükségesnek tartjuk azt, hogy a törvény, mint gazdaságpolitikai eszköztár, jól működjék. Úgyhogy, szíves engedelmükkel, szeretnék néhány példát felhozni arra, hogy miben teszünk kísérletet mint bizottság a törvény további finomítására és javítására.
(17.50)
Ilyen példának okáért de hangsúlyozom, hogy csak példákat mondok az, hogy a kormányrendelettel kivethető piacvédelmi vámpótlékokat, dömpingellenes vámokat és érdekkiegyenlítő vámokat megpróbáljuk ha ez sikerül a törvénybe beemelni, mert ez erősíti a gazdaságpolitikai eszköztárat azoknak a szakértőknek a véleménye szerint, akiknek a tanácsaira bizottságunk támaszkodik.
Ugyancsak szeretnénk erősíteni a gazdaságpolitika eszköztárát az aktív és a passzív bérmunka szabályozásában, mert ezt is szükségesnek tartjuk. Itt azonban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nem tiltó, nem korlátozó, nem akadályozó szempontok érvényesítéséről van szó, hanem arról, hogy egy törvény mindig erősebb jogforrás, mint egy rendelet, amely ráadásul csak "-hat", tehát "rendelettel szabályozhat" intézkedést tartalmaz. Amennyiben ez törvény, akkor ez egy megfelelő eljárási rendet mindenképpen feltételez.
Természetesen mi is foglalkoztunk az apportproblémával. A mi megközelítésünk az volt, hogy a vámmentesség mint intézmény tulajdonképpen úgy is értelmezhető, mint egyfajta előzetes lemondás a költségvetési támogatások alkalmazási módjaként. Mert ha valaki nem fizet valami után vámot és azt apportként behozza, akkor, mondjuk, a belföldi konkurenseivel szemben mindenképpen előnyt élvez. Szeretném hangsúlyozni, hogy az európai integrációs bizottság ebben a kérdésben sem híve egy általános tiltó megközelítésmódnak, hanem szeretnők, ha sikerülne kidolgozni egy olyan eljárási rendet, amely mérlegelési lehetőséget kínál, és esetleg esztendőről esztendőre még azt is a kormánynak, hogy a költségvetési törvénybe építse be azt, hogy mi az, amit apportálni célszerűnek látszik gazdaságpolitikai célok szolgálatában, és mi az, amit nem.
Befejezésül szeretném megismételni tehát, hogy mi dolgozunk ezeknek a módosító indítványoknak az előkészítésén, és amennyiben sikerrel járunk, akkor azt természetesen a tisztelt Ház plénuma elé bocsátjuk.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)