Héthy Lajos

1995. szeptember 25.

DR. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Asszony! Azt hiszem, a kérdés jogos. A kormány gondol erre a problémára; annál is inkább, mert ma a munkaerő iránti kereslet jelentős része nem tartós munkavégzésre irányul, hanem adott munkák elvégeztetésére.Ezért is tartjuk nagyon fontosnak, hogy a munkanélküliek érdekeltek legyenek az alkalmi vagy más szóval: rövid tartamú legális munkák elvállalásában. Az elmúlt időszakban elsősorban a foglalkoztatási törvény módosításával több területen történt előrelépés a szabályozásban. Így ha a munkanélküli munkát vállal legfeljebb 90 napig terjedő munkalehetőség elfogadása esetén , egyszerű bejelentési kötelezettség alapján a munkaügyi központ szünetelteti járadéka folyósítását. Ha a munkavégzés véget ér, a munkanélküli különösebb adminisztráció nélkül, a korábban megállapított összegben kapja újra a járadékát, annyi időre, amennyi még az eredetileg meghatározott időből hátravan. Az ilyen munkavégzés ismételhető, és a munkából származó keresetnek a felső határa nincs korlátozva.

(14.30)

A munkanélkülinek lehetősége van arra is, hogy a munkanélküli-járadék folyósítása alatt, a járadék felvétele mellett kisebb jellegű megbízásos munkákat vállaljon. Ez esetben azonban a díjazás nem lehet több, mint a minimális munkabér fele, azaz jelenleg 6100 forint.

A munkanélküliek jövedelempótló támogatási rendszerének változása nyomán a támogatás folyamatosan legfeljebb 24 hónapig, az átmeneti időszakban egy évig folyósítható. Ezt követően a támogatás további folyósításához 180 napi, az átmeneti időszakban 90 napi munkaviszonyt kell igazolni. Ez az időtartamú munkaviszony rövidebb idejű, tehát átmeneti munkaviszonyokból is összetevődhet. Úgy gondoljuk, mindez erősíti a munkanélküli érdekeltségét a rövid idejű legális munkavégzésben, amivel nem szeretném azt mondani, hogy a helyzet tökéletesen rendezett.

Köszönöm szépen.