Izsó Mihály (FKGP)

1995. szeptember 25.

IZSÓ MIHÁLY (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársak! Miniszter Úr! Bár a kérdésemet már több mint három hónapja adtam be, az még most sem veszített aktualitásából, hiszen ez nem politikai kérdés, hanem egészségügyi, erdészeti, vadászati, idegenforgalmi stb. témájú. Címe: Nyakunkon a kullancs!Az erdő szerves része környezetünknek. A hozzáértők egy erdei sétával meg tudják állapítani a környék növényeinek állapotából az életközösségek egymásra hatásának egészséges vagy rontott állapotát. A karbantartatlan és a rablógazdálkodással szakszerűtlenül lepusztított erdők előbb-utóbb valamilyen formában jelzik, hogy nem megfelelően történnek a beavatkozások. A kidőlt, beteg, gombafertőzött fák tovább fertőzik az egészséges fákat, a legelők karbantartás nélkül elgazosodnak. Talán az egyik legszembetűnőbb jelenséget emelném ki, amely már a városi lakosságot is fenyegeti: ez a kullancsveszély.

Az utóbbi időben rohamosan elszaporodtak a lakott területek határában a fertőzések az élővilág számára, különös figyelemmel az emberre. Rendkívül veszélyes betegségeket okoznak a kullancscsípések. Az nem lehet megoldás, hogy össze-vissza beoltunk mindenkit, hiszen az erdei állatokat is be kellene oltani. A másik megoldás sem járható, hogy az egész országot bevegyszerezzük, hiszen magunk sem lehetünk kivételek.

Mit tervez a kormány a kullancsveszély csökkentése, illetve megszüntetése érdekében, hogy a tízezernél több, kullanccsal összefüggő fertőzés veszélye csökkenjen? Várom miniszter úr válaszát. (Taps a jobb oldalon.)