Körösfői László (MSZP)

1995. szeptember 25.

KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Belügyminiszter Úr! A nyár elején Kistarcsa község lakossága számára igen örvendetes hírről szerzett tudomást. Arról értesültek, hogy a hazánkban illegálisan tartózkodó külföldiek kistarcsai gyűjtőtáborát megszüntetik és végérvényesen bezárják. A négy évvel ezelőtt megalkotott, létrehozott gyűjtőtábor megszüntetése régi igénye a község lakosságának. Ez ügyben 1992-ben interpellációt is nyújtottam be, elmondva, hogy az ott fogva tartott külföldiek életkörülményei elfogadhatatlanok, s ennek következtében a község lakossága is félelemben él.Sajnos, akkor hiába mondtam ezt el, és hiába hívtam fel a figyelmet arra, hogy jó lenne a község központjából, iskolák, középületek mellől ezt az objektumot elhelyezni, elvinni; nem történt semmi. Most örvendetesen úgy döntött a Belügyminisztérium, hogy az idegeneknek ezt a szállását megszünteti. Ezzel lehetőség nyílik az ingatlan egyéb hasznosítására is.

A következő kérdésekre várom tisztelt belügyminiszter úr válaszát.

1. Milyen céllal kívánja hasznosítani a Belügyminisztérium a kezelésében lévő ingatlant a tábor megszűnése után? Korábban rendőrtiszthelyettes-képző iskola volt, és úgy tűnik, hogy most is valamiféle oktatási objektumként volna legcélszerűbb hasznosítani, hiszen az ott lévő épületek, nagyméretű tornaterem ezt tenné indokolttá.

2. Lát-e lehetőséget miniszter úr arra, hogy úgy hasznosítsák, hogy a hasznosítás következtében a kistarcsai lakosok is valamiféle munkalehetőséghez jussanak?

S végül kérdezem belügyminiszter urat, mi a véleménye arról, hogy le kellene bontani azt a három méter magas, helyenként még most is szögesdróttal ellátott téglafalat, ami tulajdonképpen az emberi szenvedések jelképe, hiszen internálótábor volt a Rákosi-rendszerben, a Horthy-rendszerben egyaránt. Az ott lévő téglát pedig hasznosítani lehetne a község lakossága számára, és elég lenne csak annak az egy falszakasznak a meghagyása, amin két tábla található, köztük az egyik... (Az elnök poharát kocogtatva figyelmeztet az idő leteltére.)... Faludy György költő sorait örökíti meg. Tisztelettel várom miniszter úr válaszát. Köszönöm a türelmüket.