Bányász Jánosné (MSZP)

1995. szeptember 25.

BÁNYÁSZ JÁNOSNÉ DR. (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Pokorni képviselő úr hozzám kapcsolódó megjegyzéséhez szeretnék válaszlehetőséget kérni. Elképzelhető, hogy nem fogalmaztam elég precízen. Azt hiszem, nincs nagy különbség a nézetünk között. Azt akartam mondani talán majd a jegyzőkönyvből visszakereshető , félő az, hogy a mostani kormányzati álláspont szerint akár bevezethető differenciált tandíjat azok az intézmények fogják gazdasági kényszerhelyzetben bevezetni, ahol magas a képzés fajlagos költsége, és ez megindít egy kontraszelekciós folyamatot, ami végképp nem kívánatos. Itt mondtam azt talán, hogy a kevésbé tehetősek akkor csak az olcsóbb tanítói pályára küldhetik a gyermeküket. Ezért azt próbáltam hangsúlyozni a hozzászólásomban, hogy a differenciált tandíj bevezetésének a lehetőségét csak a normatív finanszírozásra való áttéréssel párhuzamosan lehet újragondolni. Mert amennyire én a normatív finanszírozásra vonatkozó előzetes anyagokat ismerem, az azért figyelembe veszi a fajlagos képzési költségeket. Tehát titokban az a remény is él bennem, hogy a differenciált tandíj bevezetésére a jövőben természetesen nem lesz szükség.

Volt még képviselő úrnak egy másik megjegyzése a hozzászólása első részében, ahol szintén megtisztelő módon rám hivatkozva a beiratkozás és a diplomakibocsátás közötti számbeli differenciákra utalt. Miközben én egyetértek azzal, hogy a közvélemény nem igazán készült fel arra, ami a tervezetben viszonylag nyersen fogalmazódik meg, aközben azért annak is hangsúlyt kellene adnom, hogy ha ugrásszerűen növekszik a hallgatói létszám egy könnyített felvételi rendszer mellett, akkor elképzelhető, hogy a képzésbe beépíthetett erőteljesebb minőségi szűrők önmagukban is hoznak egy olyan eredményt, amelyben a beiratkozottak és a végzettek között lesz számbeli különbség, szakítva azzal a hagyománnyal, amely szerint aki most beiratkozik, az általában diplomát kap.

Köszönöm szépen. (Taps.)