Lajtai István (MSZP)
LAJTAI ISTVÁN, a honvédelmi bizottság előadója: Tisztelt elnöklő Alelnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Igen nehéz helyzetben vagyok, amikor bizottsági előadóként kell a részletes vitában szólnom a Magyar Honvédség 1995. és '96. évi év végi részletes bontású létszámáról szóló országgyűlési határozati javaslatról. A fenti cím alatt a kormány előterjesztését H/1326. számon terjesztette be. A honvédelmi bizottság 1995. szeptember 13-án az előttünk lévő anyagot megtárgyalta és azt általános vitára alkalmasnak találta. Ezt a tényt azért kell felelevenítenem, mert az akkori honvédelmi bizottsági ülésen megítélésem szerint már egy előzetes részletes vitát is lefolytattunk.Ha már az előzményekre utaltam, szólni kell arról is, hogy a parlament 1995. szeptember 19-ei plenáris ülésén az általános vita kapcsán előkerültek olyan megállapítások, felvetések, amelyek a részletes vita jegyeit hordozták magukon. Itt elhangzott ellenzéki képviselői recept, majd a záróvitában, összegzésekor a honvédelmi kormányzat nevében szólóan az érdemi válasz. Ezt én a bizottsági előadóként nem kívánom értékelni, illetve megtenni.
Szólnom kell arról, hogy a honvédelmi bizottság az 1995. szeptember 20-ai ülésen részleteiben megtárgyalta a H/1326-os határozati javaslatot, valamint az ahhoz benyújtott módosító indítványt. Először a H/1326/2., illetve 3. számú módosító javaslatról röviden a következőt kell összefoglalnom.
A honvédelmi bizottság igen komplexen értékelte a benyújtott módosító indítványokat, és a vita összegezéseképp a következő határozatot hozta:
A benyújtott módosító javaslatok nem tesznek eleget az Országgyűlés által elfogadott 88/1995. számú országgyűlési határozatnak, amely döntött a Magyar Honvédség hosszú, valamint középtávú átalakulásának irányáról és létszámáról.
Úgy ítélem meg, hogy a bizottsági ülésen a szakmai érvekre amik azt rögzítették, hogy miért kell már jelenleg elkezdeni az állománytáblában rögzített, és alá szeretném húzni, hogy az állománytáblában rögzített létszámcsökkentést kisebbségi vélemény fogalmazódott meg, szakmai döntésbe bújtatott politikai véleményt fejtettek ki véleményünk szerint. Így ezáltal az érvek és tények nem tudtak megfelelő szinten tükröződni, ütköződni, így a szakmai és szociológiai érvek nem tudták a bizottság konszenzus-állásfoglalását kialakítani.
Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága többségi szavazással nem támogatja a beterjesztett módosító javaslatokat. Meg kell említenem, hogy a módosító javaslatok viszont a bizottságban az egyharmad támogatást megkapták.
A benyújtott módosító javaslatok bizottsági részletes vitáján túlmenően el kell mondanom, hogy az általános vita során Juhász Ferenc képviselőtársam, honvédelmi bizottsági előadóként és Ecsődi László képviselőtársam, az MSZP képviselőcsoportja előadójaként felsorakoztatott számos szakmai, tudományos érvet, amelyeket nem kívánok jelenleg megismételni.
További érvként néhány el nem mondott gondolatot szeretnék figyelembe ajánlani. Hogy az állománytábla létszámadatai és a ténylegesen betöltött helyek között a feltöltöttség vonatkozásában következtetéseket lehet levonni, ebből viszont más irányú következtetés levonása, ha finoman akarok szólni, akkor csak politikai vagy retorikai lehet.
Fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a haderőnek, a hadrafoghatóságnak, ha leegyszerűsítem a kérdést, akkor három fő területe van, éspedig a haderő létszáma, a felszereltség technikai színvonala, a szolgálatot teljesítő sor- és szerződéses katonák kiképzettsége, a tiszthelyettesek, a zászlósok, tisztek, tábornokok képzettségének szintje.
Az önkényesen kiragadott tényezők közül én az utóbbira teszem kiemelten a hangsúlyt. Lehet, hogy ez a megállapítás szubjektív, ezt vállalom, mert mint humánpolitikai szakközgazdász erről megbizonyosodtam. E megközelítést azért szeretném tágabb értelemben is bemutatni.
(Az elnöki széket dr. Salamon László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A katonai erőviszony összetett, mennyiségi és minőségi mutatókat is magába foglaló viszonyrendszer, amely lehetővé teszi két ország, katonai tömb, szövetség harci lehetőségeinek tárgyilagos összehasonlítását. A katonai erőviszonyok megítélésénél a számszerű adatok csak a kiindulópontot biztosítják. De alapvetően befolyásolják olyan tényezők, mint a meglévő fegyverzet harcászati technikai jellemzői, a vezetési és felderítési rendszerek minősége, a személyi állomány.
Nem tekinthetünk el viszont a kérdés megítélésénél az adott ország gazdaságának teljesítményétől, a hadiipari háttértől, vagyis attól, hogy egy ország gazdasága képes-e a haderőt megfelelő szinten tartani, a megfelelő szintű ellátást biztosítani. Mert ha nem, ennek hiányában összeomlik a gépezet.
Az egyes országok katonai szövetségbe tömörülése nemcsak haderejük számszerű alakulását, összeadását jelenti, hanem általában egy új, magasabb minőség jelenik meg. A fentiek alapján egy létszámcsökkentés lehetővé teszi a személyi állomány magasabb szintű képzettségét, és nem a harcképzettség csökkentését eredményezi, hanem éppen ellenkezőleg, annak magasabb szintjét is létrehozhatja. Ezáltal nő az adott ország védelmi képessége.
Bízom abban, hogy sikerül az 1326. számú országgyűlési határozati javaslat részletes vitájához a tények oldaláról bizonyos újabb érveket is felsorakoztatni. Végezetül egy Bertolt Brecht idézetet szeretnék elmondani: "A tudomány célja nem az, hogy a végtelen bölcsesség kapuját tárja fel, hanem az, hogy gátat szabjon a végtelen tévedéseknek."
Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)