Szili Sándor (MSZP)

1995. szeptember 25.

SZILI SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem kívánom újra élezni a vitát, a múlt héten erről már elvitatkoztunk. El kell azonban mondanom, hogy nagyon furcsa érvelést hallottam Póda képviselőtársamtól a saját javaslata mellett. Úgy érzem, ez az érvelés egy kicsit elkésett, mert ezt nyáron a honvédség átalakításáról szóló országgyűlési határozat vitájában kellett volna elmondani.De azért szeretnék egy-két dolgot hogy úgy mondjam tételesen megcáfolni. A nyári országgyűlési határozat a létszámra vonatkozóan szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy az egy ellenzéki képviselő által benyújtott határozati javaslat volt. Azt vitattuk meg; illetve Juhász képviselőtársam és jómagam által benyújtott módosító javaslattal fogadta el az Országgyűlés. Az szabta meg augusztusig a honvédség létszámát.

Ami a Póda képviselő által említett honvédelmi alapelveknek a mostani határozati javaslattal való nem igazán egybeesésének kritikáját illeti, el kell mondanom, hogy meggyőződésem szerint éppen azoknak a honvédelmi alapelveknek megfelelően született meg a tárcának ez az elhatározása, amiket ott annak idején hatpárti egyezséggel lefektettünk. Annak irányába tett lépést, hogy egy kisebb, hatásosabb és költségvetésileg is kezelhető honvédség legyen ebben az országban, amelyik alkalmas arra, hogy Magyarországot veszély esetén meg tudja védeni, illetve addig vissza tudja verni az ellenséget, ameddig a megfelelő nemzetközi lépéseket el tudjuk érni. Ha visszaemlékezünk, valami ilyesmi van a honvédelmi alapelvekben. Úgy gondolom, ennek az alapelvnek ez a cél egyértelműen megfelel.

Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy minden év gazdasági tervezésénél egy adott feladathoz általában meghatározzák hogyan is fejezzem ki magam? a végrehajtáshoz szükséges létszámot is. Itt lesz egy adott költségvetés. Nyilvánvalóan annak megfelelően kell a létszámot is meghatározni, hogy ez ebből a költségvetésből finanszírozható legyen.

Amit még el akarok mondani, hogy hiányzik a törvény, hiányzik a szolgálati törvény. Képviselőtársam a múltkor is, mostani hozzászólásában is elmondta, hogy az előző kormány benyújtotta a szolgálati törvényt. Igen, képviselőtársaim az új képviselőtársaknak mondom, akik '94-ben nem ültek itt a parlamentben , 1994. márciusában nyújtotta be az előző kormány és 1994. áprilisában az előző Országgyűlés befejezte a munkáját. Valójában nem is lett volna időnk megtárgyalni. Annak ellenére '94 márciusában nyújtották be, hogy '93 decemberében már kész volt a szolgálati törvény, és többszöri kérésünkre sem nyújtotta be akkor a kormány. Hogy mi volt ennek az oka, nem tudom, de azt most ezen a kormányon számon kérni, ezt a kormányt hibáztatni, hogy akkor nem lett elfogadva, azt hiszem, felesleges.

A harmadik a veszélyeztetettség. Múltkor is felmerült, hogy déli határainkon háború dúl. Kérem szépen, akik nem annyira jártasak a honvédelemben, azt hiszem, azok is tudják, hogy egy komplett háborúnak a megfelelő előkészítését a felderítés bármikor fel tudja deríteni, tehát azt hiszem, egy olyan jellegű támadásra, amikor a hadsereget kell bevetni, időre fel tudna készülni a magyar hadsereg, és akkor nemcsak a békeállományt lehet mozgósítani, hanem a háborús állományunkat is.

(19.30)

Szeretném elmondani, hogy egyelőre a déli határaink mentén az országot közvetlenül nem fenyegeti veszély. Az ott lévő határvadászszázadok megfelelő biztosítékot adnak arra, hogy az ottani konfliktusból adódó esetleges kisebb csoportosulások, fegyveres csoportok átjövetelét meg tudják akadályozni. Tehát semmiféleképpen nem tartom indokoltnak, hogy itt ilyesmivel fenyegessünk vagy legalábbis ilyen veszélyeket sugalljunk továbbra is. Azt tudom mondani még egyszer, hogy ezt a határozati javaslatot amit a kormány benyújtott támogatnunk kell ahhoz, hogy a jövő évben a hadsereg megfelelően tudjon működni. Köszönöm szépen.