Mécs Imre (SZDSZ)

1995. szeptember 25.

MÉCS IMRE (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Itt az eredeti részletes vitát kitágítva alapvető kérdések kerültek napirendre, s úgy gondolom, hogy ezekre is kell reagálni, amikor erről beszélünk. Hadd mondjam el: önmagában az, hogy a Magyar Honvédség létszámát országgyűlési határozat rögzíti hogy ezt a régi szót használjam vívmánynak tekinthető, hiszen az 1993-ban hatpárti konszenzussal elfogadott honvédelmi törvény előírta ezt. Előírta, ennek ellenére csak most született meg, ezt megelőzően az első országgyűlési határozat ahogy Szili alelnök úr ezt helyesen mondta , egy ellenzéki képviselőtársunk, Wachsler Tamás indítványa alapján.

Ez volt az első lépés afelé, hogy teljesítsük azt a célkitűzést, amelyet a honvédelmi törvényben lefektettünk.

Gyuricza Béla képviselőtársam mostani bejelentését, hogy az Alkotmánybírósághoz fordult értelmezési kérdésben nagy érdeklődéssel és meglepődve hallottam , hogy a honvédelmi törvény 5. és 6. §-ában előírtak hogyan hozhatók összhangba a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség gyakorlatával. Úgy gondolom, hogy ez a két országgyűlési határozat, ami előzőleg megszületett, az első és mostani, az első lépést jelenti abban, hogy a részletes bontású létszámra vonatkozó előírást teljesítsük.

A fejlett nyugati országokban olyan költségvetési rendszer van, ahol a költségvetésben minden egyes katonának megvan a státusa, sőt például a német költségvetésben nemcsak katonáknak, hanem a honvédelmi miniszter titkárnőjének is benn van a státusa, fizetése.

Ugyanígy volt a század eleji Magyarországon is, akkor egy postaaltisztnek vagy egy tanítónőnek benne volt a státusa az akkori költségvetésben. El fogunk majd jutni oda, hogy ilyen részletes bontású lesz a Magyar Honvédségnek, a Magyar Határőrségnek vagy a fegyveres erőknek a létszáma, és erről fog dönteni majd az Országgyűlés nyilvánvalóan összhangban a költségvetéssel, hiszen a költségvetés és az állam által finanszírozott személyeknek, a státusoknak a kérdése szorosan összefügg. Ez az egyik dolog.

Úgy gondolom tehát, hogy ebben az irányban elindultunk, és bízunk abban, hogy a törvényhozási kultúránk, a költségvetési kultúránk eleget fog tenni ezeknek a törvényi célkitűzéseknek. Ilyen szempontból úgy gondolom, hogy saját magunknak kellene értelmeznünk a honvédelmi törvényt, és a végrehajtó hatalommal együtt kialakítani ezt a szokásjogot.

(19.50)

Hiszen hogy részletes bontású létszám alatt mit értünk, ezt a végrehajtó hatalomnak és az őt ellenőrző parlamentnek, illetve megbízásából a honvédelmi bizottságnak kell tisztáznia. Lehet, hogy az Alkotmánybíróság fog ehhez nekünk iránymutatást adni, de hát itt ülünk a teremben jó páran, akik részt vettünk a honvédelmi törvény alkotásában, sőt abban az alkufolyamatban, amely során kicsiszolódott, tehát a törvényhozó szándékát azért ismerhetjük, és ezért megkísérelhetjük magunk is értelmezni ezt.

A másik kérdés: Póda Jenő képviselő úr módosító indítványai. Meg kell mondanom, hogy Póda Jenő úr aggodalmait magam is osztottam. Itt van az akkori feljegyzésem, amelyben fölvetődik az a kérdés, hogy célszerű-e, lehet-e a középtávú terv ismerete nélkül és jóváhagyása előtt dönteni, és ennek alapján kiszámított létszámokról, ezen belül állománystruktúrákról beszélni. Valóban az lenne a mérnöki, logikus és így katonai sorrend, hogy a koncepció alapján pontosan meg kellene állapítani, milyen lesz az átszervezés, és ehhez igazítani a létszámot.

Azonban azért kellett meghoznunk sürgetően, még a nyári szünet előtt azt az országgyűlési határozatot, amelyik döntött arról, hogy '98-ig milyen feladatok várnak a Magyar Honvédség átszervezésével kapcsolatban ránk és a végrehajtó hatalomra, hogy ezt meg lehessen oldani, mert olyan erős pénzügyi és költségvetési nyomás nehezedik ránk.

Az ország gazdasági helyzete és a költségvetés egyensúlya, a stabilizáció érdekében ezt meg kellett tennünk, és ez rendkívül nagy és erős feladatot rótt a honvédség vezetőire, hiszen meg kellett kezdeni az átszervezés tervezését bár erre vonatkozólag voltak már koncepciók és előkészületek. Aki már foglalkozott ilyen szervezési munkákkal mint például Gyuricza Béla képviselő úr, aki az egyik legmagasabb rangú, beosztású katonai vezetője volt a honvédségnek , tudja, hogy milyen előretartással kell ezeket a szervezeti intézkedéseket kidolgozni. Tehát joggal kérték tőlünk azt a honvédség vezetői, hogy rögzítsük le az idei, az 1995 végi számokat, és fogadjuk el az 1996. évi számokat is, annak ellenére, hogy ezzel kapcsolatban mindnyájan bizonytalanságban vagyunk és voltunk. Nem tudjuk teljesen biztosan, hogy '96 végére az átszervezés során pontosan milyen legyen a Magyar Honvédség létszáma és annak az aránya, megoszlása.

Ennek ellenére úgy kellett döntenünk, hogy elfogadjuk ezt a határozatot, hiszen ha az átszervezés során kiderül, hogy a jövő év végén a létszámokat módosítani kell, akkor ezt nekünk, az Országgyűlésnek kell megtennünk, tehát ide kell hoznia a honvédelmi vezetésnek még egyszer ezt a dolgot. Ha viszont most csak '95 végi létszámokat rögzítenénk ahogy Póda Jenő képviselő úr javasolta , akkor tulajdonképpen megsértenénk a honvédelmi törvényt, hiszen a jövő évre vonatkozó terveket a Magyar Honvédség vezetői nem hajthatnák végre, hiszen nincs erre országgyűlési határozat. És ebben az esetben a jövő év elején így is, úgy is kellett volna még egy országgyűlési határozatot hozni! Hát akkor racionálisabb az, hogy '98-ig megvan a létszám, addig interpolálva '96-ra megállapították a számokat, ezeket célkitűzésnek tekintettük, lefixáljuk most a határozati javaslatunkkal, és amennyiben a jövő év során kiderül, hogy ezen módosítani kell, akkor azt a módosítást meg fogjuk tenni.

Ezért én azt kérem és javaslom, hogy az eredeti országgyűlési határozatot fogadjuk el, már csak azért is, hogy a katonai vezetők tudjanak dolgozni.

Még egy megjegyzés volt itt. A szolgálati törvénnyel kapcsolatban valóban igaz, hogy az elmúlt ciklus végén valamennyien megígértük unisono, tehát az akkori kormánypártok és az akkori ellenzéki pártok, hogy a szolgálati törvényt minél előbb tető alá hozzuk. Az akkori honvédelmi vezetés nagyon későn terjesztette be, ennek ellenére én akkor ellenzékben voltam, Szili Sándor úr is megkíséreltünk egy csomó módot arra, hogy keresztülnyomjuk a Házon emlékszel rá, Jenő? éppen azért, mert tudtuk, hogy a személyi állomány számára rendkívül fontos, a hivatásos katonák hangulata, biztonságérzete és ezáltal az egész hadsereg szempontjából rendkívül fontos, hogy ez a törvény megszülessen. Az új honvédelmi vezetés ki is dolgozta a szolgálati törvényt, sőt nagyon modern és előremutató módon nemcsak a Magyar Honvédség számára, nemcsak a magyar fegyveres erők számára, hanem a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek számára; tehát a rendőröktől kezdve végeredményben minden fegyvert viselő személyre vonatkozik a szolgálati törvény. Ez már beterjesztés alatt van, már vitatjuk, és bízunk abban, hogy ez minél hamarabb meg fog születni.

Ami a tábornokok számát illeti, figyelembe kell venni azt, hogy a tábornokok száma a dandártábornoki kinevezésekkel ugrott meg. A honvédelmi tárca szándékával teljesen egyetértettünk, hogy a megfelelő beosztásokhoz megfelelő rangot rendeljenek, és a dandárparancsnoki és az ezzel egy szinten lévő vezetői posztokra dandártábornokokat nevezzenek ki. Ez egy régi adósságnak volt a belátása, és ez egy évben jelentkezett, akkor, amikor ezt a törvény lehetővé tette. Ennek következtében megugrott a tábornokok száma, és ez egy vicclapi témává vált; de vegyük azt figyelembe, hogy az idén és jövőre igen sok tábornok éri el az 55 éves nyugdíjkorhatárt, és államtitkár úr talán pontosabban tudja a számokat, de tizennyolc és huszonnyolc között van a számuk azoknak, akik két éven belül nyugdíjba fognak vonulni. És azután beáll majd az a rend, hogy a beosztás és a rang összhangban lesz, úgy, ahogy az az angol hadseregben, őfelsége hadseregében, vagy a német hadseregben vagy az amerikai hadseregben van. És utána ez egy automatizmust fog jelenteni, hogy ahány tábornoki beosztás van, annyi aktív tábornoka lesz a Magyar Honvédségnek.

A civil kontrollt, úgy gondolom, nem érinti a tábornokok száma. Az, hogy a köztársasági elnök úr katonai irodájában három tábornok is teljesített szolgálatot, csak azt jelenti, hogy a civil kontrollnak az az ága, amit a köztársasági elnök úr képviselt, az erős volt, mert kitűnő tábornok szakértők álltak a rendelkezésére.

(20.00)

Sajnos mind a hárman nyugdíjba vonultak múlt időben lehet mondani , jelenleg egy tábornok sem dolgozik a köztársasági elnök úrnál.

Tehát, ceterum cenzeo, tisztelettel javaslom az Országgyűlésnek, hogy eredeti formájában fogadja el az országgyűlési határozati javaslatot.