Deutsch Tamás (Fidesz)
DEUTSCH TAMÁS, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elöljáróban, még nem a napirendi pont érdeméhez, nem az indítvány lényegéhez kapcsolódóan, annyiban hadd nyugtassam meg a teremben tartózkodó képviselőtársaimat, hogy két dologra a reményeim szerint rövidnek szánt előterjesztésemben nem fogok utalni: egyrészt a kései órára, másrészt pedig arra, hogy milyen kevesen tartózkodnak a teremben. Tehát mindenki nyugodtan figyelheti az előterjesztésemet.Közel fél évvel ezelőtt nyújtottam be a Fidesz-Magyar Polgári Párt nevében az elnök úr által idézett című országgyűlési határozati javaslatot. Azt hiszem, mindannyiunk számára közismert tény, hogy tavasszal igen nagy érdeklődést, hogy ne mondjam, társadalmi tiltakozást váltott ki az az információ, ami akkortájt vált széles körben ismertté, méghozzá az, hogy a szlovák kormány úgy döntött, hogy folytatja és befejezi a Mohovčénél de mondjuk magyarul: Mohinál épülő atomerőmű-beruházást, márpedig ez az atomerőmű, ez az épülő atomerőmű minden eddigi vizsgálat tanúbizonysága szerint meglehetősen elégtelen biztonsági berendezések mellett, elégtelen biztonsági feltételek mellett épülne meg, és épült ez idáig is.
Az is közismert tény, hogy az adott település földrajzi közelsége következtében ez az erőmű, ebben az erőműben esetlegesen előforduló baleset nagyobb veszélyt jelent Magyarország számára bizonyos értelemben, mint akár Szlovákia számára, hisz Mohi például közelebb fekszik Budapesthez, mint Szlovákia fővárosához, Pozsonyhoz.
Én azt gondolom, hogy ennek az országgyűlési határozati javaslatnak a parlamenti vitája három szempontból egyedinek tekinthető. Egyedi abból a szempontból, hogy kevés olyan országgyűlési vitatéma van, kevés olyan indítvány van, amely ennyire szorosan és húsba vágóan érintené több millió magyar polgár biztonságát.
Azt hiszem, az is szinte példa nélkül álló, hogy egy, parlamenten kívül kirobbant igen komoly politikai vita végül is egy indítvány kapcsán a parlament falai között is megjelenik, és nem pusztán csak napirend előtti hozzászólásokban, nem pusztán csak közismert szerepleosztásokat jelentő azonnali kérdésekben vagy interpellációkban, hanem higgadtabb, érvelőbb vita lehetőségét megteremtő parlamenti indítvány keretében. És az is egy komoly lehetőség, amire nem sokszor adatik mód, hogy az Országgyűlés egy határozat elfogadásával gyakorolhassa azt az alapvető alkotmányos jogát, hogy ellenőrzi, figyelemmel kíséri a kormányzat tevékenységét, és amennyiben azt érzékeli, hogy bizonyos tekintetben nem kielégítő a kormány működése, akkor országgyűlési határozati javaslatban támaszt bizonyos elvárásokat a kormánnyal szemben, országgyűlési határozati javaslatban kéri fel a kormányt bizonyos magatartásra.
Még mindig elöljáróban annyit hadd mondjak el, hogy messzemenőleg üdvözlendőnek érzem a parlament környezetvédelmi bizottságának, illetve annak vezetésének a konstruktív hozzáállását ehhez az országgyűlési határozati javaslathoz. Ez számomra is és valamennyiünk számára, akik részt vettünk a környezetvédelmi bizottságnak azon az ülésén, amelyik az indítvány általános vitára való alkalmasságáról döntött, világossá válhatott.
Ugyanakkor hadd mondjam azt el, hogy nehezen érthető a Külügyminisztériumnak az a merev álláspontja, ami mindvégig tapasztalható volt az országgyűlési határozati javaslat eddigi parlamenti sorsát illetően. Sajnos tapasztalható volt ez a merev külügyminisztériumi álláspont a külügyi bizottságban is, a környezetvédelmi bizottság említett ülésein is, és az elmúlt hetekben a házbizottságban is, amikor mindenfajta indoklás nélkül folyamatosan annak a külügyminisztériumi álláspontnak adott hangot a kormánynak házbizottsági ülésen jelen lévő képviselője, hogy külpolitikai szempontból nem tartja indokoltnak ennek az indítványnak a tárgyalását. Én azt gondolom, hogy lehet természetesen a kormányzatnak ilyen álláspontja, viszont mindenfajta argumentáció, érvelés nélkül nehezen elfogadható ez. Nagyon nagy örömömre szolgál, hogy végre ezen a héten megváltozott a kormánynak, a Külügyminisztériumnak ez az álláspontja, s mód és lehetőség nyílik ennek az indítványnak a tárgyalására.
Nyilvánvaló, ez az indítvány, bár első pillantásra vagy lényegét tekintve környezetvédelmi tartalmú, mégis alapvető külpolitikai kérdéseket itt érint. Evidencia, mégis el kell mondanom, egy ilyen előterjesztésben nem lehet erről nem beszélni, hogy a szlovák-magyar kapcsolatokat alapvetően az elmúlt időszakot illetően három komoly konfliktuscsomag terheli. Nyilvánvaló, ezek közül kiemelkedő az a történelmi gyökérzettel bíró helyzet, konfliktuskör, amelyik a Szlovákiában élő magyar kisebbség kisebbségi jogainak a tiszteletben tartásával vagy tiszteletben nem tartásával összefüggő komoly külpolitikai konfliktusokat jelenti. Ismert, hogy évek óta feszült viszonyt okoz a bős-nagymarosi erőművel kapcsolatos szlovák-magyar vita. Sajnos, ezek közé emelkedett az épülő mohi atomerőművel kapcsolatos szlovák-magyar véleménykülönbség.
Az országgyűlési határozati javaslat benyújtása mellett azért döntött a Fidesz-Magyar Polgári Párt parlamenti frakciója, mert két szempontból nem tudtunk egyetérteni, mi több, elfogadhatatlannak tartottuk a kormányzat külpolitikai magatartását ebben a kérdésben. Elfogadhatatlannak tartottuk, helytelennek tartjuk mai napig is, hogy a magyar külügyi kormányzat a gyakorlatban a kinyilatkoztatások, a szavak szintjén nem, de a gyakorlatban ezt a három kérdést, szerintünk rosszul felfogva, csomagban kezeli. Olyan kérdésekben kíván engedményeket ráadásul egyértelmű és a mi tapasztalataink szerint a szlovák fél által nem viszonzott engedményeket tenni, amelyek szerintünk semmiképpen sem járható külpolitikai utat és magatartást jelentenek.
Másrészről pedig úgy érezzük, hogy a bős-nagymarosi kérdésben, de különös tekintettel az épülő mohi atomerőművel kapcsolatos kérdésben nem elfogadható az eleve a felemelt kezek külpolitikai gyakorlatát jelentő magyar magatartás, amelyik abból indul ki, hogy ebben a kérdésben nem lehet mit csinálni, semmilyen külpolitikai lépés nem vezethet sikerre, a magyar kormányzatnak nagyon szűk a mozgástere, és ez a szűk mozgástér gyakorlatilag a semmittevésben ölthet csak testet.
(20.30)
Nem gondoljuk azt, nem hiszem és nem állítom azt most sem mint előterjesztő, hogy a magyar kormány felelős politikusainak és tisztviselőinek az utcára kell vonulnia, transzparenseket kell lobogtatnia, különböző kiáltványokat kell elfogadnia, de a diplomáciában megvannak azok az eszközök, amikor nagyon határozott álláspontot, nagyon határozott diplomáciai lépéseket lehet megtenni alapvető nemzeti érdekek külpolitikai képviselete útján.
Röviden hadd szóljak arról, hogy szerintünk miért indokolt egy nagyon határozott diplomáciai állásfoglalás a Mohinál épülő atomerőművel kapcsolatban.
Ahogy ezt már említettem, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselői, más ellenzéki pártok képviselői, különböző környezetvédelmi mozgalmak többször rámutattak az elmúlt időszakban, hogy Magyarországot földrajzi értelemben legalább annyira érintené egy Mohiban bekövetkező nukleáris baleset, mint az erőműépítést diplomáciai úton minden fórumon határozottan elutasító Ausztriát avagy bizonyos értelemben Szlovákiát, hiszen Budapesthez közelebb van Mohi ahogy ezt már mondtam , mint Pozsonyhoz, a magyar határtól pedig mindössze 50 km választja el.
Külön kiemelésre érdemes, hogy a mohi atomerőmű felépítésével kapcsolatos, szlovák részről ígért előnyök nem valóságosak, így az apátszentmihályi vagy ahogy ezt sokszor szerintem helytelenül bohumiceinek mondjuk működő, a világ 10 legveszélyesebb atomerőműve között előkelő helyen számon tartott atomerőmű leállításának az ígéretét sem szabad komolyan venni az ott folyó, a megszüntetésnek ellentmondó munkálatok miatt.
Többször emlékeztettünk arra, hogy a már megépült szlovákiai atomerőműveket szélsőséges működési zavarok esetén sem sikerült a nemzetközi szakmai és szélesebb értelemben vett közvéleménynek akár csak ellenőrzésnek alávetni, a már működő apátszentmihályi blokkok évtizedes válsággócot jelentenek Szlovákia, korábban Csehszlovákia és a szintén veszélyeztetett Ausztria viszonyában.
A mohi atomerőművel kapcsolatban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank esetleges hitelét a szlovákok maguk utasították vissza, mert nem kívánták teljesíteni az Európában minimálisan elvárhatónál is szerényebb biztonsági követelményeket. Nem voltak hajlandók leállítani az időzített bombaként ketyegő, óriási pénzügyi ráfordításokkal is csak toldozott-foltozott apátszentmihályi atomerőművet, amit az EBRD, a hitelnyújtás feltételéül szabott. Így az apátszentmihályi reaktor a működőképesség határán, de mélyen az elvárható biztonsági minimum szintje alatt tovább veszélyezteti a térség biztonságát.
Az elmúlt hetekben sajnos kedvezőtlen fordulat állt be, tudniillik a szlovák kormány döntése értelmében szlovák kormányzati garanciával, cseh és szlovák bankok nyújtotta kölcsönnel tovább folyik a mohi atomerőmű építése, méghozzá az eddigieknél is nagyobb biztonsági kockázatot jelentő technológiával, több neves európai atomenergia-ügyi szakértő véleménye szerint már legalább egy évtizede elavult orosz technológiával kívánják befejezni az épülő mohi atomerőművet.
Mindez a megítélésünk szerint elegendő indok arra, hogy még egyszer említsem a diplomácia bevett eszközeivel, de határozott kormányzati fellépést várhasson el a magyar Országgyűlés és többmillió magyar polgár a magyar külügyi kormányzattól.
Egy dolgot még hadd mondjak el az indítványom tartalmáról szólva pontosabban azt megelőzően. Én nagyon szeretném, hogy akár a mostani, feltehetőleg hosszúra nem nyúló általános vitaszakaszban, de a későbbi általános vitaszakaszban is a Paksi Atomerőművel kapcsolatos érvelés megfelelő logikában vagy a mi véleményünk szerint megfelelő logikában szerepelne ebben a vitában.
Nagyon sokszor elhangzott már az indítvány benyújtását megelőzően az indítvánnyal kapcsolatos bizottsági viták során is, hogy persze, persze könnyű Ausztriának, ahol nincs működő atomerőmű, ezzel szemben a magyar diplomáciának nincs meg az a morális bázisa, amivel kapcsolatban felléphetne Szlovákiával szemben, hisz Magyarországon van egy Paksi Atomerőmű, ráadásul a magyar Paksi Atomerőmű ugyanolyan technológia szerint működne, mint a mohi atomerőmű.
Ez utóbbival kapcsolatban szeretnék egy alapvető különbségre utalni, ami az én nullával egyenértékű műszaki ismereteim mellett is számomra legalábbis érthető: nem érdemes saját magunkról a tétlenség következtében még rosszabb bizonyítványt kiállítani, mint amit esetleg ki lehetne állítani: a Paksi Atomerőmű nemzetközi atomenergia-ügyi szervezetek felmérése szerint a világ húsz legbiztonságosabban működő atomreaktorai közé tartozik, ráadásul a Magyarországon működő Paksi Atomerőmű körül van egy olyan elnézést a profán, a műszaki emberek fülét feltehetőleg sértő kifejezésért van egy olyan tok, egy konténment, ami jelentős, nagyon súlyos nukleáris balesetek esetén is egy utolsó védőernyőt jelenthet még súlyosabb következmények elkerülése érdekében.
A Mohinál épülő atomerőmű egyetlenegy tervváltozatában sem szerepel ez a tok, ez a konténment, így tehát egy közepes vagy a közepesnél is csekélyebb jelentőségű üzemi baleset is komoly sugárfertőzéssel és sugárveszéllyel járhat mind a környék lakosságát tekintve, mind pedig az éghajlati viszonyok következtében, hisz az időjárási viszonyok következtében alapvető széljárás Mohi felől Magyarország felé mutat, a magyar lakosság számára.
Befejezésül pedig konkrétan az általam benyújtott országgyűlési határozati javaslatról. Ez az országgyűlési határozati javaslat a kormányt két tekintetben kéri fel cselekvésre. Egyrészt a tekintetben, hogy lehetőleg diplomáciai úton tegyen meg mindent a mohi atomerőmű üzembehelyezése ellen, másrészt pedig arra az esetre, amennyiben a mohi atomerőmű üzembehelyezésének megakadályozása érdekében tett magyar diplomáciai lépések nem járnának sikerrel, akkor lehetőleg mind a kétoldalú, mind a többoldalú nemzetközi fórumokon mindent tegyen meg azért, hogy Szlovákia maximális biztonsági garanciákat nyújtson egy esetleges üzemi balesettel kapcsolatban.
Én azt gondolom és ez a környezetvédelmi bizottság vitájában felmerült , e célok pontos országgyűlési határozati javaslatban való megfogalmazása kapcsán lehet vita, azt gondolom, hogy itt alapvető tartalmi különbség a parlament környezetvédelmi bizottsága által benyújtott módosító indítvány és az én eredeti indítványom között nincs, stílusbeli, formai, szimbolikus jelentőségbeli különbségek vannak, így tehát én úgy ítélem meg, a legfontosabb cél az, hogy ebben a kérdésben a parlament folytassa le a vitát, a parlament fogadjon el egy olyan országgyűlési határozati javaslatot, ami valamilyen módon az eddigi magatartáshoz képest aktívabb diplomáciai szerepvállalásra kéri fel a kormányzatot, és e kormányzati tevékenységnek az ellenőrzése kapcsán akár a parlament környezetvédelmi bizottsága, akár a plenáris ülés tűzze újra napirendjére ezt a kérdést, tekintsük át, hogy mennyire elégségesek a végre meginduló kormányzati diplomáciai lépések, és milyen újabb diplomáciai lépések válnak szükségessé. Így tehát én bízom abban, hogy mind a mai napon, mind az elkövetkezendő napokban értelmes, remélem, mérsékelt és a személyeskedésektől mentes vitát tudunk folytatni erről az indítványról, és remélem, hogy néhány hét alatt a parlament döntésig tud jutni, és el tudja fogadni a mohi atomerőmű felépítésével kapcsolatos kormányzati teendőkkel összefüggésben az országgyűlési határozati javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)