Gombos András (SZDSZ)
DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ): Elnök Asszony! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Tisztem az, hogy a négy nővér közül egy mostohanővérrel, egy hátrányos helyzetű testvérrel foglalkozzam; a négy nővér alatt azt az agrártörvény-csomagot értem, mely az élelmiszertörvényből, a takarmánytörvényből, az állat-egészségügyi törvényből és a kamarai törvényből áll. Ez a négy törvény szerves egységet képez, egymás nélkül nem képes működni. Azért voltam bátor megjegyezni, hogy hátrányos helyzetű, mert igaz, hogy a miniszter úr által érthető, de számomra nem egészen érthető módon az Országgyűlés nem kivételes, sürgős eljárásban, csak sürgős eljárásban tárgyalja a kamarai törvényt.Úgy gondolom, hogy nagyon fontos és nagyon felelősségteljes feladatot lát el az Országgyűlés akkor, amikor a kamarai törvényt próbálja viszonylag rövid idő alatt remélem, rövid idő alatt megalkotni azért, hogy a négy törvény mégis egy egységes egészet képezzen. Egységes egészet képez, mégpedig garanciális elemeket tartalmazva garanciális törvényeknek is nevezhető módon ez a négy törvény. Mit garantálnak ezek a törvények?
Az élelmiszertörvény az expozéban is elhangzott garantálja azt, hogy az ország lakosságát, tehát a belföldi fogyasztókat, az élelmiszerfogyasztókat megfelelő, garantáltan jó minőségű, egészségre nem ártalmas élelmiszerrel lássuk el. Garantálja azt, hogy megfelelő élelmiszereket, versenyképes élelmiszereket tudjunk exportálni a különböző fizetőképes piacokra.
A takarmánytörvény is garanciákat tartalmaz. Garantálja azt, hogy az állatok fejlődésének és mondjuk ki bátran: haszontermelő képességének megfelelő takarmányok kerüljenek forgalomba, de ugyanakkor garantálja azt is, hogy ezekbe a takarmányokba olyan anyagok ne kerüljenek, amelyek közvetett módon az ember egészségét veszélyeztetik.
A harmadik, az állat-egészségügyi törvény szintén garanciális törvény, mely garantálja azt, hogy megfelelő állati élelmiszerek kerülnek forgalomba azáltal, hogy például nem kerül sor zoonózisokra, tehát állatról emberre terjedő fertőző betegségek átvitelére, garantálja azt, hogy különböző járványos betegségek ne kerüljenek behurcolásra az országba, és ha mégis behurcolásra kerültek, akkor ezeket a járványokat milyen feltételek mellett, milyen szabályok mellett, milyen államigazgatási eljárásokkal lehet leküzdeni.
Leírja azokat az államigazgatási technikákat, feladatokat, amelyeket az állat-egészségügyi állami szolgálatnak végeznie kell. Ez békeidőben így működik, de vannak háborús idők is az állat-egészségügyben, és ekkor bizony a békeidőre kalkulált szolgálat nem képes ellátni ezeket a feladatokat. Ezért szükséges úgymond segéderőket, segéd szakmai erőket bevonni ebbe a feladatba, és ennek a segéderőnek a szervezésére szolgál a kamara köztestületi feladata, amely abból áll mint ahogy elhangzott , hogy a különböző államigazgatási, járványleküzdési feladatokban megszervezi a magánállatorvosok részvételét. Ugyanakkor nagyon fontos feladat az, hogy a magánszférát, a vállalkozói szférát a vállalkozói szabadságnak megfelelően próbáljuk meg az államigazgatási, állami feladatoktól teljesen különválasztani, ezért a magánállatorvosok szolgáltató tevékenységét le kell választani az állami szféráról.
Természetesen ahhoz, hogy az előbb elmondott három törvény élni tudjon, szükséges az, hogy egyáltalán legyen mit szabályozni, szükséges az, hogy legyenek állatok, legyenek állati élelmiszer-alapanyagot szolgáltató különböző mezőgazdasági termékek. Ehhez viszont állatorvosi szolgáltató tevékenységre van szükség. Az országnak, ezáltal gondolom a kormánynak, a parlamentnek célja és valamennyi magyar állampolgárnak érdeke az, hogy minél magasabb szinten történjen meg ez az állatorvosi szolgáltató tevékenység; természetesen a gyógyító, a megelőző és a szaktanácsadó tevékenység is ebbe a kategóriába tartozik.
Amennyiben viszont e szolgáltató tevékenységeket végző állatorvosokat csak úgy szabadjára engedjük, természetesen nem lehet egy egységes, magas szintű állatorvosi ellátást biztosítani az országban. Ezért szükséges az, hogy egy alulról szerveződő és önkormányzó, tehát önkorlátozó szabad akaratából önkorlátozó szervezet jöjjön létre, melynek a létrejöttét ez az állatorvos-kamarai törvény célozza meg, megítélésem szerint megfelelően.
Szükséges továbbá az, hogy biztosítsuk azokat a feltételeket, mely feltételekkel és mely előírásoknak megfelelően ezek az állatorvosok képesek lesznek arra, hogy ezt a tevékenységet folytassák. Ezeknek a feltételeknek az előírása történik akkor, amikor a különböző feltételeket, feltételrendszereket állítjuk fel a kamarai tagságba való felvételhez; nevezetesen a magyar állampolgárság, a magyar diploma vagy a honosított diploma előírását. De ebbe a kategóriába tartozik az is, hogy megfelelő képzettséggel, előképzettséggel, gyakorlattal rendelkezzen ez az állatorvos, ebbe a kategóriába tartozik az, hogy megfelelő műszerezettséggel és esetleg megfelelő épülettel, helyiséggel is rendelkezzen.
De ebbe a garanciális rendszerbe tartozik az is, hogy az alapszabályt magára nézve kötelező érvénnyel fogadja el, ezáltal önmagát aláveti azoknak a szankcióknak, amelyekkel a nem megfelelő munka esetén, sajnos, szembe kell néznie.
Még van egy nagyon fontos eleme, amit szeretnék külön kiemelni. A kamarának feladata az, hogy a folyamatos szakmai továbbképzést biztosítsa, és a kamarai tagnak kötelessége az, hogy ezeken a szakmai továbbképzéseken igazolható módon, eredményesen vegyen részt, és amennyiben ezeken a szakmai továbbképzéseken nem eredményesen vesz részt, akkor tőle a magángyakorlati jog megvonható legyen.
(18.30)
Ez egy rendkívül fontos dolog, mert másképp elképzelhetetlen az, hogy megfelelő színvonalon, megfelelően magas színvonalon tudjuk az állat-egészségügyi szolgálatot ebben az országban elláttatni.
Természetesen ezek mellett az előnyök mellett meg kell azért említeni néhány olyan dolgot, amit talán kifogásként szeretnék a törvénnyel kapcsolatban elmondani, mert természetesen hibákat is lehet benne találni. Ilyen, hogy talán egy kicsit túl részletező, talán szószátyár ez a törvénytervezet. Például a 3. §-ban a magánállatorvosi tevékenységet szinte taxatíve, részletezve írja le. Úgy gondolom, nem egészen szerencsés ennyire részletező leírást alkalmazni. Vagy a 4. §-ban a nyilvántartásba-vételnek különböző részletes szabályai szerepelnek; azt hiszem, ez szintén nem a legszerencsésebb megoldások közé tartozik. Vagy például a 32. §-ban a b) és a c) pontban azt írja elő a törvény, hogy a magánállatorvos köteles a jogszabályokat, az állategészségüggyel kapcsolatos törvényeket, jogszabályokat figyelembe venni és követni. Úgy gondolom, hogy az országban minden állampolgárnak jogkövető magatartást kell tanúsítani, és ez természetesen a magánállatorvosokra is vonatkozik.
De szeretném kiemelni ezen túlmenően a 17. §-t, amely arról rendelkezik, hogy kik választhatók a kamara tisztségviselői közé. Úgy gondolom, egy kicsit megkülönböztető technikát alkalmaz ez a paragrafus, mert azt írja elő, hogy csak magánállatorvosok választhatók ezekbe a kamarai tisztségekbe. Szerencsétlen dolognak tartanám, ha azokat az állatorvosokat, azokat a hatósági állatorvosokat, akik a köztisztviselői törvény értelmében osztályvezetőnél alacsonyabb besorolásba tehát nem vezető köztisztviselői kategóriába tartozó állatorvosok és magángyakorlati jogkört kapnak az állat-egészségügyi állomás igazgatójától, ezeket az állatorvosokat kizárjuk abból, hogy a kamarának tisztségviselői lehessenek. Ez bizonyos fokú diszkriminációt jelentene ezekkel az állatorvosokkal szemben. Ezért módosító javaslatot terjesztettem a tisztelt Ház elé, és kérem, amennyiben egyetértenek velem, támogassanak ebben a kérdésben.
Szeretném még egy dologra felhívni a tisztelt Ház figyelmét, nevezetesen: ahhoz, hogy a törvény hatálybalépése után a kamara egyáltalán képes legyen elindulni, működőképessé tudjon válni, minimálisan hatvan napra van szükség. Ezért kérem a tisztelt Házat, hogy ha lehet, a mai napon zárjuk le az általános vitát, hogy ennek a törvénynek a végszavazására minél előbb sor kerüljön, mert ha ez a törvény 1996. január 1-je után lesz csak valamikor működőképes, akkor az állat-egészségügyi törvény hatálybaléptetését, annak működését gátolja, akadályozza, mint ahogy az előbb mondtam, hiszen ez is egy nővér, egy testvér még ha egy kicsit mostohábban kezelt testvér is.
Köszönöm szépen a figyelmet, és kérem a tisztelt Házat, hogyha lehet, ezt a törvényt minél gyorsabban fogadja el, mert úgy gondolom, hogy a célnak megfelel, hogy működőképes, és úgy gondolom, hogy az állatorvosi kar és ezáltal a magyar mezőgazdaság érdekeit fogja szolgálni. Köszönöm szépen. (Taps.)