Rusznák Miklós (KDNP)
RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A T/1302. számú törvényjavaslat, amely a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlásáról szól mint ahogy itt már elhangzott képviselőtársaimtól és miniszter úr expozéjában is , szorosan összefügg az élelmiszer-, a takarmányozási és az állat-egészségügyi törvénnyel.Az előttem szóló képviselőtársam valahogyan, ha jól emlékszem, hátrányos helyzetűként említette ezt az állatorvosi kamaráról szóló törvényt. De én nem olyan indokból tartom ezt hátrányosnak, mint ő, hanem talán inkább azért, mert ez nagyobb nyilvánosságot érdemelt volna. Több ezer állatorvos sorsáról döntünk ebben a parlamentben, és ez talán megérdemelte volna a nagyobb televíziós nyilvánosságot is. És mint ahogy kritikaként megkaptuk a hegyközségi törvény esetében, hogy valahogyan karácsony szentestéjén hoztuk meg a törvényt, eldugva, nem is tudtak róla a hegyközségi tagok. Úgy érzem, az ilyen törvénytervezetek, amelyek a társadalom széles rétegeit képviselő emberek sorsát érintik, akik ennek alapján végzik a munkájukat, a jövőben talán nagyobb nyilvánosságot érdemelnének.
Az állatorvosi kamarákról szóló törvénnyel kapcsolatban az a véleményem, hogy ez a szakma általában köztiszteletben áll és a társadalmi presztízse is nagy, amit az is mutat, hogy az állatorvosok az orvosokhoz és a jogászokhoz hasonlóan a végző szigorlattal, illetve az úgynevezett államvizsgával együtt, külön tanulmányok nélkül is megkapják a doktori címet. Az állatorvosi munkával vagy fogalmazhatunk úgy is: állatorvosi hivatással szemben mindig is magasak voltak az elvárások. Ez a tevékenység nem függetleníthető a mezőgazdaság helyzetétől, bármilyen típusú vagy szerkezetű mezőgazdaságról legyen is szó. A néhány állattal rendelkező kistermelő számára éppúgy tragikus lehet állatainak betegsége vagy elpusztulása, mint ahogy a nagyüzemi állattartásban a szövetkezet vagy más vállalkozás teljes csődjét okozhatja egy járványos állatbetegség kitörése. Mi sem természetesebb tehát, hogy az állatorvosok saját érdekei mellett az egész mezőgazdaságnak, ezen keresztül emberek tízezreinek és így az egész országnak is alapvető érdeke, hogy az állatorvosok olyan szakmai szervezetbe tömörülve végezzék tevékenységüket, mint az állatorvosi kamara, amely azon kívül, hogy szolgálja az állatorvosok közösségét, egyidejűleg garanciát is nyújt a társadalom számára a magas szintű, szakmailag ellenőrzött és a társadalom igényeinek megfelelően szabályozott állatorvosi szolgáltatásokra. Különösen is ki kell emelni azokat a szempontokat, amelyek az állatorvosok eddig is igen felelősségteljes munkáját még fontosabbá teszik, növelik az állatorvosi kamarák jelentőségét és megteremtik szükségességét. Ezek közül a legfontosabbakat említem.
Az átalakuló mezőgazdaságban sok állatorvos is nehezebb helyzetbe kerül. A nagyüzemek óriási állattartó telepein végzett, sokkal inkább szabályozott munkaköri viszonyaival szemben sokszínűbb, kevésbé szabályozott és állandóan változó helyzetben kell munkájukat végezniük. Remélhetően az állatorvosi kamarák és a működésüket szabályozó törvényi keretek segítik majd munkájuk megalapozott végzését, és a változó, átalakuló körülmények között is segítik munkájukat.
A mezőgazdaság nehéz, válságos gazdasági helyzetében az állatgyógyászat és különösen a preventív állatorvosi tevékenység gazdasági jelentősége még nagyobb, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a mezőgazdasági termelők biztosítási lehetőségei mind gazdasági, mind szervezeti okok miatt beszűkültek és elhalványultak. Az amúgy is nehéz helyzetben lévő állattartók viszont csak akkor vállalják az állatgyógyászati költségeket, ha az állatorvosok munkájának megbízhatóságát, tekintélyét és magas szakmai színvonalát olyan köztestület garantálja, mint az állatorvosi kamara.
Különösen ki kell emelni azokat az új fejleményeket, amelyek az európai integrációhoz való felzárkózásunk folyamatában merülnek fel. Az Európai Közösség és az annak tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett európai megállapodás 68. cikkelye külön kiemeli többek között az emberek, állatok és növények életének és egészségének védelmére vonatkozó jogszabályokat, valamint az élelmiszer-jogszabályokkal való harmonizáció kötelezettségét. A nyugat-európai országokba irányuló állat- és állatitermék-exportunk nélkülözhetetlen a mezőgazdaság és az ország számára. Az Európai Unió és más európai országok követelményei azonban egyre magasabbak, mind állat-egészségügyi, mind állatvédelmi és minőségi vonatkozásban. Ennek biztosítása elképzelhetetlen az állatorvosok magas szintű szakmai munkája nélkül, nemcsak az állatok és az állati termékek közvetlen exportjával kapcsolatban, hanem az állattenyésztés és -tartás minden fázisában. Nem elég csupán, hogy egy-egy konkrét szállítmányt vizsgálunk, hanem ki kell alakítani a magyar állattenyésztés jó hírnevét, állat-egészségügyi és minőségi szempontból is.
(18.40)
Az ilyen jó hírnév és elfogadottság feltétele az, hogy a magyar állatorvosoknak is jó hírneve, elismertsége legyen a nyugati országokban, és megbízhatóságukat, szakmai tevékenységüket az állatorvosi kamarák tekintélye is szavatolhatja. Az állat-egészségügyi és állatvédelmi minősítések kölcsönös elfogadása enélkül nem lehetséges, és ez súlyosan veszélyezteti, de legalábbis rendkívül megnehezíti az állatok és állati termékek exportját. Az állatorvosi kamaráktól azt is várjuk, hogy garanciái legyenek az állat-egészségügyi minősítések szinkronizálásában eddig elért eredményeknek és a további előrelépéseknek.
Az előzőekben kiemelt néhány szempont nem csökkenti az állatorvosok munkájának jelentőségét a hazai fogyasztók és a magyar állattenyésztés védelmében a határokon túlról behurcolt fertőzésekkel szemben.
A kamarai törvénytervezet megalkotásának kezdete szorosan kapcsolódott az állat-egészségügyi törvénytervezet megszövegezéséhez, mivel az állat-egészségügyi szolgálat szükségszerű szétválasztása, állami, hatósági és magánszolgáltató tevékenysége elképzelhetetlen a hazai és a nemzetközi követelményeknek megfelelő jogi szabályozás nélkül. A jelen tervezet tíz fejezete összesen negyvenkét paragrafusban szabályozza az állatorvosi kamara feladatait, szervezeti felépítését, működését, állami felügyeletét, gazdálkodását és együttműködésének feltételrendszerét az állami állategészségüggyel.
A Magyar Állatorvosi Kamara szakmai érdekképviseleti és közfeladatokat is ellátó köztestületként törvényes keretet biztosít a magánszolgáltató állat-egészségügyi tevékenység gyakorlásához, támogatást nyújt a szolgálati területén működő állatorvosoknak. Feladata kettős, egyfelől az államtól átvállalt közigazgatási, illetve szakmai feladatok teljesítésével szolgálja a magyar járványvédelmet, másfelől vezeti a magánállatorvosok nyilvántartását, megalkotja az általános szakmai és etikai szabályokat, feladatot vállal a képzés, szakképzés, valamint a továbbképzés követelményeinek kialakításában.
A kamara az állatorvosi hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben képviseli és védi az állatorvosi kar tekintélyét, tagjai szakmai érdekeit, valamint a magánállatorvosok jogait. Ugyanakkor az ország területén az állattartók állatainak folyamatos állat-egészségügyi ellátását biztosítja, és járványveszély esetén részt vállal a közcélú igénybevétellel kapcsolatos feladatok ellátásában. Ez az EK járványvédelmi követelményrendszerének kiemelt pontja, amely csatlakozásunk előfeltétele.
Az állat-egészségügyi törvénytervezetben tételesen előírt feladatokat amelyek a kamarai törvénytervezet megfelelő fejezeteivel és paragrafusaival harmonizálnak itt most nem kívánom felsorolni. A kamarai törvénytervezetben megfogalmazott feladatok szintén harmonizálnak az állat-egészségügyi törvénytervezet megfelelő fejezeteivel és paragrafusaival ezeket sem kívánom felsorolni.
Végezetül: a két állat-egészségügyi vonatkozású törvénytervezet a fentiek figyelembevételével sokoldalúan egyeztetett, ami a leglényegesebb kérdésekben egyúttal garantálja az EK-harmonizációt is.
A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlásáról szóló törvénytervezetet kisebb kiegészítésekkel a Kereszténydemokrata Néppárt támogatni tudja.
Köszönöm szépen. (Taps.)