Szakál Ferenc (KDNP)

1995. október 1.

DR. SZAKÁL FERENC (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem akarom senkinek az idejét ilyen késői órán fölöslegesen igénybe venni. Megértettem, ami az előbb elhangzott és azt is, amit Sződi Imre képviselőtársunk mondott, hogy egy átmeneti dologról van szó. Mégis el kell mondanom amire két héttel ezelőtt ugyanilyen késői órán már kevésbé volt lehetőség , hogy én nagyon tisztelem az itt ülő vagy a környezetvédelmi bizottságban lévő szakembereket, de tisztelettel kérem, próbáljanak odafigyelni, hogy ez a törvénytervezet akkor is rossz üzenetet közvetít a társadalomnak; egy rossz típusú természetvédelem koncepcióját közvetíti.Még akkor is, ha most csak néhány ezer hektárról van szó, és ahogy államtitkár asszony részéről elhangzott, itt egy felülvizsgálati lehetőség van. Egyáltalán az, hogy a természetvédelemmel kapcsolatban szóba kerül a kisajátítás, mindenképpen rossz üzenet a társadalom számára.

(19.40)

Mondtam, hogy nem kívánom senkinek az idejét fölöslegesen igénybe venni, de Sződi Imre képviselőtársunk is európai követelményekre hivatkozott. Én olyan szerencsés helyzetben voltam, hogy az elnök úrral együtt a múlt héten Strasbourgban voltunk, és elmentem a Naturopa központba, hogy ha nekem nem hisznek, külön gyűjtsek további anyagokat. Ezek egészen friss anyagok. Ma az a koncepció van kialakulóban, miszerint az elszigetelt védett természeti területek és nemzeti parkok nem igazán oldják meg a természetvédelem problémáját. Idézhetném de nem teszem most a FAO egyik folyóiratát, az Unisilvát, amely leírja, hogy az első ilyen nemzeti park a Yellowstone nemzeti park volt az Egyesült Államokban. Az volt a jelszó, hogy "Parks no people" parkokat, amiben nincsenek emberek. Nem akarom folytatni ezt.

Én tisztelettel kérem, ne közvetítsünk ilyen üzenetet a társadalomnak, hogy a természetvédelemben olyan elavult, régi módszereket akarunk alkalmazni, amely szerint egyes elszigetelt területeket próbálunk védeni!

Itt van egy másik, ugyanilyen jelentős folyóiratból vett idézet, amely megvilágítja, hogy az elszigetelt, kis védett területek koncepciója nem járható út, nagyobb területi háttér kell ezeknek a területeknek az pedig képtelenség, hogy mindig kisajátítással próbáljuk ezt a kérdést megoldani. Úgy gondolom, azt az utat kellene követni, ha már Európára hivatkozunk én csak az Európa Tanács-i munkákat ismerem és az ott föllelhető dolgokat , hogy próbáljuk ezeket a tendenciákat követni. Azt például, amit a hónap elején a Strasbourgban tartott páneurópai mezőgazdasági fórumon az egyik angol előadó, John Starky elmondott és bemutatott, amiben le van írva, hogy a természetvédelem egy általános, fokozatosan szinte az egész országra kiterjedő tevékenység, amelyben tulajdonképpen a vidéken élő emberek, a gazdálkodók kell hogy szerepet kapjanak.

Már két héttel ezelőtt is elhangzott, hogy mi szegények vagyunk, mi nem tudjuk megvalósítani azt a táblázatot, amit ez az anyag tartalmaz, hogy a farmer mennyit kap a különböző természetvédelmi tevékenységekért. Tudom, hogy Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Királyságban több pénz áll rendelkezésre, de tendenciájában legalább kövessük ezt az irányzatot! Ez az anyag ismer olyat, hogy "countryside stewardship" hogy a vidéknek az intézője valaki, a sáfárja. Ezért, ha ebbe a programba belép a gazdálkodó, hektáronként 15-től 275 fontig terjedő összeget kap. Következésképpen én azt gondolom arról a koncepcióról, amit nálunk Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen több professzor is kifejtett nekem, hogy úgy kell megoldani a természetvédelem problémáját, hogy hadd örüljenek a természetvédők, csináljunk nekik védett parkokat, természetvédelmi területeket, mi pedig máshol folytatjuk az intenzív mezőgazdaságot, mert az csak úgy hatékony, sok vegyszer és műtrágya használatával úgy gondolom, hogy a Magyar Köztársaság teljes területe védett terület, legföljebb ahogy az itt már mások beszédeiben világosan elhangzott fokozatok vannak ebben.

Tehát végül is igaz, megértettem: ideiglenes dologról, néhány ezer hektárról van szó. De úgy gondolom, mivel ez ki van ragadva egy összefüggés-rendszerből, amely összefüggés-rendszer még mindig egy elavult természetvédelmi szemléletet és koncepciót képvisel, ezért nem lenne most rettenetesen nagy presztízsveszteség a kormány számára, ha ezt a törvényt tényleg visszavonná és elkészítené a természetvédelem korszerű koncepcióját, és abból kiderülne, melyek azok a területek, ahol a legtöbb ellenzéki képviselő is elismerte esetleg tényleg szükséges az állami tulajdonba vétel. De itt ez a törvény, a címével ellentétben, pusztán arról szól, hogy a kárpótlás, illetve a részaránytulajdonok kijelölése után magántulajdonba került területeket vissza akarja venni! Ez lenne a helyes címe a törvénytervezetnek is ez nem a természetvédelemről szól! És elnézést kérek, hogy ilyen keményen beszélek; az jogosít föl erre bár félreértés volt, már elhangzott ez is , hogy a mezőgazdasági bizottság elutasította ezt a törvényjavaslatot. Abban is szakemberek vannak!

Az előző alkalommal a Szocialista Párt oldaláról olyan hozzászólás hangzott el, amely szinte szó szerint meg tudom mutatni a jegyzőkönyvből is meg az én jegyzeteim alapján azokat a kifogásokat hozta föl, amit én magam is fölírtam. Akkor is hangsúlyoztam és némelyekkel egyet lehetett érteni , hogy itt nemzeti ügyről van szó, nem ennek a néhány hektárnak a problémája a kérdés, hanem egy korszerű természetvédelmi koncepciónak a kialakítása, amivel nincs összhangban ez a törvénytervezet. Kérem, hogy ne csináljanak ebből presztízs-ügyet, hanem valóban szakmai alapon kellene megnézni a kérdést és másképp hozzáállni, mert változatlanul állítom, hogy ez rossz üzenetet közvetít a társadalomnak. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalról.)