Sződi Imre (MSZP)
SZŐDI IMRE (MSZP): Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék reflektálni egy-két hozzászólásra, illetve szeretném elmondani az ezzel kapcsolatos véleményemet. Leitner Gábor hozzászólásának azon részével nem értek egyet, hogy nem létezik biztonságos erőmű. Gondolom legalábbis, hogy atomerőműre gondolhatott, amikor így nyilatkozott. Abban az esetben, ha nagy műszaki probléma van, biztosan igaz lehet, hogy nem biztonságos. Viszont épp az elmúlt évtizedek bizonyították azt, hogy megfelelő biztonsági előírások rendszeres, folyamatos betartásával és az ellenőrzés színvonalának folyamatos emelésével lehet üzemeltetni megfelelően és biztonságosan atomerőműveket.(20.20)
Erre a francia példáktól kezdve nagyon sok országban van példa.
Tény, amit képviselőtársam felvetett, hogy az apátszentmihályi, tehát a bohumicei erőműben a négyből kettő az a típusú erőmű, amilyenben végül is Csernobilban robbanás történt. Természetesen képviselőtársam is tudja, hogy a robbanás ott elsősorban technikai volt, a személyzet oda nem figyelése miatt következett be. Sajnos az emberi mulasztások ellen nyilván csak rendszeres gyakorlattal és nagy odafigyeléssel lehet védekezni.
Azt, hogy az atomerőművek környékén nem lehet termékeket eladni, ilyen kategorikusan nem merném kijelenteni. Nem azért, mert a Paks környékén termelt terméket el lehet adni, de Franciaországban, ahol nagyon sok erőmű működik, az ott lévő bor továbbra is szerencsésen eladható.
Még fel szeretném hívni a figyelmet, hogy végül is Szlovákia is tagja a Nemzetközi Atomenergia Bizottságnak. Ez azt jelenti, hogy rá is érvényesek azok a nemzetközi szerződések és jogszabályok, amelyek végül is szabályozzák egy atomerőmű üzembehelyezésének kérdését.
Ezen belül én azt láttam, amikor kint voltam a környezetvédelmi bizottsággal, hogy egy elkezdett beruházást csakugyan leállítottak ahogy a képviselőtársam is elmondta , illetve az építés ütemét szinte a minimálisra csökkentették. Ez meglátszik a jelenlegi helyzeten is. Viszont a Nemzetközi Atomenergia Bizottság, amikor az üzembehelyezést elfogadja, támogatja, abban az esetben a jelenlegi nemzetközi normáknak és a legújabb kutatási eredményeknek kell hogy megfeleljen egy ilyen erőmű.
Amint Izsó képviselőtársam mondta, azt valóban láttuk, hogy az egyik blokkon Siemens technológia volt, kár, hogy többet nem láthattunk. Ilyen szempontból nyilván nagyon hátrányos az a döntés, amelyben Ausztria az EBRD-ből való kilépésre is felhívta a figyelmet abban az esetben, ha az EBRD támogatja a mohi atomerőmű beruházását.
Úgy tudom bár lehet, hogy ez az információm nem elég pontos , hogy ennek az atomerőműnek majdnem többségi tulajdonosa a francia Electrique de France cég. Ez azt jelenti, hogy mivel ő sok ilyet üzemeltet, nyilván ha ebben valamilyen része van , ő ezt csak biztonságosan szeretné üzemeltetni, ha igaz ez az információ. Ezen túlmenően a nukleáris biztonságról szóló egyezményt jóváhagytuk a múlt héten, amit végül is mi is aláírtunk és nálunk 1996-ban kerül felülvizsgálatra.
A 108/1991-es kormányrendelet is foglalkozik a Magyar Köztársaság kormánya és a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya közötti kölcsönös tájékoztatással és együttműködéssel, ez a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében kidolgozott törvényekre hivatkozik, mind a nukleáris balesetekből adódó gyors értesítésre, mind pedig arra, hogy a nukleáris balesetek, sugárveszély esetén mit kell tenni. Természetesen amit Tímár képviselőtársam a kárfelelősségről elmondott, ezt szintén jogszabályok támasztják alá, így a bécsi egyezmény, amely az atomkárokért való polgári jogi felelősségről rendelkezik, amelyhez szintén csatlakozott országunk és Szlovákia is. Amit még el szeretnék mondani, természetesen az a helyzet, amely most a mohi atomerőmű körül kialakult, hogy elsősorban cseh és szovjet támogatással épül, mindenképpen indokolttá teszi azt, hogy a kormány előterjesztése alapján áttekintsük ezt a helyzetet. Deutsch Tamás képviselőtársunk által beadott módosító indítványhoz a környezetvédelmi bizottság a H/914/3. számon adott be módosító javaslatot. Én ebből azt szeretném kiemelni, hogy elsősorban felkéri a Magyar Köztársaság kormányát ez a bizottsági módosító javaslat eredetileg szeptember 15. lett volna, s szeretnénk, ha a bizottsági ülésen tudnánk vele foglalkozni és minimum november 30-ában meghatározni , hogy adjon tájékoztatót a környező országokban, különös tekintettel Mohovcében és Bohumicében üzemelő és üzembehelyezés előtt álló atomerőművekkel kapcsolatban. Tehát úgy ítélte meg a bizottságunk, hogy nemcsak a szlovákiaival, hanem a többivel is foglalkozni kell, és külön felhívta a figyelmet arra is, hogy az erőművekkel kapcsolatban az atomerőművek esetleges balesete által okozott károk megtérítésének biztosítékaira is térjen ki a kormány az előterjesztésében, hogy kellőképpen tudjon tájékozódni az Országgyűlés, és egy olyan anyagot vitassunk meg, amelyben végül is megfelelő tényanyagok vannak elénk tárva.
Úgy ítélem meg, hogy ezzel továbbra is foglalkozni kell, és amennyiben Deutsch képviselőtársam a környezetvédelmi módosító javaslatát, amelyet végül is előzetesen vele is megbeszéltünk, támogatni tudja, én javasolnám és a bizottsági ülésen is foglalkoznánk azzal, hogy a bizottsági módosító javaslatunkat kiegészítsük, és a szeptember 15-i dátumot november 30-ra módosítsuk. Köszönöm szépen.