Szájer József (Fidesz)
DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! (Kicsit hangos a képviselő mikrofonja.) Most viszont meg túl hangos. Száz éve annak, hogy a magyar Országgyűlés törvényben mondta ki a vallás szabadságát és bevett, egyenjogú felekezetnek minősítette az izraelita vallásfelekezetet. Az 1895. évi XLII. és XLIII. törvénycikkek a múlt század vége nemzeti szabadelvű kormányzatának kiemelkedő vívmányai a polgári szabadságjogok bővítése terén.
Tisztelt Ház! A száz évvel ezelőtti események mai megünneplésébe egy disszonáns elem került. A magyarországi zsidó hitközségek szervezetének ünnepi ülésén felszólalt az Országgyűlés szocialista elnöke. Az eseményről a TV-Híradó október 1-jei esti tudósítása így szólt idézem -: "Gál Zoltán szerint a tavaly májusi választások óta megszűnt az a helyzet, hogy bármely társadalmi csoportot vallása, politikai nézetei vagy múltja miatt kirekesszen a politikai hatalomból" idézet zárva.
A napi sajtó lényegében hasonlóképpen tudósított ezekről a szavakról. Ezek nagyon súlyos állítások. Tulajdonképpen egy kormánypárti politikus a mostani kormány feldicsérése érdekében azzal vádolja az előző demokratikusan választott kormányt, hogy állami szintű kirekesztési politikát folytatott vallási, politikai nézetei miatt egyes társadalmi csoportok ellen.
A Fidesz számára nem elfogadható, hogy bárki is rövidlátó propagandisztikus politikai célokért szembefordítson egymással embereket és közösségeket akár vallási, akár származási, akár ideológiai alapon. Különösen, ha ehhez bizonyítékokkal nem szolgál.
A rendszerváltással tisztelt Ház sajnos hazánkban is, ahogy más polgári demokráciákban is, napvilágra kerültek szélsőjobboldali, rasszista csoportosulások és áramlatok. A Fidesz parlamenti képviselőcsoportja e jelenségek és csoportok ellen nagyon határozottan és időben állást foglalt, szót emelt. Ezek az erők, amelyekről beszéltem és amelyekre elnök úr megemlékező beszédében szintén kitért, a '94-es választásokon megsemmisítő vereséget szenvedtek. Ettől eltekintve kisebb csoportjaik ugyanúgy léteznek ma is, ahogyan korábban. Elnök úr azonban nem róluk állítja azt, amit mond, hanem a politikai hatalomról, vagyis az ország első szabadon választott kormányáról.
A Fidesz visszautasítja azt a semmivel alá nem támasztható kijelentést és rosszhiszemű sugalmazást, hogy az Antall-kormány politikája bárkit is kirekesztett volna, állampolgári jogaiban csorbított volna vallásfelekezete, politikai nézetei vagy múltja miatt.
Emlékezhetünk Schweitzer József főrabbi úr megrendítően szép gyászbeszédére Antall József miniszterelnök sírjánál. Nem hinném, hogy a főrabbi úr ilyen szavakkal búcsúztatott volna olyasvalakit, aki kormányzásával gátolta volna a zsidó felekezet szabadságát és jogait.
Ha pedig teszem azt a politikai múlt szolgált volna a kirekesztés alapjául, ahogy másutt, volt szocialista országokban ez több helyen megtörtént, akkor nem ülnének Önök ilyen tehetős számban velünk szemben.
Tisztelt Elnök Úr! Talán elfeledkezett arról, hogy miközben Ön 1994. óta a szocialista-szabaddemokrata kormánynak akar propagandát kifejteni, elfelejtette, hogy Ön személyében is cselekvő tagja volt BM-államtitkárként, a Központi Bizottság magas rangú tisztségviselőjeként, majd ideiglenes belügyminiszterként annak a politikai hatalomnak, amely 1989-ig külön hivatalt működtetett a különböző vallásfelekezetek, így a zsidó felekezet titkos megfigyelésére, befolyásolására, manipulálására és megfélemlítésére.
Elfelejtette volna, hogyan zaklatta, terrorizálta a Belügyminisztérium az identitásukat kereső és ápoló magyar zsidó fiatalok Salom-csoportját, vagy a Magyar Zsidó szamizdat folyóiratot még 1988-ban is. Ön valóban azt gondolja, hogy ez a helyzet csupán 1994. májusában változott meg?
Az Ön pártja választási kampányában a társadalmi megbékélés ígéretével kecsegtette az országot. Emlékezzünk csak vissza a nemrég lezárult kínos Süddeutsche Zeitung ügyre. Vajon az lenne a kormány mai politikája, hogy az ellenzéket ma szélsőséges csoportokkal való együttműködéssel vádolja, majd a volt kormányzó pártokat pedig visszamenőleg államilag támogatott kirekesztő politikával? Talán a folyamatosan düledező koalíció megtámogatási kísérletének vagyunk-e csak tanúi azzal, hogy a kisebbik kormánypárt régóta alkalmazott megosztó taktikáját vették át immár a szocialista politikusok annak érdekében (Derültség és zaj az SZDSZ padsoraiban), hogy a közös politikai ellenségkép alapján könnyebben viseljék a közös koalíciós politikai kudarcokat?
Nem értem, hogy a házelnök úr, aki eddig inkább mérséklő tényező volt az ideológiai vitákban, hogyan ragadtathatta magát egy ilyen kijelentésre.
Tisztelt Elnök Úr! Ön az előző kormányt illetően súlyos vádaknak adott hangot az ország nyilvánossága előtt. Ezek a vádak nem igazak. A Fidesz Magyar Polgári Párt nevében a további vita elkerülése érdekében kérem, vonja vissza őket. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Nagy taps a Fidesz, a KDNP és az MDF padsoraiban.)