Szabó Zoltán (MSZP)
DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Mint önök előtt is bizonyára ismeretes, miniszterelnök úrnak és romániai kollégájának brünni tárgyalásai során megállapodás született egy szakértői kormánydelegáció Romániába látogatásáról tájékozódás és a román tanügyi törvényről történő tárgyalás céljából. A delegáció 28-29-én látogatását megejtette, és kötelességemnek tartom, hogy erről a tisztelt Házat értesítsem. A delegációt a külügyminiszter úr kérésére Honti Mária, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közigazgatási államtitkára vezette. Az utazást megelőzően a delegáció tagjai megismerték az RMDSZ és a Romániai Magyar Pedagógusok Szervezete álláspontját is. A román tárgyaló delegációt Romulus Pop oktatásügyi államtitkár vezette. A tárgyaláson jelen volt több román parlamenti képviselő és szenátor is. Fogadták a delegációt a román kormány mellett működő kisebbségi tanács vezetői is, és programon kívül Liviu Mayer oktatási miniszter úr is. A programot záró követségi fogadáson pedig részt vett a külügyminisztérium államtitkára, Marcel Dinu úr is.
Delegációnk három pontban ismertette azokat a súlyos aggodalmakat, amelyeket az új román oktatási törvény egyes helyei mind általános emberi jogi, mind pedig sajátosan kisebbségi jogi szempontból támasztanak.
1. A középfokon általában csak román nyelven folytatható szakképzés, a felső fokon a felvételi vizsgáknak a magyar anyanyelvű pedagógusképzéstől és orvosképzéstől eltekintve kizárólag román nyelven történő lehetősége, a nyolcadik osztály után megkövetelt úgynevezett képességi vizsga román nyelvű túlsúlya mindösszesen olyan érdekeltségi rendszert teremthet, amely a kisebbségeket kifejezetten ellenérdekeltté teszi az anyanyelven történő oktatásban való részvétel iránt.
2. Egyes követelményeiben a törvény teljesíthetetlen feladatokat ró pedagógiai értelemben mind az iskolára, mind a kisebbségi tanulóra. Ilyennek minősül például, hogy tízéves kortól a kisebbségi anyanyelven tanulók számára a román nyelvű követelményrendszer és tananyag maradéktalanul megegyezik a román anyanyelvű tanulókéval. A fokozatosság elvének teljes figyelmen kívül hagyása miatt a törvény következményei különösen a közepes vagy gyengébb képességű tanulókat, illetve a speciális oktatásban részesülőket hozza olyan helyzetbe, hogy teljesen kiszorulhatnak a tizenhat év utáni oktatásból.
(15.10)
Mindezeken túlmenően komolyan vizsgálni kell a törvénynek közvetlenül nem a kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseit. E téren csak példaként emelném ki a tanügyi törvény által elemi fokon kötelezővé tett vallásoktatást, amely egyfelől mindenkit vallásának állami intézményi keretben történő megvallására kényszerít, ugyanakkor, bár ígéri, nem garantálja, hogy mindenki saját vallása szerint részesülhet az oktatásban.
A román alkotmánybíróság döntése szerint pedig a vallásoktatásból való kimaradás csak akkor történhet meg, ha a szülő ateista világnézetét deklarálja. Ezek a mindenki számára hátrányos megkülönböztetések különös mértékben sújtják a szórványmagyarságban élőket. Általában jogi problémát jelent, hogy a törvény sehol nem szól jogorvoslati lehetőségekről és utalást sem tartalmaz a diákifjúságnak nemzetközi egyezményekben foglalt jogairól, érdekképviseleti kereteiről.
A delegációnak a román fél a második napon lehetőséget adott arra, hogy találkozzék a magyar oktatási intézmények vezetőivel, mind a tömb-, mind a szórványmagyarság területén. E látogatásnak határozottan pozitívan értékelhető vonása az, hogy a magyar pedagógusok a legteljesebb nyíltsággal, és ami ott meglehetősen szokatlan , magyar anyanyelvükön fejthették ki véleményüket a delegáció és a delegációt kísérő román minisztériumi képviselők számára. Ezek a vélemények minden tekintetben alátámasztották a magyar delegációnak a hivatalos megbeszéléseken kifejtett álláspontját és aggodalmait.
Pozitívumként kell említeni a tárgyaló delegáció fogadtatását, egyáltalán azt a tényt, hogy ez a tárgyalás létrejöhetett. Nagykövetünk jelentése szerint nem fordult még elő Románia történetében, hogy meghozott törvénnyel kapcsolatban külföldi delegációt fogadtak volna.
A miniszter és a záró rendezvény magas rangú résztvevői közölték: nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a jövő évben megválasztandó új román parlament kamarái visszatérnek az oktatás törvényi szabályozásának kérdésköréhez.
Szeretném egyúttal tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy a kormány a kérdést mind a kétoldalú, mind a nemzetközi kapcsolatok során továbbra is napirenden kívánja tartani, későbbi alakulásáról továbbra is tájékoztatni fogjuk a tisztelt Házat. Köszönöm szépen. (Taps.)