Varga Mihály (Fidesz)

1995. október 1.

VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Ott tartottam, hogy remélem, hogy a törvény elfogadása után valóban olyan szabályozás születik, amely a konvertibilisé váláshoz nagy lépést tesz előre.

(16.50)

Frakciónk véleménye szerint a törvényjavaslat vitára alkalmas, mégis szeretném néhány aggályunkat a tisztelt Házzal megosztani.

Az első észrevételem a törvényjavaslat időzítésére vonatkozik. A devizatörvény elkészítése gyakorlatilag két esztendeje folyik. Ezért valóban örömteli, hogy végre az Országgyűlés elé került a javaslat. Ám fel kell tennünk a kérdést: valóban itt van-e az ideje egy erősen liberalizált devizatörvény bevezetésének? Valóban most kell minden akadályt megszüntetni a folyó devizaműveletek területén?

Kérdésem indokaiként hadd említsem meg, hogy a forint valutára átválthatóságát akkor érdemes korlátozás nélkül lehetővé tenni, ha tudjuk azt, hogy a polgárok teljes mértékben bíznak a forintban, ha nem tartanak a leértékeléstől, az inflációtól és nem éreznek kényszert a stabilabb valuták iránt. A konvertibilitás kérdése tehát szorosan összefügg a gazdasági növekedés iránti lakossági bizalommal.

Nos, én úgy hiszem, ebből a szempontból a törvényjavaslat beterjesztése a legrosszabb időben történik. Ma a lakossági bizalom teljes hiánya tapasztalható a kormány gazdaságpolitikája iránt. Kapkodó és átgondolatlan lépések sorozata vezetett oda, hogy az infláció 18-ról 30 százalék fölé kúszott, és a lakossági várakozások még ennél is magasabbak.

A stabilizációsnak nevezett kormánycsomag érdemi hatást nem tudott gyakorolni a gazdaságra, hiszen amellett, hogy a külkereskedelmi mérleg rosszabb a tervezettnél, az export versenyképessége alig javult. Év végére 3 milliárd dollár fölötti lesz a folyó fizetési mérleg hiánya, eközben csökken a külföldi tőkebeáramlás. A bekövetkezett reáljövedelem-változást csökkenést a lakosság nem fogyasztása visszafogásával, hanem megtakarításai fölélésével próbálja kompenzálni.

A csúszóárfolyam-rendszer bevezetése kétségkívül segítette a devizaspekuláció megszüntetését, azonban az infláció magas szintje állandó soron kívüli leértékelési várakozást jelent a vállalkozások és a lakosság részéről.

Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a kormány lépései rontották a konvertibilitás feltételeit, és a devizatörvény jelenlegi formája kétségessé teszi a várt hatásokat.

Tisztelt Ház! Ugyancsak bizonytalanok a devizatörvény technikái. Államtitkár úr expozéjában utalt arra úgy fogalmazott , most megvalósul, hogy akinek forintja van, annak devizája is van. Rögtön pontosítanám államtitkár úr kijelentését, hiszen a törvényjavaslat szerint csak akinek bankkártyája van, annak lesz devizája. A beterjesztett szabályozás szerint továbbra is fennmarad a 800 dolláros keret, a valutalap, a kiviteli engedély. Így az átlagpolgárok többsége számára ezentúl is korlátozás lesz érvényben; ezzel szemben a forint alapú bankkártyák külföldön szabadon kerülhetnének felhasználásra. Ilyen feltételek mellett a kereskedelmi bankok bankkártya-üzletágai valószínűleg virágzásnak indulnak, de nem látom be, miért kell burkolt formában támogatni a többségében állami tulajdonú kereskedelmi bankok bankkártya-üzletágát. Ezért a Fidesz parlamenti frakciója javasolni fogja, hogy a magánszemélyek által kiváltható külföldi pénzmennyiség korlátozását a kormány a törvényben szüntesse meg.

A törvényjavaslat további hibájának tartom, hogy a devizagazdálkodáshoz kapcsolódó hatósági jogkör túl sok úgynevezett diszkrecionális, saját hatáskörbe utalt elemet tartalmaz. A jelenlegi gyakorlathoz hasonlóan továbbra is hiányoznak azok a szabályok, amelyek a saját hatáskörben fenntartott jogok gyakorlását törvényi szintű feltételek közé szorítanák. A törvényjavaslat például megszünteti azokat a kedvezményeket, amelyeket a vámszabadterületi társaságok élveztek, viszont kivételt enged nemzetgazdasági érdek alapján a kormány által jóváhagyott társaságok esetében.

Más esetben természetes személy és szervezet továbbra is csak devizahatósági engedéllyel vehet fel külfölditől hitelt, de saját hatáskörben a devizahatóság külön engedélyt adhat a törvénytől eltérő módon történő hitelfelvételre.

Az általános törvényi felhatalmazás ilyen jogkör gyakorlására nem megengedhető véleményünk szerint egy alkotmányos elvekre épülő gazdaságban.

Végül szeretnék néhány szót szólni arról, hogy az ellenőrzés területén milyen ellentmondások várhatók. Raskó György képviselőtársam már korábban utalt arra, hogy a devizahatóságnak kijelölt Magyar Nemzeti Bank ma sem tárgyi, sem személyi feltételeit tekintve nincs abban a helyzetben, hogy állandó hatósági ellenőrzést végezzen. Márpedig akkor, amikor a gazdasági bűncselekmények száma évről évre nő és egyre több olyan külföldi főként kelet-európai vállalkozás telepedik meg Magyarországon, ahol még nincs meg a hazai valuta konvertibilitása, kifejezetten veszélyes lehet az ellenőrzés hiánya. A kormány gazdaságpolitikája iránti bizalmatlanság együtt jár a forint iránti bizalmatlansággal, ami erősítheti a spekulációs törekvéseket. Ilyen helyzetben a devizatörvény hatálybalépésével létrejövő szabad átváltás hatékony ellenőrzés nélkül súlyos milliókba, milliárdokba kerülhet az adófizetőknek.

Tisztelt Ház! Összefoglalva az általam elmondottakat, nem lehet kérdés, hogy szükség van-e új devizatörvényre. Igen, szükség van, hiszen a jelenlegi szabályozás mára elavulttá, túlhaladottá vált. Ám fel kell tennünk azt a kérdést is, erre a módosításra van-e szükség a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében. Indokolt-e a devizakötöttségek szinte teljes feloldása akkor, amikor hiányzik a gazdaságpolitika iránti bizalom, amikor a gazdasági mutatók kedvezőtlen tendenciákat jeleznek, amikor lavinaszerűen nő a külföldi eladósodottság, nő a gazdasági visszaélések száma, amikor a liberalizált devizaforgalom nem jár együtt hatékony és megelőzésre képes ellenőrzéssel.

Úgy vélem, ezek az aggályok azt erősíthetik meg, hogy a tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslat hatása nehezen kiszámítható és több esetben kétséges. Ezért szükséges és elkerülhetetlen a törvényjavaslat átdolgozása, módosítása. A Fidesz frakciója szintén kíván módosító javaslatokkal élni; ezek elfogadása vagy elutasítása esetén tudunk arról dönteni, hogy a végszavazásnál hogyan foglalunk állást. Reméljük, hogy a törvényjavaslat a részletes vita során komolyabb átdolgozásra kerül. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)