Gerócs József (FKGP)
DR. GERÓCS JÓZSEF (FKGP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Nyugat-Európában bejegyzett kamarai tagnak lenni azt jelenti, hogy garanciát vállalnak érte; a tagság elvesztése egyenlő az állásának elvesztésével; a kamarai tag kötelességei mellett élvezi a kamarai tagság révén szerzett előnyöket, szolgáltatásokat. Például a munkaadói oldalon a kamarának befolyásolási gyakorlata van a kormány döntéseire. Ezt a rendszert csak kiválóan képzett szakemberekkel, tőkeerős kamarákkal tudják elvégezni. Azt hiszem, az első Magyarországon biztosítva lesz, mert a szakemberek meglesznek, de hogy a tőkeerő biztosítva lesz-e, nem tudom.A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlásáról szóló törvényjavaslat szerint a kamara országos és megyei, azaz területi szervezetekre épül. Ezek jogi személyek, jogosultak a Magyar Köztársaság címerének használatára ugyanúgy, mint a hatósági állatorvosok. A kamara állatorvos tagjai viszont erre nem jogosultak. Nem tudom, hogy miért.
Foglalkozik a tervezet a kamara szervezeti, etikai, tisztségviselői, hatásköri, gazdálkodási felépítésével, mindazokkal a kérdésekkel, amelyek az állatorvosi szolgáltató tevékenység ellátásához szükségesek. A törvény kimondja, hogy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet csak a kamara tagjaként lehet folytatni: amennyiben az állatorvos ilyen tevékenységet kíván folytatni, tagsági viszony létesítése kötelező. A kamara köztestületi jellege abban nyilvánul meg, hogy amennyiben az állatorvos a kamarai tagsági viszony létesítéséhez előírt törvényes feltételeknek megfelel, úgy kötelező őt tagként a kamarába felvenni.
(18.00)
Választ már nem kap arra, hogy hol fog dolgozni, akkor sem, ha a szükséges feltételeknek megfelel.
Szükséges az egyéves igazolt szakmai gyakorlat: Nem tudom, az egyéves szakmai gyakorlatot hol fogja tudni elvégezni. Az állat-egészségügyi tervezetben ugyan van rá utalás, hogy az állatorvosi egyetemen lesz majd mód arra, hogy a gyakorlatot megszerezze.
Megfelelő helyiséggel kell rendelkezni: Jelen esetben egy vidéki állatorvosnak a megfelelő helyiség a lakása, odajönnek össze a beteghívások és onnan látja el a munkáját, az adminisztrátor természetesen a felesége, ha nem dolgozik.
Külön helyiség csak olyan állatorvosoknak szükséges, akik magángyakorlatuk mellett kiterjedt kisállatpraxissal foglalkoznak. Itt valóban szükséges a rendelő, és az állat-egészségügyi törvény nagyon helyesen már szabályozza, hogy mit jelent az, hogy klinika, rendelő, állatkórház, ezek sajnos eddig nem voltak megfelelően helyretéve, ugyanis Pesten ez ugyan nem a kamarai törvényben van nagyon sok helyen kiírták, hogy állatklinika, s egyéb ilyen dolgokat, aztán nem volt más csak egy asztal és egy műszerszekrény.
Az állat-egészségügyi tevékenységre vonatkozó felelősségbiztosítással és névjegyzékbe bejegyzett székhellyel kell rendelkezni: A székhely mint mondtam mindenkinek a lakása, ott, ahol lakik, az a székhelye. Gondolom, ha az ottani kamarának a tagja akar lenni mert a törvény nem teszi lehetővé, hogy egy másik kamarának a tagja legyen. Azt, hogy milyen biztosítással kell rendelkeznie, a törvény megint nem írja le.
Lesz-e esélyegyenlőség? A törvénytervezet szerint, ha az állatorvos székhelyén minden feltételnek megfelel, amit a kamarai tagság előír, akkor sem biztos, hogy állatorvosi gyakorlatot folytat, különösen akkor nem, ha ott már vannak olyan jogi személyek a volt üzemi állatorvosok, a gazdasági társaság által foglalkoztatott állatorvosok és az önkormányzati állatorvosok jogi személyek , akiknek ugyancsak kamarai tagoknak kell lenniük. Ezen állatorvosok óriási előnyt élveznek azokkal szemben, akik hatósági állatorvosok és most kamarai tagok lesznek, mert a feltételnek megfelelnek, de munkanélküliek. Ők borzasztó nagy hátrányban vannak, mert ha az üzemi állatorvos munkaviszonya a termelőszövetkezetnél megszűnt, mivel az állatállományt felszámolták, akkor az önkormányzat alkalmazta sok helyen kettő vagy három összeállt, és közösen alkalmazta az állatorvost , így ő önkormányzati állatorvos lett, és nyilván mint önkormányzati állatorvos mivel az önkormányzat hatóság hatósági tevékenységre is, feltételezem, jogosultnak kell lennie.
A másik variáció a következő: a termelőszövetkezetek, amelyek takarmánykeverő üzemekkel és takarmányszárítóval rendelkeznek, szintén alkalmazzák a volt állatorvosokat azért, hogy peres ügyekben bírósági tárgyalásokra járjanak, mert nagyon jól tudjuk, hogy a takarmánytermelőkkel az elmúlt években nagyon sok probléma volt, legalábbis az én gyakorlatom azt bizonyítja.
A területi szerveknél a kamarai tisztségviselők elnök, alelnök, titkár, etikai bizottság, küldöttek elhelyezése feltehetően a megyei állat-egészségügyi állomáson lesz. Ehhez a tervezet úgy nyújt segítséget, hogy valószínű, hogy az állam megadja azt a segítséget, hogy itt helyezi el a kamarai állatorvosokat.
A kamara elnöke, alelnöke, titkára lesznek az irányítók: Feltételezhetően ők fogják átvenni az állomás igazgatójától az egyes igazgatással kapcsolatos feladatokat, például az ügyeleti beosztást, a rendelkezésekről szóló értesítést és járvány esetén a kirendeléseket. Eddig ezt a kerületi állatorvosok végezték, szerintem egészen jól.
A kamara gazdálkodási és működési költségei: A legfontosabb a kamarai tagdíj. Itt a kis megyék óriási hátrányban lesznek, mert a kis megyékben kevés állatorvos lesz, aki kamarai tag lesz, tehát a tagdíjból a bevétel is nagyon kevés lesz. Azonkívül állami támogatásra és egyéb bevételre is számítanak. Ha csak a tagdíj marad, akkor kis megyékben, azt hiszem, nem lesz elegendő az a pénz ennek a nem nagy apparátusnak a fenntartására sem.
Egyéb bevételek és gazdálkodástámogatás: Hogy milyen támogatást kap a kamara, az nem tűnt ki az előterjesztésből. Az én véleményem: a csáktornyai ambulancián az állatorvosok szaporodásbiológiával, inszeminálással, nyérc- és fácánneveléssel, illetőleg fácánkeltetéssel foglalkoztak, méghozzá igen jó eredménnyel. Gondolom, ha erre lehetőség lesz, akkor ezt meg lehetne csinálni. Ők nagyon jó eredménnyel és igen jó bevétellel csinálták.
Az államtól átvett feladatokért kapott központi támogatást ami a tervezetben szerepel ki is kell fizetni, a 3. § 1/d pontja szerint ez olyan költség, ami a kamara fenntartására nem használható fel.
Helyettesítés, szabadságolás: Ugyanúgy megy, mint eddig ment, én adom a szomszédomnak, a szomszédom adja nekem a szabadságot, ezt előre meg kell beszélni. Ugyanúgy van, ha eltávozik, helyettesről kell gondoskodnia, itt semmi újdonság nincs a régihez viszonyítva.
A javaslat jelentős előrelépésnek tartja, hogy a személyi feltételek vonatkozásában szétválassza egymástól a hatósági és a szolgáltató feladatokat. Teszi ezt azért, mert a járványvédelmi feladatokhoz szükséges anyagi forrásokat az államnak kell biztosítania. Eddig is az állam biztosította ezeket a feladatokat ebben semmi új nincs. Fertőző állatbetegségeknél a fertőtlenítéstől kezdve az állatok hatósági leöléséig, a kártalanításig mindez eddig is állami feladat volt.
Összeférhetetlenségi okok: Valóban nem járható út az, hogy a hatósági állatorvos olyan vállalkozó jellegű tevékenységet folytasson, amely hatósági feladatának pártatlan ellátásával összeegyeztethetetlen. Itt arra gondolok, hogy a felesége ne legyen olyan húsfeldolgozó kft.-nek a tagja, ahol ő végzi a húsvizsgálatot.
Mivel a gyógyító, megelőző beleértve a járványügyit is tevékenységet a kamarai állatorvos végzi, félő, hogy a hatósági állatorvos természetesen sok egyéb feladatai mellett aláíró, engedélyt kiadó, bélyegző állatorvos lesz. Ugyanis az eddigi gyakorlat azt bizonyítja, hogy az üzemi állatorvosok által kiadott igazolványok alapján kellett a hatósági állatorvosnak a szállításokkor exportszállításra gondolok vagy vágóhídra történt szállításokra és egyéb esetekben az igazolásokat kiadni. Gondolom, ez ezután is így lesz. Itt nem lesz előrelépés, mert a hatósági állatorvos a kamarai állatorvosnak a működésére lesz utalva teljes egészében és tulajdonképpen annak a munkáját fogja saját pecsétjével igazolni, így lesz hatósági a bizonyítvány.
(18.10)
A kamarai állatorvos működése során azt hiszem, nagyon sok esetben végez hatósági munkát. Akkor, amikor beteghez hívják, amíg meg nem vizsgálja, nem tudja azt, hogy bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségben szenved, vagy pedig csak egyszerűen tüdőgyulladásban. Így természetesen a jogszabályban előírt védekezési rendszabályokat végig alkalmaznia kell. A zárlati intézkedéseknek, jelentési kötelezettségeknek ugyanúgy meg kell felelnie, mint a hatósági állatorvosnak. És mivel a legjobb helyismerettel természetesen ő rendelkezik és ki is rendelhető mert ezt a törvény biztosítja , feltételezhető, hogy a járvány-elhárításban tevékenyen részt fog venni.
Véleményem szerint az állat-egészségügyi szolgálat jobb nem lesz, csak a hatósági és a kamarai szolgálat párhuzamosan egymás mellett fog működni. Nagy differenciálódások lesznek a jövedelemben, mert azok, akiket valamilyen módon alkalmaztak, magasabb jövedelemhez jutnak, mint azok, akik munkanélküliek, és akiknek esetleg a kamarai tagság útján valahol mégis lesz valamilyen működési területük.
Jól járnak a városi állatorvosok, mert a városi állatorvosoknál a kisállatpraxis több jövedelmet fog biztosítani, mint a vidéki állatorvosoknak, bármilyen területen is dolgozzanak. Ugyanis az országban az állatállomány drasztikusan csökkent, és így az állatorvosok bevétele is természetesen nagyon alacsony lesz.
Régen, ezelőtt 15-20 évvel a határállomásra vagy pedig a közszolgálatokba még nehéz volt állatorvost találni. Ma már odatolonganak az állatorvosok és nem kell attól félni, hogy a közszolgálatban esetleg olyan differenciálódás lesz, hogy ne lehessen válogatni és egy negatív kiválasztódás fog bekövetkezni. Erre nem fog sor kerülni.
Lehet, hogy bennem nosztalgia él az ötvenes évek végére, hatvanas évek elejére kialakult, kiválóan működő, egységes hatósági szolgálat iránt. Meggyőződésem: annál jobban, hatékonyabban működő szervezet ez sem lesz. Véleményem szerint, mivel az állam az államháztartás elszegényedése miatt mindenhonnan kivonul, így az állat-egészségügyi szolgálat pénzügyi terheit csak kismértékben a hatósági szolgálat ellátására hajlandó átvállalni. Emiatt véleményem szerint a kamarai törvénynek a megalkotása feltétlenül szükséges. Mivel elég sok nyitott kérdés merül fel, feltételezem, hogy a kamara alapszabályában, esetleg majd a megjelenő végrehajtási utasításban kívánják a hiányosságokat pótolni. Probléma az, hogy erről a parlamentnek nem lesz tudomása.
Nem lenne szerencsés, ha a már elkészült kamarai törvényt különböző törvényjavaslatokkal és rendelkezésekkel egyre gyakrabban kellene kiegészíteni. A kötelező tagság nagy ellenállást fog kiváltani itt is, mint a mezőgazdasági és egyéb más területeken. Ugyanis a magyar kamarák a hozzájuk fűződő reményeket eddig nem váltották be. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)