Akar László
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt azzal szeretném kezdeni, hogy ez az ügy, ami itt most napirendre kerül, nyilván nem választható el a bankkonszolidáció egész jelenségkörétől. A mögött a 350 milliárd forint mögött, amit az ország erre költött, bizony konkrét ügyek tömege húzódik meg. Nevezetesen az történt, hogy a betétesek gyanútlanul otthagyták a pénzüket a bankoknál, a bankok elhelyezték nagyon sok vállalkozásba hitelkihelyezés formájában, s ezeknek az ügyleteknek egy jelentős része megbukott. Különböző okok miatt bukott meg természetesen: volt, amikor egyszerűen összeomlott a piac, volt, amikor rosszul számítottak és volt, amikor visszaéltek.
Ha most fejszámolást végzünk, hogy itt olyan 350 milliárdot kellett belerakni, a kicsit "kozmás" hitelek összessége nem tudom pontosan, hogy mennyi, de valószínűleg 500-600 milliárd körül van. Tehát ha most itt egyenként a parlamentben ezeket végig akarjuk tárgyalni, akkor azt hiszem, hogy külön ülésszakot kell ennek az okából összehívni. És azt hiszem, hogy nem a Budapest Banknál kell akkor kezdenünk, hiszen darabszám és mennyiség szerint, mondjuk, a Hitel Bank, a Kereskedelmi Bank jóval előtte jár. Ezt csak úgy szerettem volna előrebocsátani, és azt is, hogy természetesen ez az egész nem ennek a kormánynak a működése alatt történt, hanem az előző kormány működése alatt.
Na már most konkrétan mert nem akarom megkerülni természetesen a választ , én kértem a Budapest Bank mai vezetésétől információt ebben az ügyben, és a következőt tudták mondani:
A Budapest Bank Rt. a Stop és a Szetam Kft. részére '92 novembere és '93 júliusa között 474 millió forint rövid lejáratú hitelt folyósított mezőgazdasági munkagépexport céljára. A hitelek fedezete két német bank által kiadott garancia volt. A garanciák a hitelfelvevők részére voltak kiállítva, a garanciákat a devizaforgalmi főosztályon keresztül a német bankok visszaigazolták, nem voltak hamisak. Szövegük megfelelt a nemzetközi szokványokban elfogadott szövegnek.
A hitelek fedezetét képezték még a hitelfelvevők árukészlete, illetve a megrendelő Andretta cég kezesi nyilatkozata, amelyet Schorr úr, az Andretta cég kelet-európai kereskedelmi igazgatója írt alá. A hitelek engedélyezése az akkor hatályban levő belső hitelezési szabályzat szerint történt. Egy esetben ez fiókhatáskör volt, a többi esetben központi engedélyezésre került sor. Bokros Lajos ez ügyben nem írt alá, és nem is engedélyezett hitelt, ami egyébként ellentétes lett volna a hitelezési szabályzattal, mármint ha ilyet tesz.
A megkezdett árukiszállítás nem volt minőségileg megfelelő, ezért a megrendelő a garanciákra történő kifizetést bírói úton letiltotta. Erről a bank utólagosan szerzett tudomást, mert az eljárás a Stop és a Szetam Kft.-k ellen irányult Németországban, mivel a garanciák az előzőekben említettek szerint az ő nevükre nyíltak. E tény észlelésekor a Budapest Bank Rt. felmondta a hiteleket, a két cég ellen megindította a felszámolási eljárást, bűntetőeljárást kezdeményezett a hitelt felvevő cég vezetői ellen, és megindította a bírósági eljárást a kezesi kötelezettség érvényesítése érdekében Németországban.
Dr. Miklós Imre, a miskolci fiók vezetője ellen a rendőrség hűtlen kezelés vétségének alapos gyanúja miatt valóban folytat eljárást. Tekintettel arra, hogy a hitelezés során maradéktalanul be lett tartva a vonatkozó belső szabályzat, és semmilyen olyan új körülmény nem merült fel eddig a rendőrségi eljárás során sem, amely a fiókvezető esetleges felelősségére derített volna fényt, a bank vezetése ez ideig nem látott indokot felmentésére.
A fentiek alapján összefoglaló válaszuk a következő a képviselő úr kérdéseire.
A rövid lejáratú hitelek mezőgazdasági munkagépexport céljára lettek folyósítva. Mint az előzőekben is elmondottakból kiderül, a német garanciák nem voltak hamisak. Ez ideig sem a belső vizsgálat, sem a rendőrségi vizsgálat nem tárt fel olyan tényt, amely szükségessé tett volna belső felelősségrevonást. A hitelezési rendről a bevezetőben ismertetettek alapján Bokros Lajos nem írt alá, és nem engedélyezett ez ügyben hitelt. A hűtlen kezelés vétségének alapos gyanúja nem azonos a bűnösség kimondásával, erre egy esetleges jogerős bírói ítélet adhat választ, amennyiben egyáltalán bírói útra kerül az ügy.
Dr. Miklós Imre ellen a már mondottak alapján ez ideig nem látott indokot a Budapest Bank Rt., hogy elmozdítsa jelenlegi beosztásából. A biztosítékok a német bankok garanciái voltak, a hitelfelvevő cégek árukészlete, valamint a megrendelő Andretta cég kezessége.
A felszámolási eljárások megindultak, a kezesi nyilatkozat érvényesítése érdekében pedig a bank megtette a szükséges lépéseket.
Még szeretném hozzátenni: az interpellációban szerepel, hogy Matesz Lászlót a nyomozó hatóságok hermetikusan elzárják a külvilágtól. A gyanúsított a miskolci büntetés-végrehajtási intézetben van, előzetes letartóztatása a vonatkozó előírásoknak megfelelően történt. Az ügyben nincs hírzárlat, de tekintve, hogy a nyomozás még nem fejeződött be, az eljáró szerv nem tehet közzé az ügy részleteire is kiterjedő információkat.
Kérem válaszom szíves elfogadását. (Taps a bal oldalon.)