Szabó Zoltán (MSZP)
DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Jelentős a közoktatás életében az a törvény, amelynek sorsáról most az Országgyűlés dönteni fog. Néhány paragrafusból áll csupán ez a törvény, mégis nem egy kérdésben döntő módon fogja befolyásolni a közoktatás rendszerének további működését. A javaslat azáltal, hogy megerősíti a helyi önkormányzatok szerepét, bizonyítja, hogy a kormány komolyan veszi az önkormányzatiságot, és a közoktatás feladatainak ellátásában továbbra is döntő fontosságot tulajdonít a helyi önkormányzatoknak és az általuk fenntartott intézményrendszernek.
A tankerületi oktatásügyi központok megszüntetésével erősödik a közoktatási intézmények szakmai önállósága, csökken a beavatkozás lehetősége az önkormányzati feladatellátásba, az óvodák, iskolák és kollégiumok szakmai munkájába. A változások, tisztelt Ház az itt elhangzott érvekkel ellentétben nem jelentik azt, hogy a közoktatás feladatait a jövőben minden ellenőrzés nélkül lehet ellátni. Jelenti viszont azt, hogy az ellenőrzés feladatait azok a szervezetek végzik, amelyek felelősek a közoktatás rendszerének működéséért, a közoktatás feladatainak ellátásáért.
Régen bebizonyosodott, hogy az óvodákban, iskolákban és kollégiumokban folyó pedagógiai munka eredményességének mérésére, figyelemmel kísérésére nem elsősorban a pedagógus óráinak látogatása és a pedagógus beszámoltatása alkalmas. A mérési, értékelési tevékenység és a vizsgarendszer alapján lehet világosan megmérni, hogy milyen munkát végeztek a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógusok. E mérési, értékelési feladatok megszervezése és ellátása pedig nem igényel külön szervezetet. E tevékenység jól beleilleszthető a pedagógiai szakmai szolgálatok rendszerébe, az ilyen feladatokat ellátó intézmények tevékenységébe.
Az iskolák jogos igénye, hogy készüljön el és jelenjen meg végre a nemzeti alaptanterv, amely a törvényben biztosított szakmai önállóságot tartalmi követelményekkel egészíti ki. Az Országgyűlés által a javaslatban adott felhatalmazás alapján a kormány rövidesen rendeletben kiadja a nemzeti alaptantervet, amely magában foglalja a pedagógiai munka alapelveit és követelményeit, ezért nem látjuk szükségét annak, hogy ezek egymástól elkülönítve jelenjenek meg. Ezért a nemzeti alaptanterv kiadásáról intézkedő kormányrendelettel nyilvánvalóan hatályon kívül kell helyezni a korábban kiadott tantervi alapelveket.
Mindannyiunk előtt ismert, hogy a nemzeti alaptanterv előkészítését hosszas szakmai és sajnos nem egyszer politikai vita is előzte meg. Minden bizonnyal hosszasan lehetne még vitázni azon, hogy mi kerüljön be a nemzeti alaptantervbe és mi maradjon ki belőle.
(17.40)
Mégis a jelenlegi helyzetnek megfelelően indokolt és szükséges is lezárni a vitát annak érdekében, hogy végre a gyakorlatban is ki lehessen próbálni a szakmai elképzeléseket és időben meg lehessen tenni a szükséges korrekciókat. A közoktatásról szóló törvény előírásai alapján ugyanis a nemzeti alaptanterv kiadását követő harmadik tanítási év első napjától kell az iskoláknak felmenő rendszerben megkezdeni az oktatómunkát az általuk elfogadott pedagógiai program és helyi tanterv alapján. Ez az időszak elégséges ahhoz, hogy felkészüljenek az iskolák, de elégséges ahhoz is, hogy a beérkezett tapasztalatok alapján a szükséges korrekciókat elvégezzük. Ha a vita tovább folytatódnék, akkor még későbbi időszakra húzódna el az új követelményrendszer bevezetése, és egyáltalán nem biztos, hogy gyakorlati tapasztalatok hiányában a szakemberek által egymás között folytatott vita a jelenleginél megnyugtatóbb eredményt hozna.
A javaslat azáltal, hogy kiiktatta a tartalmi szabályozásból a kerettanterveket, lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy az iskolák kialakíthassák önálló arculatukat, a nemzeti alaptanterv keretei között megtalálják a tanulók és szülők igényeinek, a nevelőtestület elképzeléseinek és a fenntartó elvárásainak leginkább megfelelő megoldást. A szakmai irányítás, az állam központi elvárása ugyanis megvalósulhat kerettantervek hiányában is. A nemzeti alaptanterv meghatározza azokat az elvárásokat, amelyeket minden, az általános műveltséget megalapozó oktatásban részt vevő iskolának biztosítania kell az alapvizsgára történő felkészítéshez. Az iskolák pedagógiai, szakmai szabadságának része az is, hogy eldöntsék, saját maguk készítenek-e helyi tantervet vagy mások által készített helyi tantervet dolgoznak be a pedagógiai programjukba. Nem kötelez tehát a javaslat egyetlen iskolát sem arra, hogy helyi tantervet készítsen. A pedagógiai szakmai szolgáltatás feladata annak biztosítása, hogy megfelelő tantervi választék álljon rendelkezésre a döntéshez. Nyilvánvalóan a művelődési és közoktatási miniszter joga és kötelessége, hogy gondoskodjék ilyen tantervek kidolgoztatásáról és forgalombahozataláról annak érdekében, hogy az iskoláknak reális esélyük legyen pedagógiai programjuk és benne helyi tantervük elkészítéséhez.
A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései igen széles körű döntési lehetőséget biztosítottak az intézményalapításhoz. Az intézménytípusok meghatározásánál azonban adós maradt a törvény azoknak a feltételeknek a pontos meghatározásával, amelyek megtartásával meg lehet változtatni a kialakult örökölt iskolaszerkezetet, növelni lehet a gimnáziumi, általános iskolai évfolyamok számát. Ennek eredményeként sokszor a tényleges és reális igények figyelmen kívül hagyásával hoztak létre tíz évfolyammal működő általános iskolát, hat-nyolc évfolyamos gimnáziumot. Miután a tízévfolyamos általános iskola követelményrendszere ma még nem kidolgozott, és ezért a speciális szakiskola tantervét kénytelenek alkalmazni, az ide járó tanulók középiskolai vagy szakiskolai továbbtanulásának esélye lényegesen kisebb, mint azon tanulótársaiké, akik középiskolában vagy szakmunkásképző iskolában folytatják tanulmányaikat. A hat, illetve nyolc évfolyammal működő gimnáziumok rontják a középiskolai továbbtanulási esélyeit azoknak a tanulóknak, akik a kilencedik évfolyamtól szeretnének továbbtanulni. A gimnáziumban indított ötödik, nyolcadik évfolyamok az általános iskola után továbbtanulni szándékozók elől foglalják el a helyeket. A gyakorlati tapasztalatok alapján indokolttá vált, hogy ezeknek az iskolatípusoknak a létrehozását a javaslat feltételhez kösse, nevezetesen ahhoz, hogy az érdekelt önkormányzatok között megállapodás jöjjön létre, melyben tisztázni lehet, szükség van-e ilyen iskolatípusokra, és azok nem bontják-e meg a közoktatás rendszerét.
A gazdasági helyzet romlása miatt előfordul, hogy esetenként az önkormányzatok az oktatási feladatok átszervezésével kívánnak csökkenteni terheiken. Az általános iskolai oktatás megszervezése azonban az alkotmányban meghatározott tankötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtését szolgálja. Ily módon a feladatellátásra kötelezett helyi önkormányzat az általános iskolai osztályok számának csökkentésével nem hozhatja a szülőket és a gyermekeket olyan helyzetbe, amely miatt lényegesen megnehezedik az alkotmányban előírt kötelezettség teljesítése. A javaslat elfogadása esetén megteremtődik annak törvényi előfeltétele, hogy a helyi önkormányzati törvényben biztosított eljárás megtartásával fellépjenek azzal az önkormányzattal szemben, amelyik csökkentve általános iskolája évfolyamainak számát nem gondoskodik az általános iskolai ellátásról.
A javaslat által megfogalmazott értelmező rendelkezések hozzásegítenek a közoktatás rendszerének megszilárdításához, a feladatellátás megszervezésének biztonságossá tételéhez, az önkormányzati döntéshozatal jogszerűségének megalapozásához. Azáltal, hogy a javaslat egyértelműen meghatározza, mi tekinthető aránytalan tehernek, illetőleg a szolgáltatás megfelelő színvonalon való további ellátásának, egyértelművé teszi, hogy a helyi önkormányzat milyen esetben adhatja át a kötelező feladatot ellátó intézményét világnézeti alapon szerveződő vagy más fenntartónak, illetőleg mikor szüntetheti meg közoktatási intézményét.
A javaslat, tisztelt Ház, csak az első lépés a közoktatási törvény rendelkezéseinek felülvizsgálatában, a közoktatás rendszerének működését meghatározó törvények feltételeinek áttekintésében, pontosításában és korszerűsítésében. Miként a javaslat címéből is megállapítható, nem hosszú távú szabályokat állapítunk meg. Rövidesen önök elé kerül a közoktatásról szóló törvény átfogó módosítási javaslata, amely egyértelműen és pontosan választ ad mindazokra a kérdésekre, amelyek e javaslat tárgyalásánál és megvitatásánál nem voltak megválaszolhatók, illetve megoldhatók. Az átfogó módosítási javaslat többek között világosan meghatározza az állami szabályozás új rendszerét, a mérési és értékelési feladatokat, a vizsgarendszer működését, a közoktatás intézményeinek rendszerét, a helyi önkormányzati feladatellátást és a miniszteri felelősséget.
A javaslathoz közel 20 módosító indítvány érkezett. Ezek túlnyomó többségét a kormány nem tudta elfogadni. A módosítások egy része olyan kérdéseket kívánt az átmeneti szabályok között rendezni, amelyek inkább az átfogó módosító javaslatba tartoznak, mivel nemigen van lehetőség kiemelni őket a törvény többi rendelkezése közül. Ez nem is volt indokolt, mert olyan gondokra keresett megoldást, amelyek megválaszolása még megvárhatja azt a viszonylag rövid időt, amely az átfogó módosító javaslat megtárgyalásáig, elfogadásáig és hatálybalépéséig hátra van.
Nem támogattuk azokat a módosító indítványokat sem, amelyek a tankerületi oktatásügyi központok további fenntartását, a nemzeti alaptanterv tantervi alapelvekre és tantervi követelményekre való bontását, az intézményrendszer stabilizálását célzó rendelkezések elhagyását szorgalmazták, hiszen ezek nincsenek összhangban a változtatás tervezett irányával. Támogattuk viszont azokat a módosító indítványokat, amelyek jobbá és pontosabbá tették a javaslat 1. §-át, illetőleg az értelmező rendelkezéseket.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném ezúton is megköszönni, hogy munkájukkal, hozzászólásaikkal, javaslataikkal segítséget nyújtottak a közoktatás előtt álló feladatok megoldásához. Köszönöm azoknak a képviselőtársaimnak az észrevételeit, javaslatait és módosító indítványait is, amelyek másfajta megoldásra tettek javaslatot, mint amilyen irányban a közoktatás rendszerét a kormány meg kívánja változtatni. Minden hozzászólásból, javaslatból és indítványból a közoktatás iránti elkötelezettséget, a közoktatás szeretetét, a gyermekek iránti aggodalmat hallottam ki.
Azok a módosító indítványok, amelyek a közoktatás átalakítását szolgálják, de amelyek figyelembevételére most nem volt lehetőség, biztosíthatom önöket, nem vesznek kárba, hiszen nagy segítséget nyújtanak a jogalkotás befejezéséhez, a közoktatási törvény átfogó módosítási javaslatának elkészítéséhez. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)