Kósáné Dr. Kovács Magda (MSZP)
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA munkaügyi miniszter: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor, amikor nem protokolláris előírásból, hanem igazán szívből megköszönöm a bizottságoknak és képviselőtársaimnak, hogy az általános és a részletes vita késői órájában is felelősségteljes érdeklődést tanúsítottak a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása iránt, magam azzal szeretném ezt a figyelmet meghálálni, hogy most, az utolsó szó jogán rendkívül rövid leszek. (Zaj.) Képviselőtársaim előtt ismert, hogy a kormányprogram a korszerű piacgazdasági környezet kialakításának fontos elemeként kezelte a szakképzést, s ezért fogalmazta meg célként a két évvel ezelőtt elfogadott törvény részletes módosításának az igényét.(18.00)
A pontosító rendelkezések nagyobb részét a gazdasági önkormányzatiság kialakulása, a gazdasági kamarák létrejötte tette indokolttá. A szakképzési törvényt megelőző szabályozás szerint a szakmai irányítás és ellenőrzés különösen az alapképzés időszakában egyértelműen iskolai feladat volt.
A gazdasági kamarák létrejöttével, a gazdálkodó szervezetek kötelező kamarai tagságával új helyzet állt elő. A kamaráknak a gazdaság fejlesztésével kapcsolatos felelősségéből ugyanis következik, hogy a gazdálkodó szervezetnél tanulószerződés nélkül folyó gyakorlati képzés ellenőrzésére az illetékes területi gazdasági kamara lehet szakmailag alkalmas. E feladatból azonban nem zárható ki a tanuló jogviszonya szerint illetékes szakképző iskola sem.
Tanulságos része volt az általános és részletes vitának, hogy a képviselőtársaink is a kettős felelősségre hívták fel a figyelmünket. Ezért a törvény módosításával és új rendelkezés beiktatásával lehetővé kívánjuk tenni, hogy a kamarák felkérése alapján és a feltételek egyidejű biztosítása mellett a szakképző iskolák is részt vehessenek például a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés ellenőrzésében.
A szakképzési törvény rendelkezéseinek egyértelműbbé tételét kívánja biztosítani az a javaslat, amely szerint a gazdálkodó szervezetek nemcsak a tanulószerződés alapján láthatnak el teljes egészében gyakorlati képzést, hanem az iskolával való megállapodás alapján is. Ennek a pontosításnak az indokoltságát az általános vitában felszólaló képviselők is hangsúlyozták.
Rámutattak arra a joghézagra, hogy a törvény hatályos rendelkezése eddig a gazdálkodó szervezettel való megállapodás kötelezettségét szövegszerűen csak arra az esetre írta elő, ha a szakképző iskola a gyakorlati képzés feltételeivel részben rendelkezik és azt más iskolával együttműködve sem tudja biztosítani. A törvényjavaslat ezt a joghézagot szünteti meg, és egyértelművé teszi azt is, hogy a megállapodásra a polgári törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.
A gazdálkodó szervezetek által folytatott gyakorlati képzéshez kapcsolódóan a részletes vita során figyelemre méltó véleménycsere bontakozott ki. A hatályos törvényi rendelkezés szerint a gazdálkodó szervezet felszámolása esetén, a gyakorlati képzőhely megszűnésével a tanuló nem folytathatja szakmai tanulmányait, mivel megszűnik tanulószerződése is.
A benyújtott törvényjavaslat erre az esetre azt indítványozza, hogy a tanuló további gyakorlati képzését a területileg illetékes gazdasági kamara és a szakképző iskola legyen köteles elősegíteni.
Kaptunk képviselői módosító indítványt, amelyik erre az esetre a gyakorlati képzés biztosítását kötelezővé kívánta volna tenni a területileg illetékes gazdasági kamara és a szakképző iskola számára. Elismerjük ennek a módosító indítványnak a jó szándékát, az egyén, a tanuló érdekei védelmét szolgáló célzatát, mégis az az álláspontunk, hogy a gazdaság mai helyzetében ilyen kötelezettséget sem a gazdasági kamara, sem a szakképző iskola számára kötelezően előírni nem lehet.
Tisztelt Képviselőtársaim! A tárca részéről egyöntetű támogatást kaptak azok a módosító javaslatok, amelyek az iskolarendszeren kívüli szakképzés sajátosságaival összefüggő igények következetesebb érvényesítését, a végrehajtásban eddig tapasztalt ellentmondások feloldását teszik lehetővé. Ennek megfelelően a javasolt módosítással egyértelművé válnak a képzési szerződés szerződő partnerei, egyidejűleg követelményként fogalmazódik meg, hogy a képzésben résztvevő mulasztásán kívül a képzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit is rögzíteni kell.
Tisztelt Országgyűlés! Éppen azért, mert a módosító indítványok a jogalkotó szándékát erősítik, örömmel tájékoztathatom önöket, hogy a beterjesztett törvényjavaslat koncepcionális kereteit ezek a módosító indítványok nem érintették, ezért többségüket a bizottságok támogatták, és a tárca támogatását is elnyerték ezek az indítványok.
Ezért kérem önöket, hogy a módosító indítványok elfogadása után a beterjesztett törvényjavaslatot fogadják el és emeljék törvényerőre. Köszönöm a részvételüket a törvény vitájában és kérem a támogatásukat. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)