Varga Mihály (Fidesz)
VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A sajtóban napvilágot látott információk alapján, valamint az agrár-érdekképviseletek nyilatkozatai szerint kifejezetten veszélyes helyzet alakult ki a gabonapiacon, amely tavasszal búzaimporttal fenyeget. Ráadásul mindez úgy történik, hogy tavaszra várhatóan kétszeres lesz az a búzaár, amivel ezt az importot le lehet majd bonyolítani. Ebből logikusan következik, hogy ha a búzaár magas lesz, akkor emelkedni fog a liszt, a kenyér és a takarmánygabonán keresztül a hús ára is, amely inflációs mozgást indíthat el tavasszal az országban. Joggal tehetjük fel a kérdést, hogyan került a magyar mezőgazdaság ilyen helyzetbe. Az okok sorában hadd említsem meg, hogy nyilvánvalóan kevesebb lett a termés, mint amit a kormányzat és az agrár-érdekképviseletek is becsültek. Ennek közismert oka van, aszályos volt a nyár, emiatt főleg a nagy gabonatermelő megyékben, Jász-Nagykun-Szolnokban, Bács-Kiskunban, Hajdú-Bihar megyében lényegesen alacsonyabb lett a termés. Itt csak zárójelben jegyzem meg, hogy a MOSZ titkára szerint körülbelül 40 milliárd forintos kár érte a termelőket, és a kormányzat a termelők kompenzálására segítségnyújtásként még lépéseket nem tett. Az alacsonyabb termés mellett ugyanakkor jelentősen megemelkedtek a külpiaci árak, esetenként 200 dolláros tonnánkénti búzaárakat lehetett elérni, így a magas külső ár kivitelt teremtett az országból. A gabonatőzsdén decemberre már 21 ezer forint, márciusra pedig 23 ezer forintos tonnánkénti búzaárakat lehetett elérni. Itt jegyzem meg, hogy ez az ár májusban még 8800 forint volt, azaz a termelők igen nyomott, alacsony áron tudták eladni a búzát.
A rendelkezésünkre álló adatok alapján a búzakivitel tartós fennmaradására lehet számítani. Az exporttal jól járnak a külkereskedők, és nyilvánvalóan tavasszal az import során sajnos ők fognak ebből hasznot húzni. Év végéig közel másfél millió tonna búzaexportra van szerződés, s ha ehhez még hozzávesszük azt a 400 ezer tonna lisztexportot, ami szintén az év végéig fog megtörténni, akkor közel 2,1 millió tonna búza kiszállítása történik meg december végéig.
Mindez úgy történt, hogy közben a termelők továbbra is rosszul jártak, alacsony volt a felvásárlási ár és a kedvezőtlen kilátások miatt, vagy éppen a kedvező külpiaci árak miatt még a vetőmaggabonát is eladták. Hadd jegyezzem meg, hogy ezt a káros folyamatot erősítették a Földművelésügyi Minisztériumnak azok a nyilatkozatai főleg tavasszal és nyár elején , amelyek kifejezetten nagy gabonatermésről beszéltek. Ezzel olyan hatást értek el, hogy a termelők igyekeztek szabadulni a búzatermésüktől: nyomott áron adták el a felvásárlóknak. Az igazi nyereség tehát megint a kereskedelemben, a kereskedőknél csapódott le. A termés és az árak alapján körülbelül 15 milliárd forintra lehet becsülni azt a nyereséget, amelyet a kereskedelem elért. Ehhez még vegyük hozzá azt a 2,4 milliárd forintos támogatást, amelyet búzaexportra adott a kormányzat. Az exporttámogatás tehát nem a termelőket, hanem a kereskedőket segítette, a kormány olyan exportot dotált, amely egyébként is nyereséges volt.
Mindezen körülmények tehát azt eredményezték, hogy rosszul járt a termelő, rosszul fog járni a fogyasztó az infláció és a magas kenyérár miatt, és rosszul járnak az állami tartalékkészletek feltöltésével az adófizetők is valamennyien, hiszen ezeket ha az információk helyesek tavasszal fel kell tölteni szintén a nagyon magas búza importárakon. Nem én mondom, hanem a Bács-Kiskun megyei gabonatermelők választmányának elnöke állítja: nem zárható ki, hogy tavasszal a magas import miatt száz forintos kilónkénti kenyérár várható. Sajnos ennek bekövetkezésére sokkal nagyobb esély van ma, mint annak az ígéretnek a beváltására, hogy valamikor majd 3,60 lesz a kenyér. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps és derültség a Fidesz padsoraiból.)