Szili Katalin (MSZP)
DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyrészt szeretném bejelenteni, hogy ennél a napirendnél és csak a mai napon a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumot is én képviselem.Szeretném megköszönni Lezsák képviselőtársamnak azt a rendkívül széles körű indoklást, amit a határozati javaslatához fűzött. Engedje meg, hogy ehhez tárcánk nevében néhány gondolattal hozzájáruljak.
A Duna-Tisza közi hátságon mintegy másfél évtizede tartós vízhiány tapasztalható, ami a problémák egész sorát idézi elő. A felszíni vizek lényeges csökkenése, egyes tavak kiszáradása, a talajvízszint regionális süllyedése miatt romlottak a gazdálkodás feltételei, a zöldség- és gyümölcstermesztés, erdőgazdálkodás, szántóföldi növénytermesztés, a lakosság életkörülményei, vízbeszerzési és üdülési lehetőségei, a természeti környezet és ahogy képviselőtársam is utalt rá a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó védett természeti értékek, vizes élőhelyek állapota.
Mind a kormány, mind az érintett önkormányzatok, elsősorban Bács-Kiskun megye, évek óta keresik a helyzetből a kivezető utat. Az első fázisban a helyzet megismerésére, az okok és a javítási lehetőségek feltárására helyeződött a hangsúly. Megmutatkozott, hogy a helyzetért elsősorban a száraz időjárás a felelős, de lényeges szerepet játszik a nagyarányú, az utánpótlódás mértékét meghaladó közüzemi és egyedi kutas lakossági víztermelés is számos tényező mellett. A természeti viszonyok ilyen alakulása amennyiben átmeneti ez a száraz időjárás nem új ezen a tájon, ugyanis a harmincas és az ötvenes években is előfordultak többéves aszályos periódusok.
Az okokat vizsgálva fogalmazhatók meg a számításba vehető intézkedések. Ezek egyrészt az alkalmazkodás a kialakult vízhiányos helyzethez, víztakarékos megoldásokra való átállás, szárazságtűrő növényfajták elterjesztése, a meglévő lehetőségek jobb kihasználása, a belvízelvezető rendszer korszerűsítése, a vízvisszatartást, vízpótlást szolgáló beruházások megvalósítása. Általában egyetértés alakult ki abban, hogy az intézkedések szorgalmazásában, támogatásában, megvalósításában jelentős szerepet kell vállalnia az államnak. Megmutatkozott azonban az is, hogy a területfejlesztési igények megfogalmazásában, térségi prioritások meghatározásában az önkormányzatoknak meghatározó szerepet kell vállalniuk. Ezt az első fázist zárta le a képviselő úr által is meghivatkozott és a KTM-KHVM által közösen benyújtott kormány-előterjesztés. Ez alapján hozta meg a kormány a 2087/1995. számú április 3-án született kormányhatározatát a Duna-Tisza közi hátság kritikus vízháztartási helyzetéről. Ebben a kormány elrendelte, hogy meg kell vizsgálni a vízháztartás és vízpótlás szükséges, számításba vehető megoldásainak műszaki és pénzügyi megvalósíthatóságát, előzetesen figyelembe véve a környezeti hatásokat. A vizsgálatok eredményéről és a megvalósíthatóság feltételeiről '96. május 31-ig kell kormány-előterjesztést készíteni.
Visszatekintve az a véleményem, hogy a kormány-előterjesztés elérte célját, kijelölésre került az a keskeny út ahogy képviselő úr is megfogalmazta , amelyen haladni kell a helyzet javítása érdekében. A határozatban elrendelt vizsgálatok folyamatban vannak, ezekről a kormány be fog számolni. A beszámoló ki fog térni az Alföld-program és a Duna-Tisza közi vízhiányból adódó feladatok összefüggéseire is, bár az összefüggés kézenfekvő, már csak azért is, mert a Duna-Tisza köze az Alföld része, azonban van egy jelentős eltérés is: a Duna-Tisza közén a hangsúly a vízhiányból adódó problémák megoldására helyeződik. Bár megjegyzem, vannak előnyei a két probléma összekapcsolásának, megfontolandók azok az előnyök, amelyek a két kérdés külön tárgyalásából származnának a jövőben én itt a financiális kérdésekre gondolok.
Az önök előtt levő határozati javaslat és a környezetvédelmi bizottság módosító javaslata, mint ahogy hallani fogjuk, előirányozza egy tárcaközi bizottság létrehozását. Nem vitatva az ebben rejlő előnyöket, meg kell jegyezni, hogy az érintett tárcák már eddig is együttműködtek a probléma feltárásában, a megoldási lehetőségekre vonatkozó javaslatok előkészítésében. Az együttműködés kiterjedt az önkormányzatokra is, különösen a kérdéskörrel sokat foglalkozó Bács-Kiskun megyére.
Tisztelt Ház! A Lezsák Sándor képviselő úr által önálló képviselői indítványként benyújtott határozati javaslat, valamint a környezetvédelmi bizottság által beterjesztésre kerülő bizottsági módosító javaslat álláspontunk szerint alapvetően ugyanazt a célt szolgálja, mint a kormány törekvése.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)