Morvai Ferenc (FKGP)
MORVAI FERENC, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Mint gyakorlati szakember, többször áttanulmányoztam az előttünk lévő T/1300-as törvénytervezetet és a mellékletét képező több száz oldalas kiadványt. Én nem nevezném ezt a törvénytervezetet új törvénytervezetnek; egy gyűjteménynek nevezném, ami összefoglalja az elmúlt években megjelent valamennyi törvényt.Én úgy gondolom, a törvénytervezetből az tűnik ki, hogy a kormányzat semmi mással nem törődik, mint azzal, hogy a kormány újabb bevételekhez jusson, és a jelenleg még mindig működő magyar vállalkozókat újabb terhekkel sújtsa.
A törvénytervezet mellékletét képező több száz oldalas kiadványról e házban nem lesz szavazás. Véleményem szerint azért történt meg, hogy minden képviselőtársam megkapta e kiadványt, hogy amikor zűrzavar lesz a végrehajtás tekintetében, akkor a pénzügyi kormányzat tudjon mire hivatkozni, a parlamentre, hisz megkapta mindenki e tervezetet.
Kiemelnék egy pár magyarellenes és magyar vállalkozásellenes elemet a törvénytervezetből. Itt van a vámbiztosíték kérdése. Az a vállalkozó, aki tegnap még esztergályos volt, aki kényszerből sem tud 35 százalékos hitelt felvenni kérdezem önöktől , hogyan tudja majd teljesíteni azt vámbiztosíték-feltételrendszert, amit e törvénytervezet előirányoz. Főleg úgy, hogy kamatmentesen a kormány rendelkezésére bocsátja.
Mit fog ez eredményezni? Ezek a kisvállalkozások tönkremennek, jobb esetben a monopol helyzetben lévő, külföldi, nemzetközi pénzekkel működtetett nagy magyar vállalatok alá fognak kerülni, és ők, monopol helyzetükben ki fogják használni ezeket a vállalkozásokat. Más esetben pedig megemelik az árukat, hisz annak a kamatmentesen letétbe helyezett pénzeszköznek a kamata, amelyet nekik a másik oldalról kölcsön kell venniük, növelni fogja az áruk értékét.
A T/1300-as törvénytervezet konkrétan nem mondja ki, de a mellékletét képező, előbb már említett két vaskos kötetben található 15. § már megfogalmazza, hogy a külkereskedelmi tevékenységgel foglalkozó kezdő vállalkozóknak az elképzelt forgalom tekintetében készpénz-letételt vagy bankgaranciát kell biztosítani. Ugyanez a paragrafus azt is megfogalmazza, hogy a jelenleg magánkézben működtetett, vámszabad-területekkel rendelkező és vámolással foglalkozó kisvállalatok éves forgalmának mintegy 8 százalékát, ismétlem, kamatmentesen, biztosítékképpen letétbe kell helyezni. Kérdezem önöket hisz óriási értékekről beszélünk , ha a teljes vámáru értékének 8 százalékát jelöljük meg, honnan, miből fogják előteremteni a lábadozó magyar vállalkozók ezt a pénzeszközt. Csak hitelből, amit jelen pillanatban nem lehet megkapni. Éppen ezért ezek a vállalatok tönkre fognak menni a törvény elfogadása esetén.
Arról nem is beszélek, hogy a törvénytervezet előirányozza az azonnali készpénzfizetést. Óriási pénzeszközökről van szó. Tehát a vállalkozóknak hordaniuk kell majd a táskában a pénzeszközöket, ami pedig szüli majd a bűnözést hisz az információ az alvilágban terjed, és ez egy lehetőség újabban a bűncselekmények elkövetésére. Ezek a plusz terhek pedig a feketegazdaságot segítik elő.
Nevetséges egyébként, hogy amikor a gazdasági bizottságban megkérdeztem a Pénzügyminisztérium illetékes előadóját, hogy miért kell készpénzben fizetni, erre azt a választ kaptam, hogy nem jól működik a bankrendszer. Az a bankrendszer, ahol hallottuk, milyen visszaélések vannak, és márványpalotákban többszörös fizetésért dolgoznak. Ugyanakkor, amikor visszafelé utalnak számunkra pénzt, azt pedig ezen a nem jól működő bankrendszeren keresztül utalják. Tehát egyértelmű, hogy az állam használja azt a nem létező pénzeszközt is, ami nincs meg ezeknek a vállalkozóknak.
Itt van a halasztott vámfizetés kérdése. Kérdezem mindannyiunktól: az a lábadozó, tisztességes vállalkozó, akinek nincsen megfelelő forgóalapja, nem segítséget kapna-e a kormánytól, ha a halasztott vámfizetést engedélyeznénk számára? Nem a halasztott vámfizetést kellene megvonni e törvénytervezetben, hanem igenis le kellene csapni azokra a nagyvállalatokra, amelyek milliárdokkal megkárosították a költségvetést. Nem kellene engedni, hogy évekig folytassák ezt az üzelmet, hanem már a második hónapban meg kellene vonni tőlük az engedélyt.
Beszélhetnénk a külföldi befektetőkkel kapcsolatos apportvámról. Hisz eddig külföldről a modern gépet, technológiát, vagy mindazokat az eszközöket, amelyekre fejlődő országunknak szüksége van, a külföldi vállalkozó, vállalat apportként vámmentesen behozhatta az országba. E törvénytervezet most vámot szab ki erre. Mi fog itt történni? Bizonyos területeken megáll a fejlődés, mert egyrészt nem hozzák be ezeket a modern technológiákat, másrészt pedig ez a vám úgy megnöveli az értékét, hogy nem tudjuk megvásárolni. Ennek már látni is jeleit, hisz naponta halljuk, hogy például az autókereskedés területén több száz magánvállalkozó, akik banki hitelekből autószalonokat hoztak létre, sorban zárnak be és ezeket a szalonokat nem lehet nőgyógyászati klinikákra használni , mert olyan magasra szöktek az autók árai, hogy azokat nem tudják megvásárolni; tönkre fognak menni. Ez azt eredményezi, hogy a technikai fejlődés területén lemarad az országunk.
A vámtörvény egy nagyon fontos törvény. A vámtörvénynek hosszú távra kell szólnia, a vámtörvényben meghatározottakat nem lehet rövid távon változtatni, hisz a nemzetközi szerződések általában hosszú távúak, évekre húzódnak el. E törvénytervezet pedig a pénzügyminiszternek és az ipari miniszternek olyan felhatalmazást kíván adni, hogy törvénymódosítás nélkül bármikor eltéríthetik a vámértéket. Kérdezem önöktől, ha egy vállalkozó egy adott időben megköt egy szerződést és tisztában van az akkori behozatali vámértékkel ami egy évre vagy két évre szól és ha két hónap múlva megváltoztatja a pénzügyminiszter és az ipari miniszter a vámértéket, mi történik azzal a vállalkozóval? Nem mehet vissza a külföldihez, hogy változott a vámérték idehaza, módosítsuk a szerződést. Ez nemzetközileg bizonytalanságot fog szülni.
Én úgy gondolom, hogy Bokros úr és a Horn-kormányzat, a pénzügyi kormányzat tévedésben van. A vámnak és a vámtörvénynek nem az a feladata, hogy a költségvetést finanszírozza, vagy bevételhez juttassa elsősorban a mindenkori kormányt.
(10.50)
A vámtörvénynek az a feladata, hogy szabályozóként működjön a belső termelés, a belső ellátás és a külföldi áruértékesítés és behozatal tekintetében. Nagyon fontos szerepe van a vámtörvénynek, éppen ezért a most megalkotandó vámtörvénynek elsősorban a magyar érdekeket kell képviselni, a magyar sajátosságokat kell figyelembe venni. Például teljes vámmentességet kell adni azon országok számára, amelyek nekünk is, a mi termékeinkre is megadják. Ugyanakkor kemény vámmal kell sújtani a külföldről beáramló mezőgazdasági árut, és mindazon ipari termékeket, amelyeket Magyarországon is tudunk gyártani, hogy ezzel is védjük a magyar termelést, hogy a magyar mezőgazdasági termékeket elsősorban Magyarországon el tudjuk adni. Nem lehet megengedni azt, hogy nincsenek védővámjaink és ezeknek a vámoknak elsősorban a magyar érdekeket kell képviselni, nem szabad mindenáron a nemzetközi érdekeket figyelembe venni, mindenáron kapcsolódni a nemzetközi szinten kialakult vámrendszerekhez. Örvendetes ez a törekvés, de nem szabad átesni a ló másik oldalára, hogy a magyar érdekeket szem elől tévesszük.
A T/1300-as törvénytervezet nem magyar érdekeket képvisel. Nem a magyar gazdaság és vállalkozók érdekeit képviseli. Úgy gondolom, hogy kiszolgáltatja a magyar vállalkozókat a Magyarországon monopolhelyzetben lévő külföldi, nemzetközi pénzzel működtetett vállalatoknak. Éppen ezért tisztelettel javaslom az előterjesztőnek, vonja vissza a törvényjavaslatot a T/1294. számú vámtarifatörvény-tervezettel együtt.
Egy pár szót szeretnék szólni e vámtarifatörvény-tervezetről. Ez semmiképpen nem nevezhető törvénytervezetnek, hiszen nincs tartalma. Semmi más nincs a törvénytervezetnek mondott leírásban, mint az, hogy megtudjuk, mi a vámtarifa, mi a vámtétel, mi a vámtarifa mértéke, mikor lehet csökkenteni és emelni. Viszont tartalmaz egy nagyon lényeges momentumot, éspedig azt, hogy teljhatalmúlag felhatalmazza a pénzügyminisztert és az ipari minisztert a vámtétel értékének bármikori eltérítésére. Tartalmaz még egy fontos momentumot, azt, hogy a vámtarifa bizottsághoz bárki panasszal, kérdéssel fordulhat, ez a vámtarifa bizottság bírálja el a hozzá fordulókat. Igen ám, de nem hatóságként működik ez a bizottság, hanem a pénzügyminiszter és az ipari miniszter felügyelete alatt működik. Tehát ha bármi probléma van, bizonyos lobbyknak az azonnali vámeltérítéssel előnyöket biztosít a pénzügyminiszter és az ipari miniszter, akkor az ellenük felhozott panaszt az általuk felügyelt bizottság fogja elbírálni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A magyarság, a magyar vállalkozók és a magyar gazdaság fennmaradása érdekében tisztelettel kérem önöket, hogy e törvényjavaslatot ne szavazzák meg. Kérem önöket, ne legyenek cinkosai a magyarság érdekeit a nemzetközi csoportok érdekeinek kiszolgáló törvény előterjesztőinek. Köszönöm a szót. (Taps az FKGP padsoraiból.)