Rubovszky György (KDNP)

1995. október 2.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónoka: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Bár elismerem azt, hogy az ismétlés a tudás anyja, de nem kívánok visszaélni a türelmükkel, s főleg nem kívánok visszaélni a nézők türelmével a tekintetben, hogy az előttem elmondottakra részletesen visszatérek.Nem voltam jelen, amikor a többi vezérszónoklat elhangzott, hivatalosan egy parlamenti küldöttséggel külföldön tartózkodtam, így módon volt átvizsgálni úgy az előterjesztést, mint a vezérszónokok jegyzőkönyvbe vett előadását. Mégis egy-két kérdés van, amelyre csupán csak azért kell visszatérnem, hogy össze tudjam fűzni az én saját gondolataimmal. Elismerjük azt, amit Farkas Gabriella MDF-es képviselő asszony is feszegetett a Házban, hogy talán nem szerencsés dolog az, hogy a társadalombiztosítási törvény módosításától teljesen függetlenül tárgyalja a törvényt a tisztelt Országgyűlés.

Van egy másik, szintén jogszabállyal kapcsolatos probléma, hogy időközben ezt megelőzően megszületett a pénztártörvény. A pénztártörvény bizonyos rendelkezéseit éppen ezért ez a biztosításokról szóló törvény most módosítja, ami egy elég furcsa szituációt eredményez. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a törvény 165. §-a megszünteti a pénztárfelügyeletet, és a jelenlegi törvény által kialakított felügyelet intézményi rendelkezéseit terjeszti ki a pénztárfelügyeleti hatáskörre is. Ilyen körülmények között maga a felügyelet ezt követően két teljesen külön jogszabályt, két teljesen külön rendezéssorozatot lesz hivatott a jövőre nézve ellátni.

Ez nagyon furcsa dolog, bár van ennek egy magyarázata, amely magyarázat nem állja meg a helyét. A magyarázat az, hogy a biztosítópénztárak általában nonprofit jellegűek. Ez a fajta megkülönböztetés nem elfogadható. Azért sem fogadható el, mert maga a biztosítási törvény, a jelenlegi, az egyesületeket ugyancsak nonprofit szervezetekként taglalja. Tehát ez a megkülönböztetés semmilyen körülmények között nem állhatja meg a helyét.

(11.20)

Ennél a jogszabályi rendelkezésnél még egy lényeges kérdésre szeretném felhívni a figyelmet. Nevezetesen arra szeretném felhívni a figyelmet és ezt reményeink szerint módosító javaslatainkkal korrigálni is tudjuk a jövőre nézve , hogy a törvény 73. § (3) bekezdése nem törvényi rendelkezés hatáskörében tartja a tartalékok rendezését, hanem egyszerűen felhatalmazást ad a pénzügyminiszternek, hogy ezt a kérdést rendeleti úton szabályozza. Ez megítélésünk szerint igen hibás döntés lenne. Megítélésünk szerint minden körülmények között törvényben és a tisztelt Háznak kell szabályozni ezt a kérdést, vagyis a tartalékkérdés fogalma minden körülmények között tételesen a törvény szerves része kell legyen.

Alapvető kérdésként merült fel a törvényben a határidő kérdése. Határidőket ír elő a törvény a felügyelet számára, hogy a felügyelet például a bejegyzési eljárásnál milyen határidő alatt köteles a bejegyzéseket foganatosítani. Ugyanakkor és erre később majd külön vissza is szeretnék térni a fogyasztásvédelem tekintetében semmilyen határidőt nem tartalmaz a jogszabály.

Nincs olyan határidő, amely kikényszeríthetné, hogy a biztosító a vele szerződő ügyféllel az okozott kár megtérítése tekintetében milyen teljesítési határidőt lenne köteles megtartani. Ezt több képviselőtársam kifogásolta és próbáltak egyéb megoldásokat beolvasztani a törvénybe.

A Fidesz vezérszónoka egy elismert követelés azonnali teljesítési lehetőségét próbálta megoldásnak tartani. Álláspontom szerint nem ez a megoldás. Szerintem egy olyan megoldást kellene alkalmazni, amelyet maga a törvény ír elő a felügyelet számára. Nevezetesen miről van szó? Megítélésem szerint a biztosítók arra hivatkozhatnak, hogy az ügyfél az általa előterjesztett igényt nem megfelelően terjesztette elő, illetve bizonyos mellékletek hiányában nem tudják az igényt elbírálni. Ennek a lehetőségét minden további nélkül elfogadom, mert ez a gyakorlat, de akkor is egy olyan határidőt kellene bevezetni, amelyet maga a törvény is ismer, hogy a biztosító teljesítési határideje akkor indul, amikor az adott kérelem minden szükséges melléklettel felszerelve, teljesen elbírálható állapotban a biztosító rendelkezésére áll.

A fogyasztói érdekvédelem szempontjából egy nagyon lényeges és nagyon furcsa kérdés, hogy maga a törvénytervezet bevezető része úgy szól, hogy az Országgyűlés a biztosítottak érdekében további felsorolások után a következő törvényt alkotja. Ennek ellenére tulajdonképpen semmilyen érdekvédelmi rendelkezése nincs a törvénynek.

Mint arra hivatkozott Sándorffy képviselő úr, a felügyelet csupán elősegíti a törvény definíciója szerint a biztosítottak érdekeinek a teljesedését. Ez semmilyen körülmények között nem járható út.

Elfogadom azt, hogy a felügyeletnek nem az a feladata, hogy a biztosítottak érdekeit képviselje, hanem tulajdonképpen indirekt módon ezt képviselve ugyan, de a biztosítóintézetek stabilitását, rentábilis működését ellenőrizze és ennek a garanciáit biztosítsa. Ez mind egyértelmű, csak akkor a preambulumban írt ígéret ellenére hiányzik valami a törvényből.

Hiányzik az, hogy valamilyen, akár civil szervezettel, akár más megoldással az érdekvédelem biztosítva legyen. Azt hiszem, erre is hangzott el javaslat, a biztosítási ombudsman kérdése. Nem vagyok biztos benne, hogy ez a helyes megoldás, de az nyilvánvaló, hogy itt egy olyan űr van, amelyet több képviselőtársam is kifogásolt, ezt valamilyen módon rendezni kell.

Több képviselőtársam feszegette az alaptőke kérdését. Az alaptőke kérdése azért kettős megoldás, mert maguk a biztosító érdekképviseleti szervek sem támogatják az alaptőke olyan lényeges csökkentését, amelyet a jelenlegi törvény alkalmaz, elismerve azt, hogy az Európai Közösség iránymutatása szerint még a mostani rendezés szerinti alaptőke összege is mindenféleképpen magas. Én azt hiszem, hogy mi elsősorban a magyar viszonyokhoz kell hogy alkalmazkodjunk, és el kell fogadnunk azt az álláspontot, hogy a biztosítótársaságok megnyugtató működéséhez az előírt alaptőke összege nyilvánvalóan alacsony.

Van egy olyan kérdés, amit mi eltérő módon ítélünk meg, mint több ellenzéki képviselőtársunk. Jelen pillanatban, ha jól tudom, egy biztosítótársaság kivételével kompozit biztosítás létezik a magyar jogban. Ez azt jelenti, hogy a biztosítótársaságok életbiztosítást és nem életbiztosítást is egyaránt köthetnek, mind a két területen egyaránt tevékenykedhetnek. Egy nagyon furcsa kettősséget hoz a törvény, annak ellenére, hogy a már hivatkozott bevezető azt írja egy másik pontra, hogy az Országgyűlés a biztosítási tevékenység egységes, a vállalkozás szabadságát, a piaci szereplők versenyképességét és a versenyegyenlőséget garantáló szabályozása érdekében alkotja a törvényt.

Milyen kettősséget látunk mi itt ebben a kérdésben? Az a kettősség jelentkezik itt, tisztelt Ház, hogy a már bejegyzett biztosítók, melyek mindkét tevékenységet folytatják, a jövőre vonatkozóan, jóllehet határidőhöz kötve, de csak belső szervezeti szétválasztást kötelesek végrehajtani. Nem köteles átszervezni a biztosító, jogilag nem kell hogy kettéváljon, a biztosítótársaság egy gazdasági társaság, mindkét biztosítási formában tevékenykedhet a jövőre. Ugyanakkor a most bejegyzésre kerülő biztosítótársaságok ezt a jogot nem kapnák meg a törvény szerint. Álláspontom szerint ilyen körülmények között nincs biztosítva az a versenyegyenlőség, amelyet a törvény bevezető része biztosítana, legalábbis arra hivatkozik, hogy ezt kívánja a jövőre nézve biztosítani.

Még egyetlen olyan kérdés van, amelyre szeretnék kitérni, s ez a kérdés tulajdonképpen egy definíció körüli, megítélésem szerint bizonyos fokig szemléleti kérdés. Nagyon furcsa módon a törvény betegségbiztosításról beszél. Betegségbiztosításról beszél, és erre talán az az indok, hogy a német vagy az angol fordításnak szó szerint ez felelne meg a legjobban, de megítélésem szerint ez egy pesszimistább változata a megoldásnak annál is inkább, ha a betegségbiztosítás fogalmat most mi így elfogadjuk, akkor ez be fog vonulni mint új kategória a magyar jogba. Eddig és tudomásom szerint számtalan területen mindenütt egészségbiztosításról beszéltünk. Ez az egészségbiztosítás szó nemcsak azért lényeges számomra, mert ezzel egy pozitívabb hangnemet ütünk meg. Nagyon lényegesnek tartjuk ezt a fajta megközelítést abból a szempontból is, hogy nem az a cél, hogy a betegséget kezeljük, hanem az a cél, hogy az egészség megőrzése és az egészség visszanyerése érdekében tevékenykedjenek a biztosítók is.

Arra is szeretném felhívni a figyelmet és ez több helyen szerepel a törvényben , hogy azért lenne ez nagyon furcsa, mert számtalan olyan elnevezés él és van, amellyel ez így semmilyen körülmények között nem lesz konform.

Szeretnék hivatkozni például a társadalombiztosítás Országos Egészségpénztár elnevezésre, vagy szeretnék hivatkozni arra, hogy az önkéntes kölcsönös biztosítási pénztáraknál is egészségpénztár elnevezés a bevett.

(11.30)

Tisztelt Országgyűlés! Azokat a kérdéseket, amelyeket itt felvetettünk, számtalan előkészített módosító indítvánnyal kívánjuk a későbbiek során korrigálni. Tisztelettel kérem, hogy ismerje el a kormányzó koalíció azt, hogy az ellenzék ebben a tekintetben konstruktív magatartást tanúsít, és kérjük megértésüket, támogatásukat ahhoz, hogy az általunk felvetett és megítélésünk szerint teljesen szakmai kérdések tekintetében kellően támogassanak.

Ilyen konstruktív tevékenységet folytatva, remélhetőleg sikerül ezt az eddig még törvénnyel nem rendezett területet is jogilag szabályozni. Ezen módosító indítványok előterjesztése után megítélésem szerint a törvény helyes és jól alkalmazható lesz. Kérem ehhez a segítségüket, és mi ennek megfelelően a törvényt mindenféleképpen támogatni fogjuk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)