Lotz Károly (SZDSZ)
DR. LOTZ KÁROLY, közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves képviselőtársak! Képviselőtársaim előtt is ismert, hogy az elmúlt néhány esztendőben a légi közlekedésre vonatkozó szabályozást számos kritika érte. A kritika éle egyrészt az elavult szabályozásra, másrészt a légi közlekedést irányító hatósági tevékenységre, annak szervezeti formájára is irányul. Minden esetben különös figyelmet fordított a tárca annak megállapítására, hogy a sajnálatos módon megszaporodott légi balesetek bekövetkezésében volt-e, és ha igen, milyen szerepe a szabályozási hiányosságnak, vagy azok egyértelműen műszaki hibára, illetve emberi mulasztásra vezethetők vissza. Bízom benne, hogy az önök és az egész társadalom érdeklődése, amely ezek iránt az események iránt jogosan megnyilvánult, megelégedéssel vette tudomásul, hogy a balesetek alapvetően nem szabályozási hiányosságból származtak. Az elmúlt évek társadalmi-gazdasági változásai ugyanakkor múlhatatlanul szükségessé tették, hogy liberalizáljuk természetesen az ésszerűség határain belül ennek a nagy jövő előtt álló közlekedési ágazatnak az alapvető szabályozását.
Emlékezzenek arra, hogy néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy Magyarországon magánszemélyek feltéve persze, hogy ehhez megfelelő anyagi eszközeik vannak tulajdonolhassanak repülőgépet, helikoptert és egyéb járműveket. Az élet éppen ezért megkövetelte a szabályozás korszerűsítését.
Ezt a törvényjavaslatot abban a reményben terjesztem önök elé, hogy ezeknek a korszerűsítési követelményeknek legalábbis szándékaink szerint minden tekintetben megfelel. A légi közlekedésről szóló törvényjavaslat egy 1981-ből származó törvényerejű rendeletet fog felváltani. Az újraszabályozást az időközben bekövetkezett társadalmi-gazdasági változásokon túl a légi közlekedésben különösen nagy jelentőséggel bíró, sokoldalú nemzetközi egyezményekhez és az európai jogharmonizációs követelményekhez való igazodás tette szükségessé.
(16.00)
A tartalmi kérdéseken túlmenően indokolt a törvényerejű szabályozás formai okokból is, mivel a törvényerejű rendeletet mint jogszabályi formát a jogalkotási törvény megszüntette.
A tervezet előkészítése során a következő legfontosabb szabályozási alapelvek érvényesítésére törekedtünk:
Deklarálni kell a magyar légtér szuverenitását és a légiközlekedés szabadságát.
A szabályozást be kell illeszteni az európai jogrendbe.
A légiközlekedési és az egyéb repüléssel kapcsolatos tevékenységet integrálni szükséges a magyar és a nemzetközi közlekedési, illetve gazdasági rendszerbe.
Meg kell alapozni az országos repülőtéri hálózat alapelemeit képező repülőterek működési feltételeit, azokat vonzóbbá kell tenni a vállalkozások számára is.
A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően nélkülözhetetlen, hogy előírjuk a kötelező felelősségbiztosítást a légijárművekre is.
S végül messzemenően figyelembe kell venni a környezetvédelmi követelményeket a repülőterek létesítésénél és a repülőgépek műszaki paramétereinek előírásánál.
A törvényjavaslat meghatározza a magyar légiközlekedés szabályozásának történetében először az állam feladatait és kijelöli az állami feladatok ellátásáért felelősöket.
Kimondja a Magyar Köztársaság teljes és kizárólagos szuverenitását a magyar légtérben, egyben deklarálja a repülés szabadságát. Ez tartalmilag azt jelenti, hogy bárki, aki a jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelt, repülőgépet tarthat üzemben, és amennyiben a jogszabályokban előírt feltételeknek megfelel egészségügyi, alkalmassági és egyéb követelmények , akkor a gépét akár maga is vezetheti.
A törvényjavaslat nagy fontosságot tulajdonít az egyes nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítésére. Célul tűzi ki a légiközlekedés biztonsága, a polgári és az állami légiközlekedés együttműködése feltételeinek továbbfejlesztését.
A javaslat megfelelően elkülöníti a polgári, illetve az állami célú légiközlekedést. Az előbbinél a hatósági feladatokat az ágazati miniszter irányítása alatt működő légiközlekedési hatóság, míg az állami légiközlekedés esetében a honvédelmi miniszterhez tartozó katonai légügyi hatóság látja el.
Amint arra a szabályozási alapelveknél már utaltam, a javaslat meglévő hiányosságokat szüntet meg azzal, hogy a kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó rendelkezéseket kiterjeszti a polgári repülőterekre és a polgári légijárművekre.
Előírja, hogy ez a biztosítás a légiközlekedésben szolgálatot teljesítők által harmadik személyeknek okozott károk megtérítésére is kiterjed.
A légiközlekedéssel összefüggő gazdasági tevékenységek szervezeti formától függetlenül szabadon, de csak és csakis a légiközlekedési hatóság engedélyével folytathatók.
A törvénytervezet meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező vállalkozó engedélyt kaphat.
Külön hangsúllyal szeretnék rámutatni arra, hogy nagy feladata a törvényi szabályozásnak és annak alapján a légi hatóság működésének, hogy a piaci szabályozással összhangban szükséges vállalkozási, üzemben tartási szabadság veszélyforrásait kordában tartsa és az eddigieknél fokozottabban szerezzen érvényt a repülés biztonságának.
A törvényjavaslat, összhangban a nemzetközi gyakorlattal, a repülőtereket aszerint osztályozza, hogy azokat kik és milyen feltételekkel jogosultak igénybe venni. A tervezet elfogadása esetén a magyar légiközlekedésben is megjelenik a nyilvános és nem nyilvános repülőtér fogalma. A javaslat szerint azt a repülőteret kell nyilvánosnak tekinteni, amelyet azonos feltételekkel bárki igénybe vehet. Természetesen ezen belül további kategóriákat is tartalmaz a tervezet, például a nyilvános repülőtér lehet kereskedelmi és nem kereskedelmi jellegű, a nem nyilvános repülőtér kategóriában megkülönböztetünk polgári célú és állami repülések céljára szolgáló repülőteret.
A repülőtérre vonatkozó szabályok egyaránt foglalkoznak a légiközlekedés biztonságával, a repülőtér igénybevételének feltételével és a zajterhelés elleni védekezéssel, mely utóbbi az elmúlt években a környezetvédelem egyik legfontosabb követelménye világszerte.
A légiközlekedés védelmének szabályaira a nemzetközi polgári repülési szervezet, az ICAO részletes megelőző intézkedéseket és javaslatokat dolgozott ki.
A benyújtott tervezet e szabályok hazai érvényesítésével nemzetközi kötelezettségnek tesz eleget. A törvényjavaslat keretjellegénél fogva felhatalmazást tartalmaz miniszteri rendeletek megalkotására. Az általános végrehajtást célzó kormányrendelet tervezetét elkészítettük és azt tájékoztatásul a javaslathoz mellékeltük. A két jogszabály egyidejűleg lép hatályba.
Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Kérem önöket, hogy vitassák meg és támogassák a törvényjavaslatot. Meggyőződésem, hogy az új törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok a nemzetközi előírásokkal összhangban egységes alapokra helyezik a légiközlekedés jelenleg igen szerteágazó és fehér foltokat is tartalmazó szabályozását. Bízom benne, hogy a törvény, amennyiben azt önök támogatják, a belföldi légiközlekedési vállalkozások további kibontakozásával egyidejűleg érzékelhető előrelépést jelent a repülés biztonsága területén.
Ezekkel a bevezető gondolatokkal szeretném jóindulatú figyelmükbe ajánlani a törvényjavaslatot, és köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)