Rusznák Miklós (KDNP)
RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Az előző fél órában a kamarai törvényről oly hevesen lezajlott vita, azt hiszem, mindnyájunkat meggyőzött arról, hogy ezzel a nyúlfarknyi törvényjavaslattal kapcsolatban, ami a parlament elé került, valamilyen oknál fogva homok került a fogaskerekek közé, hisz a nyári egyeztetés folytán oly sok módosítás, javaslat került ebbe a kamarai törvénybe, és a végén tényleg egy nyúlfarknyi módosítás lett az egész törvénytervezetből, törvénymódosításból.Mindenféleképpen egyszer és mindenkorra el kellene már dönteni nekünk, mezőgazdasági szakértőknek a mezőgazdasági bizottságban és az FM-nek is és mindenkinek, aki a mezőgazdaságban valamilyen formában érdekelt , hogy mit is akarunk a mezőgazdaság intézményrendszerével kapcsolatban. Ki akarjuk-e egyáltalán alakítani annak a folyamatnak a lehetőségét, ami meghatározza hosszú időre, és nem egy évre vagy kettőre, a mezőgazdaság helyzetét? És ez lenne az egész kamarai, terméktanácsi és érdekképviseleti rendszernek a lényege: tudjunk különbséget tenni, hogy a kamara végső soron nem egy érdekképviselet, hanem egy köztestület. De oly sokszor és sokszor keverednek ezek a gondolatok az emberek agyában ezeket kellene mindenképpen és minden formában, még a mezőgazdasági bizottságon, a parlamenten belül is, ezáltal a nagy nyilvánosság előtt is tisztázni.
Tisztázni kellene nagyon sok mindent, hisz a nyári egyeztetés során a törvényjavaslatok kapcsán a hegyközségi tagok problémája is fölmerült: ott is fizetnek tagdíjat kamarai tagsági díj , és ennek a törvénybe való bevezetése, módosítása sem került előterjesztésre. Én úgy gondolom, sem a szaktárcának, sem az érdekképviseletnek, sem pedig az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának nem lehet ellenfele a kamara, hanem csak közösen gondolkodó egysége lehet. A kamarának az összágazati érdeket kellene képviselnie, ám igazi eredményben csak a különböző körök összefogásával reménykedhetünk. Kellene tehát egy nagyon erős szakmai minisztérium, egy határozott érdekképviselet és egy nagyon erős kamara ahhoz, hogy a törvényalkotókat, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságát is meg tudjuk majd győzni arról, hogy egyféleképpen gondolkodunk, és az ő érdekük is az, hogy ez az ágazat felépüljön.
A kamarai szervezetben feladatot vállalóknak viszont óriási türelemmel kell lenniük és kompromisszumkészséggel kell rendelkezniük, mert bizony az átmeneti időszakban óriási problémákat, óriási feszültséget jelentenek akár az itt elhangzott tagdíjak, akár más vonatkozásában a kamarai tagsággal összefüggő kötelezettségek.
A gazdasági kamarákról szóló törvényt a parlament az elmúlt évben fogadta el. Ez az 1994. évi XVI. számú törvény, úgy gondolom, nagyon sok olyan problémát hordoz magában, amelyek az elmúlt időszak jogalkotási folyamatait jellemezték: egymásnak ellentmondó, pontatlan jogi megfogalmazások, a jogszabályi hierarchiába nem beilleszthető, illetőleg az elképzeléseket nem nyomon követő jogalkotási gyakorlat, a törvényi végrehajtást akadályozó, illetőleg késleltető pénzügyi, gazdasági lehetőségek figyelmen kívül hagyása.
A felhívott jogszabály meghatározása szerint mezőgazdasági vállalkozó az a természetes személy, aki vállalkozói igazolvány nélkül folytat mezőgazdasági tevékenységet és nyújt ahhoz kapcsolódó szolgáltatást, feltéve, hogy e tevékenysége gazdasági tevékenységnek minősül. Az akkor érvényben lévő, személyi jövedelemadóról szóló jogszabály ezzel szemben 1 millió forint nagyságú árbevételig adómentességet nyújt a mezőgazdasági kistermelők számára. A törvény 12. § (2) bekezdése szerint pedig a mezőgazdasági vállalkozó agrárkamarai tagsága az állami adóhatóságnál bejelentés alapján történt nyilvántartásba-vételével jöhet létre. Ezt próbálja most a törvénymódosítás elérni az 1. § b) pontja szerint.
Én úgy gondolom, talán a fogalomtisztázással is el kellene itt egy kis időt tölteni: adóbevallásra kik kötelezettek? Adóbevallásra kötelezettek az 1 millió forint alatti jövedelemmel rendelkezők, és ha ez tisztázódik a gondolatunkban, akkor végső soron teljesen más a kör, mert az 1 millió forint fölöttiek hivatalból tagjai a kamaráknak, mert adóbevallást készítenek. De adóbevallást kell készíteni, bizonyítván azt, hogy nem adóköteles a mezőgazdasági termelés, tehát az 1 millió forint alatti jövedelemmel rendelkezőknek is, akik mezőgazdasági termelést folytatnak.
Mindezekből kiérződik, hogy a jogalkotó nem volt tisztában a mezőgazdasági vállalkozó, a kistermelő és a piacra nem termelő kategóriák közötti különbséggel.
A jogszabály egyértelműen rendelkezik arról, hogy milyen adatszolgáltatások alapján lehetett és kellett a kamarai tagsági besorolás tárgyában dönteni. Nem követte ezt az előírást akkor az egyéb jogszabályi rendelkezések módosítása, így például az APEH magatartása a titokvédelemre való hivatkozással meggátolta a kamarai tagi névsor összeállítását. Például nagyon fontos dolog lenne, ami itt is elhangzott: a kamarák rendszerében az élelmiszer-feldolgozó üzemek és így tovább választhassanak, hova akarnak tartozni ilyen szempontból. A Kereskedelmi és Iparkamarába történő besorolás esetében például a saját tőke nagysága szerinti besorolás érvényesül. Gyakorlatilag az 1-5 millió forint alaptőkével alakult cégek száma olyan nagy, hogy egy-egy kamarai osztályba sorolásuk nincs egyensúlyban a több mint 50 millió forint feletti kategóriába tartozó osztály tagjainak létszámával. Ugyanez mondható el az agrárkamarai osztályokba történő besorolásnál is, a növénytermesztési, a kertészeti, valamint a halászati és kapcsolódó szolgáltatási osztályok esetében is.
A törvény a kézműves kamarába sorolja az élelmiszeripart, illetőleg kimondja, hogy ilyen osztályt is kellene alakítani. Annak ellenére teszi ezt, hogy a nevéből adódóan ez a tevékenység közelebb áll az ipari, kereskedelmi kamarához, a vertikális tevékenységi folyamatokat figyelembe véve pedig egyértelműen az agrárkamarai struktúrába tartozna bele. A jogszabály több olyan tevékenységet nem is vett figyelembe, amelyek osztályba sorolása nem tűrhet halasztást. Így többek között felvetődik mint probléma a vízgazdálkodási társulatok és a bankok hovatartozása. A kamarai törvényben meghatározott feladatok és hatáskörök is felülvizsgálatra szorulnak, mint ahogy említettem.
Összességében: az itt elhangzott kritikák alapján, amennyiben a kormány és a miniszter úr is úgy gondolja, hogy ezen a törvényen tudnak még módosításokkal változtatni, úgy, csak akkor tudja a Kereszténydemokrata Néppárt támogatni ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)